A rovat kizárólagos támogatója
LMP sajtóközlemény

Ahelyett, hogy a kormány azon dolgozna, hogy az emberek túléljék a Covid-járványt és a vele járó gazdasági visszaesést, még mindig azon ügyködik, hogy egyre több közszolgáltatás és intézmény váljon pénzszivattyúvá a saját gazdasági érdekkörei számára. Handó Tünde és Szívós Mária alkotmánybírák a köztársasági elnök egész beadványát elutasították volna.

A kormány alig pár nappal karácsony előtt terjesztett be az Országgyűlés elé egy olyan hulladékgazdálkodási csomagot, amelyik már első pillantásra Alaptörvénybe ütköző volt. Bár az összes ellenzéki párt ellene érvelt – szokás szerint erőből megszavazták a csomagot, amely már a köztársasági elnöknél is kiverte a biztosítékot.

A taktika a Fidesz sokéves gyakorlatát követte: néhány valóban jó, nagyrészt uniós javaslat mellé betársította a hazai hulladékipar teljes lenyúlását, komoly anyagi kárt és teljes bizonytalanságot okozva ezzel az önkormányzatoknak, cégeknek, és mindenkinek, aki ebben az ágazatban érintett. Ez a játék azonban már nem babra megy: ha a teljes rendszer egy kockázatos monopóliumra épül, akkor mindenki érdekét sérti. Még azokét is, akik lakosként a szemétszállításban érintettek, mert e szolgáltatás érdemi garanciák nélküli kiszervezése komoly közegészségügyi veszélyeket hordoz, különösen a járvány idején.

A köztársasági elnök – az LMP-hez hasonlóan – több szempontból is aggályosnak ítélte a törvényt. Az Alkotmánybíróság ezek közül elsősorban a gazdasági szervezeteket ért kárt tartja Alaptörvény-ellenesnek, mondván, hogy a további hasznosításra alkalmas, értékes termelési és ipari hulladékok tulajdonát a fideszes kedvezményezettek számára a törvény hatályánál fogva minden fizetség, ellentételezés nélkül elvonja.

Az LMP üdvözli az AB döntését, fenntartva azon álláspontját, hogy e törvényben még számos pont sérti a közérdeket. A kormányt pedig felhívjuk arra, hogy megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetés nyomán írja újra ezt a törvényt, és csak azokat a részeit küldje meg az Országgyűlésnek, amelyek valóban a közjót szolgálják.

Ahogyan tudjuk, Orbán Viktor eddigi egyetlen reakciója az volt, hogy az előterjesztésért felelős államtitkárát már menesztették, kvázi elvitetve vele a balhét, pedig a politikai megrendelésként készült részek nagy valószínűséggel nem az ő fejéből pattantak ki.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke
2021 január 21.


Handó Tünde és Szívós Mária alkotmánybírák a köztársasági elnök egész beadványát elutasították volna.

A köztársasági elnök által kifogásolt három pont közül egyet talált Alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság, ezért a hulladékgazdálkodási törvény decemberben elfogadott, de ki nem hirdetett módosítását vissza kell vinni az országgyűlés elé.

 

AB határozat ki nem hirdetett törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességéről

Ügyszám: I/2105/2020.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványával indult eljárása során megállapította, hogy az Országgyűlés 2020. december 15-i ülésnapján elfogadott, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes. A törvény támadott bekezdése értelmében a hulladék birtokosa a hulladékáról kizárólag az államnak, a koncesszornak vagy a koncesszori alvállalkozónak történő átadással gondoskodhat, amely hulladék így az állam, a koncesszor vagy a koncesszori alvállalkozó tulajdonába kerül; eszerint a termelési és ipari hulladékok tulajdonát a törvény elvonja. Az indítványban kifejtettek szerint ezen hulladékok azonban értéket képviselnek, de a törvény a kapcsolódó kártalanításról semmilyen módon nem gondoskodik, sőt kilátásba helyezi, hogy ezen hulladékok után az eredeti hulladékbirtokosnak fizetési kötelezettsége keletkezik, amely az értékesíthető hulladékok tekintetében duplán kárt okoz a termelőnek. A köztársasági elnök álláspontja szerint a módosítás azzal, hogy a termelési és ipari hulladékok tulajdonát teljes és feltétlen, azonnali kártalanítás nélkül elvonni rendeli, megsérti az Alaptörvény tulajdonhoz való jog védelmét biztosító rendelkezdését. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott rendelkezés bizonyos esetekben valóban úgy korlátozza a hulladéktulajdonosnak is minősülő hulladékbirtokosnak a hulladékon fennálló tulajdonjogát, hogy ezzel számára tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő az arányosságot biztosító ellentételezési kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a jogalkotó feladata egy olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeinknek is megfeleljenek. A köztársasági elnök a törvény 38. § (2) bekezdése és 62. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását is indítványozta, de az Alkotmánybíróság az erre irányuló indítványt elutasította.

RÉSZLETEK: >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek