A rovat kizárólagos támogatója

A magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett, amely az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik – közölte ma a Miniszterelnökség az osztrák bejelentésre reagálva. Miközben a magyarok túlnyomó többségének nem kell Paks II, az Orbán-kormány ragaszkodik az orosz energiafüggés meghosszabbításához.

Az osztrák környezetvédelmi minisztérium ma délelőtt jelentette be, hogy Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen. Azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, amellyel jóváhagyta a bővítést. Ausztria azt fogja megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja-e a bizottság döntése. Úgy vélik, hogy Magyarország más forrásokból is tudná fedezni energiaszükségletét. Ausztria szerint a közbeszerzési pályázat kiírásának hiánya is gondot jelenthet Paks II. esetében.

A Miniszterelnökség mai közleményében hangsúlyozta: a bírósági eljárás megindítása nincs hatással a brüsszeli jóváhagyásra, az osztrák kereset nem bír halasztó hatállyal, a Paks II. projekt munkálatai zavartalanul folynak tovább.

A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly tavasszal jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet. Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be semmítési kérelmét a bíróságnak. Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, mert közbeszerzés nélkül állapodott meg a kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, és tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.

A Miniszterelnökség közleményében felidézi: Ausztria már 2016 februárjában, a formális versenyjogi vizsgálat keretein belül is eljuttatta észrevételeit Brüsszelbe. Ezeket a megjegyzéseket is értelmezve és értékelve jutott arra 2017 tavaszán a Bizottság, hogy a Paks II. projektet jóváhagyja. Vagyis az Ausztria által kifogásolt versenyjogi döntés keretében a brüsszeli testület alaposan értékelte az antinukleáris tagországok, illetve szervezetek észrevételeit, ugyanakkor nem találta azokat szakmailag megalapozottnak. Hozzáteszik: az osztrák fél bejelentése várható volt, hiszen az osztrák állam antinukleáris hozzáállása már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is tetten érhető volt, amikor a brit beruházás állami támogatását jóváhagyó döntés tárgyában pert indított az Európai Bizottság ellen. Az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozik az Európai Bizottság és a brit kormány oldalán – közölték.

A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország és Ausztria között igen intenzív párbeszéd zajlik nukleáris ügyekben: a két ország között 1987 óta van érvényben bilaterális egyezmény, amelyben a gyorsértesítési feladatok mellett rendszeres információt kapnak a Paks II. projekt előrehaladásáról. Magyarország hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy Ausztria környezeti mérőállomást működtessen Paks mellett, Gerjenben, folyamatosan nyomon kövesse az adatait – írják.

Kiemelik továbbá, hogy az ENSZ Espoo-i Egyezmény titkársága "best practice"-ként, vagyis követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, ugyanígy jó gyakorlatnak azonosította ezt az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. (MTI)

A magyarok túlnyomó többségének nem kell Paks II

A magyarok túlnyomó többségének nem kell Paks II

4 évvel a Paks II megépítéséről szóló magyar–orosz államközi szerződés aláírása után a magyar lakosság nagy többsége, 61 százaléka továbbra is ellenzi a paksi atomerőmű bővítési projektjét, főként a projekt veszélyessége miatt – derül ki a Greenpeace Magyarország országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Kapcsolódó anyagok:

Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi bővítés miatt

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek