A rovat kizárólagos támogatója

Ma, amikor a hatalmas infláció, az energia-vészhelyzet és a rezsicsökkentés korlátozása miatt a legtöbben arra kényszerülnek, hogy visszafogják fogyasztásukat, az eddigieknél is fontosabbá vált a fenntartható életmód. A túlfogyasztás napja – ahogyan minden évben – idén is korábbra tolódott, de fel kell ismernünk, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel.

A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum évről évre egyre korábban jön el: 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később. Hazai szintén még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk – a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük. A körülmények kétségkívül nem jók, azt azonban fontos látni, hogy ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. Bár ezen a téren a döntéshozóké – a kormányoké és vállalatoké – a legnagyobb felelősség, tudatos döntésekkel magánszemélyként is sokat tehetünk azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással, miközben a saját életünket is jobbá tesszük. Ez a WWF missziója is mind nemzetközi szinten, mind hazánkban.

Tedd meg magadért és a bolygóért!

Életünk számos egyéb területe mellett a világ mai élelmiszer-ellátási rendszere is fenntarthatatlan. Az persze nem kérdés, hogy a növekvő népességet táplálni kell, de nem mindegy, hogyan. A jelenlegi élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is súlyosan természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60%-áért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30%-áért, illetve a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70%-áért felelősek. Amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében. Személyes döntéseink ugyanis nem csak egyéni szinten hatnak, hanem választásainkkal nyomást is tudunk gyakorolni a nagy szereplőkre. Így egyszerre tudunk tenni mind a saját, mind a bolygónk jóllétéért, egészségéért.

Sokat számít például, ha mérsékeljük a húsfogyasztásunkat, és több növényi alapú ételt eszünk – ezek közül is igyekezzünk a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagot választani. Az egyik legfontosabb aranyszabály pedig, ha a fenntarthatóság útján szeretnénk elindulni, a hulladékunk, azon belül is az élelmiszer-pazarlásunk csökkentése. Ezt például úgy tehetjük meg, ha mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat. Élelmiszer-fogyasztásunk fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, mellyel megtudhatjuk, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait – vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk –, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren. Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a “Jó neked, jó a bolygónak” szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésének keretében indul, melynek célja a megfizethető és fenntartható élelmiszer-előállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.

„A táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználásunk – ami most a rezsicsökkentés korlátozása miatt is központi kérdés lett, és amit a WWF Magyarország friss blogbejegyzése is körüljár. De ezen kívül is számos módja van még annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: legyen szó például arról, hogy kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztásunkat, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Bárhol is tartunk most ezen az úton, mindig legyen a szemünk előtt a döntés lehetősége: a jövőnkért, a biztonságunkért, a következő generációkért és magáért a természetért.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek