Augusztus 20-án szombaton elmaradt az ünnepi tűzijáték, a kormánymédia pedig rögtön meg is találta a felelőst: az Országos Meteorológiai Szolgálatot. Az operatív törzset vezető Kovács Zoltánék úgy látták jónak, hogy a biztonság érdekében lefújják az esti tűzijátékot, és átteszik a következő szombatra. Vihar nem lett, de bűnbak igen.
Azonnali hatállyal távozik a posztjáról az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és a szervezet szakmai elnökhelyettese – közölte ma este a Technológiai és Ipari Minisztérium Kommunikációs Főosztálya. A közlemény szerint a szervezet irányítási jogát gyakorló Palkovics László technológiai és ipari miniszter augusztus 22-ével felmentette Radics Kornéliát és Horváth Gyulát. Az új vezetők személyéről a későbbiekben születik döntés – írták. A döntés előzménye kétségtelenül augusztus 20., ám hogy ez szakmailag megalapozott-e, nagy kérdés.
Augusztus 20-án ugyanis a viharok kialakulásának az utolsó pillanatig megvolt az esélye, de azt még részletesen ki kell vizsgálni, miért nem jöttek be végül az eső-előrejelzések – válaszolta a Telex kérdésére Nagy-Kurunczi Rita. Az Időkép vezető meteorológusa szerint „mivel a legtöbb időjárás-előrejelzési modell (köztük a legjobb beválásúnak mért európai, de az amerikai, német és francia modell is) egy kiterjedt csapadéktömb kialakulásával számolt az esti órákra a középső országrészre, ennek ellenére a várt esemény nem következett be”.
A történelem ismétli magát?
Biztos csak véletlen Nyáry Krisztián mai FB bejegyzése Sztálin meteorológusáról:
Alekszej Feodosevics Wangenheim (Алексей Феодосьевич Вангенгейм), a Szovjetunió Meteorológia Szolgálatának igazgatója 1934. január 8-án este a moszkvai Bolsoj Színházba készült. Felesége a jegyekkel a kezében az aulában várakozott, de a férje nem érkezett meg az előadás kezdetéig. Sőt, később sem: aznap délután a titkosrendőrség hírhedt Ljubjanka börtönébe hurcolták a hivatalából. Közölték vele, hogy szabotázzsal vádolják, mert meghamisította az időjárás-előrejelzéseket, hogy aláássa az aszály elleni harcot. Hithű kommunista volt, Sztálin hűséges híve, ezért először azt hitte, összekeverik valakivel. Később rá kellett jönnie, hogy őt teszik felelőssé a rossz állami döntésekből következő csapnivaló mezőgazdasági termésért. Tíz év kényszermunkára ítélték. Ezután is úgy gondolta, túlkapás áldozata, Sztálin bizonyára nem tud sorsáról.
Emléke úgy maradt fenn, hogy büntetését a távoli Szoloveckij-szigeteken töltötte, ahol egy kolostorból kialakított Gulag-táborban dolgoztatták. Itt egy egykori kolostor könyvtárába időnként beengedték a jó magaviseletű rabokat. Mivel a szakmája volt a szenvedélye, Wangenheim engedélyt kért rá, hogy méréseket készítsen a környéken felgyülemlett hómennyiségről és más időjárási adatokról. Arra is megengedték neki, hogy lerajzolhassa a sarki fényt, a különböző felhőalakzatokat, később pedig már a helybeli állat- és növényvilágot is. Rajzait és akvarelljeit egy külön füzetbe gyűjtötte. Naplót is vezetett négyéves kislánya számára, amelybe megfigyeléseit és irodalmi igényű reflexióit rögzítette. Meteorológiai előadásokat is tartott rabtársai számára. Lenyűgöző előadó volt: a foglyok rajongva hallgatták, amit a sarkvidéki kutatásokról, a sztratoszféra meghódításáról, a Holdra és a Marsra való utazás megvalósíthatóságáról jövendölt.
Néhányszor feleségének is írhatott levelet, ezekben örök szerelméről biztosította, és optimista volt saját jövőjével kapcsolatban. „Sétáim során beszélek a Holdhoz, és megkérem, hogy adja át üdvözletemet kedvesemnek. Egyszerre ragyog rád is, mint rám” – írta egyszer költői lelkesedéssel. Három és fél évvel a letartóztatása után azonban az államvédelemtől érkezett levél a feleség számára, amelyben közölték, hogy férje büntetését újabb 10 évvel meghosszabbították, és egyúttal megvonták tőle a levelezés jogát is. Soha többé semmilyen információ nem érkezett felőle. Csak a Szovjetunió összeomlása után derült ki, hogy a levél minden szava hazugság volt. Wangenheimet 1937. november 7-én, a Nagy Októberi Forradalom 20. évfordulóján – egyfajta perverz ünnepi aktusként – 1115 másik rabbal együtt kivégezték. Hivatalosan egy nacionalista összeesküvésben való részvétellel vádolták őket. Valójában egyszerűen kellett a hely az újabb raboknak.
A meteorológus rajzai és naplója az egykori kolostor könyvtárából került elő. Lánya, Eleonóra, aki ismert paleontológus lett, megtudta az igazságot. Elzarándokolt apja tömegsírjához, és egy emlékalbumot állított össze a tiszteletére. Ennek alapján írt a történetből regényt Sztálin meteorológusa címmel Olivier Rolin, francia író.
A 81 éves Eleonora Wangenheim 2011-ben, 77 évvel apja letartóztatása után kiugrott egy moszkvai bérház kilencedik emeletéről. Nem sokkal később Vlagyimir Zsirinovszkij, a radikális javaslatairól ismert orosz politikus a Dumában követelte az orosz Meteorológiai Szolgálat feloszlatását, és vezetőinek kirúgását, mert a szervezet nem tudott megjósolni egy moszkvai felhőszakadást. Mindez persze már csak halvány visszfénye a sztálini időknek…
Radics Kornéliát és Horváth Gyulát bocsátották el a meteorológiai előrejelzés okán lefújt tűzijáték miatt. Itt a szakmai életrajzuk:
Radics Kornélia
Nagykanizsán született 1973. június 29-én. A középiskola elvégzése után az ELTE Meteorológus Szakán folytatta tanulmányait. 1997-ben meteorológus, 1999-ben csillagász oklevelet szerzett. Már az első diploma kézhezvétele után jelentkezett az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának Földrajz-Meteorológia doktori programjára. PhD fokozatát 2004-ben “A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon: hazánk szélklímája, a rendelkezésre álló szélenergia becslése és modellezése” témájú doktori dolgozatával szerezte meg.
2001-től a Magyar Honvédség Meteorológiai Szolgálat Információtechnikai és Koordinációs Osztályán 2007-től az MH Geoinformációs Szolgálat, Időjárás Előrejelző és Szakkiképzési Osztályán töltötte be a meteorológus főtiszti, majd osztályvezető-helyettesi pozíciót.
1997-ben kezdte oktatói pályafutását a tanulmányai mellett. Az ELTE Meteorológiai Tanszékén Klimatológia, Válogatott fejezetek a matematikából, Bevezezés a meteorológiába, Katonai meteorológia, Repülésmeteorológia tárgyakat oktatta, s részt vett különböző szaktanfolyamok oktatási tevékenységében az Alkalmazott meteorológia, Általános meteorológia, Klimatológia tárgyak ismereteinek átadásával.
Egyetemi évei alatt számos hazai és külföldi ösztöndíjat nyert. 1995-ben a Soros Alapítvány Ösztöndíjával az International Conference of Physics Students rendezvényén vett részt Koppenhágában; 1995-ben IAESTE ösztöndíjjal 3 hónapot Brazíliában a sao paulo-i egyetemen; 1998-ban egy hónapot az European Science Foundation ösztöndíjával Svédorszában, Bornö-ben; az European Research Course on Atmospheres keretében pedig 1 hónapot a franciaországi Grenoble-ban töltött. 1999-ben kétszer 3 hónapot töltött a University of Uppsalan, Svédországban ERASMUS ösztöndíjjal, illetve egy posztgraduális kurzus keretében, majd 1 hónapot Spanyolországban, Palma de Mallorcan European Science Foundation ösztöndíjjal. 2002-ben NATO ösztöndíjjal Párizsban, majd Nagy-Britanniában, Manchesterben vett részt nemzetközi konferenciákon.
Kiváló tanulmányi eredményeit, kutatómunkáját, a szakmai feladatok színvonalas ellátását díjak, elismerések, ösztöndíjak tükrözik. A Magyar Meteorológiai Társaság 1996-ben Hille Alfréd Díjjal, 2005-ben Róna Zsigmond Ifjúsági Díjjal tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia Pro Scientia Aranyérmét 1997-ben kapta meg, majd elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a 2005 és 2011 közötti időszakra.
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnökétől 2005-ben kapott Emlékplakettet, 2007-ben a Szolgálati Érdemjel bronz fokozatát, 2011-ben a Tiszti Szolgálati Jel III. fokozatát, 2012-ben a Szolgálati Érdemjel ezüst fokozatát kapta.
Szakmai munkája elismeréseként 2013-ban a vidékfejlesztési miniszter Pro Meteorologia Emlékplakettet adományozott számára.
1995-től 12 kutatási projekt munkájában vett részt (OTKA, COST, EU). A legfontosabb kutatási témák ezeken belül: szélklíma, klímaváltozás, szélenergia, megújuló energiaforrások, levegőkörnyezeti elemzések.
Horváth Gyula
2001-ben szerzett meteorológus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezt követően az Országos Meteorológiai Szolgáltnál helyezkedett el, ahol az időjárási radarhálózat üzemeltetését és módszertani fejlesztések végrehajtását végezte. A műszaki tudományok és az alkalmazott meteorológia iránti elkötelezettsége jeléül 2010-ben villamosmérnök oklevelet is szerzett.
2010. január 1-jei hatállyal a Távérzékelési Osztály élére nevezték ki, így feladata lett nem csupán a meteorológiai radarmérések koordinálása, de a rádiószondás mérések és a műholdas adatfeldolgozás irányítása is. Alig másfél évvel később, már a teljes meteorológiai megfigyelési területet irányította, hiszen 2012. augusztus 1-jével átvette Megfigyelési Főosztály vezetését.
Szakmai előmenetele azóta is töretlen. Lelkiismeretes, példamutató vezetői és kiváló fejlesztői tevékenységének köszönhetően 2016. december 1-jei hatállyal szakmai elnökhelyettesi kinevezést kapott.
Az eltelt közel két évtized alatt aktívan részt vett a radarhálózat korszerűsítésében. Úttörő szerepet játszott a földfelszíni mérőhálózat és a meteorológiai megfigyelési tevékenység modernizálásában, az innovációs tevékenység felkarolásában, irányításában. Példaértékű tevékenységével jelentős segítséget nyújt az OMSZ szakmai tevékenységének irányításához.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat élet- és vagyonvédelmet szolgáló meteorológiai mérőhálózatának és megfigyelési tevékenységének modernizálásáért, kiemelkedő innovációs tevékenységéért, valamint szakmai elnökhelyettesként végzett példaértékű munkájáért vehette át kitüntetését. (Via Matild Torkos )
Nyitókép: 2022 aug 20 “tűzijátékos operatív törzs” forrás: Kovács Zoltán FB
