A rovat kizárólagos támogatója

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya 2000. évben elért eredményeinek összefoglalója

Szakosztályunk tevékenysége évek óta folyamatosan ugyanazokra a főbb feladatokra koncentrál, amelyek a következők:
A fokozottan védett fajok állományviszonyának és költési sikerének nyomon követése, a szükséges gyakorlati védelmi intézkedések megtétele, a veszélyeztető tényezők elhárítása.
Az ország egyes területein folyamatos, minden ragadozómadár-fajra kiterjedő monitoring tevékenységet végzünk. Ilyen területek találhatók a Zemplén-hegységben, az Aggteleki-karszton, a Bükk, a Mátra, a Börzsöny, a Pilis, a Vértes és a Gerecse hegységekben, Baranya, Pest és Békés megyében, valamint a Hortobágyon.
A veszélyes középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopainak szigetelése az áramszolgáltatókkal és a nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve folyik.
A fekete gólya (Ciconia nigra) állományfelmérésének módszere és a szükséges védelmi intézkedések hasonlóak a nappali ragadozó madarakéhoz, ezért ez a téma is Szakosztályunkhoz tartozik.

Kerecsensólyom (Falco cherrug) költési eredmények

Az országos állományt 135-140 párra becsüljük. Költési időszakban 106 revírben figyeltünk meg sólymokat. Részben időhiány és esetenként a nehéz terepviszonyok miatt (pl. ártéri erdő) 18 revírben nem találtuk meg a fészket.
Felméréseink szerint 88 pár kezdte meg a költést, közülük 17 pár költése sikertelen volt, a következő okok miatt:
– Két esetben ismeretlen okból megszakadt a költés, a fészekben tojáshéjmaradványokat találtunk.
– Egy esetben kotlás közben szakadt meg a költés, a fészket üresen találtuk. Emberi tevékenységre utaló nyomokat nem találtunk.
– Két pár kotlási időszakban ismeretlen okból elhagyta a fészket, a kihűlt tojásokban fejlett embriók voltak. Feltételezzük, hogy az öreg madarak a táplálkozóterületen áramütéstől vagy egyéb okból elpusztultak.
– Öt pár költésre alkalmatlan fészket foglalt, két esetben a fészek leszakadt, egy esetben szét morzsolódott, két esetben pedig a fészek ágai közé szorultak a tojások.
– Öt pár fészket foglalt, de később üresek voltak a fészkek. A nyomok alapján megállapítottuk, hogy ezekben a fészkekben nem kezdték meg a költést. Lehet, hogy fiatal párokról van szó, amelyek még nem költöttek, de az sem kizárható, hogy másik, általunk nem ismert fészekben sikeresen költöttek.
– Egy pár mesterséges fészekben kotlott. Ellenőrzésünk alkalmával üresen találtuk a fészket, ugyanakkor néhány száz méterre egy másik műfészekről szállt fel a sólyom, amiben meglepetésünkre hat vörös vércse tojás volt. Megfigyeltük, hogy a sólyom visszaszáll, és ráül a fészekre, melyet két hét múlva ismét ellenőriztünk – éppen akkor keltek ki a vércsefiókák. Ezt követően három hét múlva üresen találtuk a fészket.

Napjainkig három hasonló megfigyelésünk van, melyekről külön publikációban számolunk be.
– Egy pár költése pelyhes fiókás korban ismeretlen okból hiúsult meg.
Összesen: 71 sikeres költésből 213 fiatal repült ki.
Fészkenkénti eloszlásuk:
1 kirepült fióka – 6 esetben
2 kirepült fióka – 13 esetben
3 kirepült fióka – 28 esetben
4 kirepült fióka – 17 esetben
5 kirepült fióka – 5 esetben
Átlagos költési siker: 3 fióka/fészek
2000-ben két sziklai fészeknél vált szükségessé az őrzés.
2000-ben a kerecsensólyom volt az év madara, ebből az alkalomból összesen 11 előadást tartottunk, három televízió- és két rádióriport készült. Plakát és matrica jelent meg. Továbbá az egyesületről készült filmben is bemutatásra került az MME kerecsensólyom-védelmi tevékenysége.

Parlagi sas (Aquila heliaca) költési eredmények

Országosan 54 revírt tartottunk nyilván, közülük 27 hegyvidéken, 27 síkvidéki mezőgazdasági területen volt. Rendszeres megfigyelések alapján megállapítottuk, hogy 9 pár nem költött az alábbi okok miatt:
– Két esetben egy öreg és egy fiatal tollazatú sas foglalt fészket, de nem költöttek. Feltételezzük, hogy az öreg madár párja elpusztulhatott, és a fiatallal későn állt párba. Ilyen esetben gyakori, hogy foglalják a revírt, fészket is raknak, de nem költenek.
– Három esetben az öreg madarak nem költöttek, feltételezzük, hogy új párok kialakulásáról van szó. Ilyenkor előfordul, hogy adott évben már nem költenek.
– Négy esetben síkvidéki élőhelyen átszíneződő sasok foglaltak revírt. Közülük két pár fészket is rakott, de egyik sem kezdett költeni.
Bizonyítottan 45 pár kezdte meg a költést, közülük öt pár költése (két pár hegyvidéki, három pár síkvidéki) a kotlási periódusban szakadt meg, két esetben emberi zavarást feltételezünk. A másik három párnál valószínűleg csak költési kísérlet volt.
Tapasztalataink alapján az újonnan párba állt sasoknak össze kell szokniuk ahhoz, hogy sikeresen költsenek. Fontos tényező még, hogy milyen költési tapasztalatokkal rendelkeznek, költöttek-e már sikeresen, és a kotlási periódushoz viszonyítva mikor állnak párba.
Előfordul, hogy a tojó órákat ül a fészekben, de nem tojik le, de azt is megfigyeltük már, hogy letojt, és mégsem kotlott. A jól összeszokott öreg madarak költése évente azonos időben kezdődik, és általában sikeres. Összesen: 40 pár sikeresen költött, és 63 fiatal kirepült. Fiókás korban költés nem hiúsult meg.
Fészkenkénti eloszlásuk:
1 fióka repült ki – 18 esetben
2 fióka repült ki – 21 esetben
3 fióka repült ki – 1 esetben
Hegyvidéken 24 költésből 34 fiatal repült ki, átlagos költési siker: 1,41 fióka/fészek
Síkvidéken 16 költésből 29 fiatal repült ki, átlagos költési siker: 1,81 fióka/fészek
Országosan az átlagos költési siker: 1,57 fióka/fészek.
Összehasonlításul 1999-ben 36 sikeres költésből 56 fiatal sikeresen kirepült. Az átlagos költési siker: 1,55 fióka/fészek volt.
Az állomány növekedése napjainkban elsősorban síkvidéken várható.
Az MME parlagisas-védelmi tevékenységéről színes ismertetőt készítettünk, amelyet elsősorban azoknak szánunk, akik a faj fészkelőterületén gazdálkodnak és tevékenykednek.
Erdélyben, Maros megyében június 5-9. között a Milvus csoporttal együttműködve a Nyárád és Kis-Küküllő menti dombság térségében 940 km 2 -en, parlagisas-szinkront végeztünk. A vizsgált területen parlagi sast nem figyeltünk meg.

Rétisas (Haliaeetus albicila)-védelmi program

2000-ben tovább folytattuk a korábban megkezdett tevékenységet, a téli időszakban fészektérképezést, valamint a szükséges helyeken etetést.
A Tiszába jutott szennyezés miatt több helyen és nagyobb mennyiségben végeztünk etetéseket (Biharugra, Hortobágy, Csongrád megye több területén). A kritikus időszakban három, a Tisza mellett elpusztult rétisas került hozzánk, melyek közül egyben lehetett ciánmérgezést kimutatni. A költések megkezdődése után folyamatosan ellenőriztük a fészkeket. A Tisza mentén költő és ismert fészkekben mindenhol megkezdődött a költés.
Február 4. és 6. között megrendezésre került az V. Magyarországi Rétisasvédelmi Konferencia Szekszárdon, melyen a regisztrált résztvevők száma meghaladta a 70 főt.
Október 20. és 22. között Ausztriában a Duna és a Morva árterében, valamint a Fertő tó osztrák oldalán jártunk az osztrák WWF meghívására. A látogatás célja az volt, hogy műfészkek kihelyezéséhez és téli etetőhelyek kialakításához szakmai segítséget adjunk.
Tovább folytattuk a műfészkek kihelyezését, főként az alföldi területeken (négy új fészek).
2000-ben három új rétisaspár megtelepedését állapítottuk meg Baranya megyében, Zala megyében, valamint a kisalföldi régióban.
Védelmi tevékenységünkről színes ismertetőt készítettünk a gazdálkodók részére.

Feketególya (Ciconia nigra)-védelmi program

Felméréseink alapján 2000-ben Magyarországon mintegy 250 feketególya-revír volt ismert, ebből 72-ben volt sikeres költés.
Összesen 260 fiatal repült ki, az átlagos fiókaszám: 3,6 fióka/fészek.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közösen április 14-16. között Érsekcsanádon tartottuk meg az I. Országos Fekete Gólya Konferenciát, melyen kb. 50 szakember vett részt.

Szigetelőpapucs program

Felméréseink alapján 100 000 rendkívül veszélyes oszlop található madarak számára fontos élőhelyeken. Napjainkig a nemzeti parkokkal, áramszolgáltatókkal együttműködve és tagtársaink segítségének köszönhetően közel 3000 oszlop szigetelése történt meg.
2000-ben 1640 oszlopot szigeteltek, elsősorban Baranya megyében. Ezúton is kérjük tagtársainkat, amennyiben működési területükön madárpusztulást tapasztalnak, jelezzék Szakosztályunknak. A szigeteléshez szükséges papucsokat a Természetvédelmi Hivatal támogatásának köszönhetően biztosítani tudjuk.

Pénzügyi helyzet
A KAC —“h” kereten 11 helyi csoport részvételével, hat pályázattal, összesen 3,3 millió forint támogatást nyertünk. A Természetvédelmi Hivatal támogatásával további 10 millió forintot nyertünk a szigetelőpapucs programra és 2,5 millió forintot a kerecsensólyom-védelmi programra.
Jelenleg elbírálás alatt van egy 34 millió forintos szigetelőpapucsos pályázatunk.

Egyéb hírek

Lakossági bejelentés alapján Budapesten és körzetében összesen 32 kézre került ragadozó madárért szálltunk ki. Közülük 10 áramütéstől elpusztult, 22-t sikeresen elengedtünk. Ezek elsősorban fészekből kiesett fiatal egerészölyvek (Buteo buteo) és vörös vércsék (Falco tinnunculus) voltak.
Forrás: Túzok 2001/1

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás