A rovat kizárólagos támogatója

2013-ban Észtország fővárosában, Tallinnban ingyenessé tették a helyi lakosoknak a tömegközlekedést. A közgazdászok már akkor megkongattág a vészharangot, hogy így a város 20 millió eurós profittól esik el évente, és ezt nem engedheti meg magának. A hivatalos cél az volt, hogy csökkenjen a városban a közúti forgalom, és az emberek megspórolják a bérlet árát.

Tallinn akkori populista városvezetőjét, Edgar Savisaar polgármestert, aki bevezette az intézkedést, azóta korrupciós vádak miatt felfüggesztették; a városvezetés azonban folytatja a programot, és azt állítják, nemhogy plusz költséget, de profitot hozott a városnak. Ahhoz ugyanis, hogy az észt főváros buszaira, villamosaira, trolibuszaira és vonatszerelvényeire ingyenesen felülhessenek, az embereknek helyi tartózkodási engedélyük kell legyen; márpedig minden helyi lakos után a városkasszába 1000 eurónyi adó kerül évente – magyarázta Oded Cats hollandiai akadémikus, aki szakértőként egy évig monitorizálta a programot.

Aki igénybe szeretné venni az ingyenes tömegközlekedést, regisztrálnia kell tallini lakosként, és 2 eurós „zöld kártyát” kiváltania. A program elindítása óta 25.000 lakossal bővült a 416.000 fős Tallin populációja. Ám ami a fővárosnak nyereség, azoknak a településeknek, amelyek így adófizetőket veszítettek, veszteség is – magyarázta Cats.

Tallinn a helyiek ingyenes zöld kártyája kép: EPA

Mielőtt Tallinnban bevezették volna az ingyenes tömegközlekedést, a városháza munkacsoportja megvizsgálta a világon jelenleg működő példákat. Hasselt városában, Belgiumban 16 évig működött a program, de anyagilag fenntarthatatlan volt, ezért újra be kellett vezetniük a jegyvásárlást. Franciaországban egy kisvárosban, Aubagne-ben működik még, de nyilván egy kisebb településen teljesen más kihívásokkal találkozni, mint egy több száz ezer lakosú metropoliszban. Három évvel a tallinni premier után most már hozzájuk mennek a jó példát eltanulni, voltak már érdeklődők a kínai, 14 millió lakosú Chengduból, sőt állítólag Bukarest is érdeklődött a megvalósíthatóságról.

Tallinni tapasztalatok

  —  A tallinni emberek használják a tömegközlekedési eszközöket, Cats kutatása szerint azonban csak 8%-kal többen, mint a program bevezetése előtt.

  —  Sajnos úgy tűnik, a gépkocsi-forgalom viszont egyáltalán nem csökkent, sőt, több autó van a városban, mint három éve. Ezen a tendencián a parkolási díjszabásokkal s más adókkal lehetne változtatni.

  — A kerékpározás sem elterjedt a városban, kevesebb mint 1%-a kerékpározik a lakosságnak.

A következtetés az, hogy önmagában a tömegközlekedés ingyenessé tétele nem járt az elvárt és kívánt hatásokkal, nincs bizonyíték arra sem, hogy a szegény rétegek mobilitása és munkaerőpiachoz való hozzáférése nőtt volna. Ugyanakkor megvan a kockázata annak, hogy az ingyenes szolgáltatás fejlesztésébe kevesebb forrást fektetnek majd be a továbbiakban, hiszen amúgy sem térül meg.

Az új tallinni lakosok száma sem fog előreláthatóan tovább növekedni. A városvezetés azonban egyelőre bizakodó: új metróvonalat építenek ki a reptérig, így a belvárosból akár 15 perc alatt megközelíthető lesz a repülőtér. A tömegközlekedés egyébként a turistáknak nem ingyenes, viszont ők amúgy is többnyire taxival, magán busztársaságok járműveivel vagy Uberrel utazgatnak a városban – írta a The Guardian-re hivatkozva a transindex.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek