A rovat kizárólagos támogatója

A Természetvédelmi Világszövetség kihalással fenyegetett fajokat felsoroló vörös listáján jelenleg több, mint 38500 faj található. A listára az óriáspanda 1990-ben került fel, majd a kínai kormány és a civil szervezetek összefogásával járó erőfeszítések eredményeinek hatására a listáról öt évvel ezelőtt levették.Kína akkor még úgy gondolta, hogy a panda még mindig súlyosan veszélyeztetett állatfaj, viszont ez év júliusában a saját értékei szerint felállított kritériumok alapján levették a saját listájukról is. Ma a rendelkezésre álló adatok szerint kb. 1800 panda él a vadonban.

Vészhelyzet

 A pandák több szempontból is veszélyeztetett állatok. Az erdőírtások, utak és épületek építése, a mezőgazdaság terjeszkedése, a bányászat, az orvvadászat, a betegségek és a globális felmelegedés mind-mind egyenként is éppen elég veszélyforrás, együtt viszont meghatványozták a fenyegetettséget.

A fakivágás és a mezőgazdaság terjedése nem csak lecsökkentette az állatok rendelkezésre álló élőhelyét, hanem a megmaradt területet feltöredezetté tette, ami a pandák egymástól való elszigetelődéséhez vezetett. Ez sokkal inkább kiteszi őket a veszélynek és a hosszú távú túlélésüket veszélyezteti, hiszen sokan vannak, akik nem találnak párt maguknak, s így szaporodni sem tudnak. Emellett a kis lélekszám nem kedvez a genetikai sokszínűségnek sem.

Az ember által elfoglalt területek egyre nőnek, ami miatt a pandáknak a magasabb, hidegebb területekre kellett visszahúzódniuk, ahol viszont kevesebb fajta bambusz található. És itt el is értünk a másik komoly problémához. A pandák ugyanis a fejlődésük során szinte teljesen a bambuszdiétára specializálódtak, aminek nagyon alacsony az élelmi értéke, ezért hatalmas mennyiségre van belőle szüksége egy-egy pandának, napi 12-38 kilogrammot kell belőle fogyasztania, hogy fedezze az energiaszükségletét. A pesszimista nézetek szerint a pandák emiatt egzisztenciális zsákutcába kerültek.

Az alacsony szaporodási ráta és az utódok alacsony túlélési arányának kombinációja sem kedvez a fennmaradásnak. Egy nőstény kb. kétévente tud utódokat kihordani, ilyenkor általában egy vagy kettő bocs születik, viszont a nőstény kettő sarjat nem tud felnevelni, ezért kiválasztja az erősebbet, amelyiknek magasabb a túlélési esélye és arra vigyáz, a másikat pedig magára hagyja.

A külföldiek a 19 században fedezték fel a pandát, ami beindított egy őrületet, és az állatok szőrméjéért indított vadászathoz vezetett. Ez a nyolcvanas években érte el a tetőpontját, az orvvadászat és a csempészet akkor virágzott leginkább.

Az eddigiekből látható, hogy inkább külső, mint belső faktorok játszanak szerepet a pandák veszélyeztetettségében, az ember szerepe ebben a folyamatban pedig megkérdőjelezhetetlen.

Giant panda Chengdu Breeding Centre Chengdu, Sichuan Province, China kép: Michel Gunther / WWF

 Mentési terv

A kínai kormány a civil szervezetekkel együttműködve három pilléren alapuló mentési tervet dolgozott ki.

Először is a jogszabályok területén lendült akcióba: vadvédelmi törvényt alkotott, amelynek célja megvédeni a veszélyeztetett fajokat az emberi beavatkozástól és az üldözésektől. Az orvvadászat és csempészet például komoly büntetést von maga után, minimum tíz év börtönbüntetésre és tisztes pénzbírságra számíthat, aki elköveti, de extrém esetekben (volt már erre is példa) életfogytiglani börtönt vagy halálbüntetést is kaphat az illető.

A második pillér az élőhelyek védelme és restaurálása. Ennek érdekében kiépítette a természetvédelmi övezetek hálózatát, amely próbálja összekötni a felszabdalódott területeket. A mezőgazdaság számára megtisztított – eredetileg bambuszerdős – területeket újra benépesítette bambusszal, megtiltotta a favágást, illetve a földműveléses mezőgazdaságot távolabbi helyekre száműzték.

Harmadsorban pedig több pandavédelmi központot is létrehoztak, amelyekben különböző tevékenységek folynak, van olyan, ahol természetvédelmi személyzet gondoskodik az éhező és beteg pandák megmentéséről, van, ahol kutatásra és a fogságban lévő szaporításra, elsősorban mesterséges megtermékenyítésre koncentrálnak, és néhány központ arra szakosodott, hogy a fogságban született pandákat felkészítsék és bevezessék a vadonbéli életre.

Ellentmondó tanulmányok

 A közelmúltban több, egymásnak ellentmondó tudományos tanulmány is napvilágot látott, amelyeknek egy része arra a következtetésre jutott, hogy a panda védelmi program jót tett a környező élőlényeknek is, mások szerint viszont a pandákra való koncentrálás közben megfeledkeztek más veszélyeztetett állatokról, amelyek ennek következtében még nagyobb fenyegetésnek lettek kitéve.

Az első csoportba tartozók szerint a panda esernyőfajként működik, ami annyit jelent, hogy a megmentésére tett erőfeszítés többszörösen kifizetődik, mivel egy sor olyan fajnak is kedvez, amelyek ugyanazon a helyen élnek és az ökoszisztémának, mint egésznek is a hasznára válik. Ezt azonban csak kisebb erdei emlősök, madarak, és erdei kétéltűek esetében tudták bizonyítani.

Egy másik tanulmány viszont pont arra hívja fel a figyelmet, hogy a térségben élő nagyragadozók, mint a hóleopárd, a leopárd, a farkas és az ázsiai vadkutya a természetvédelmi területek nagy részéről teljesen eltűntek. A négy közül a hóleopárdnak voltak a legnagyobbak a túlélési esélyei, de csak azért, mert a magashegyi, zord lakóhelyükön kevesebb ember található.

Ezek az eredmények azért is aggasztók, mert ezek a ragadozók a tápláléklánc tetején találhatók, így nagyon fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma egészségesen tartásában. Ha nincs nagyragadozó, felborul az egyensúly, ami annyit jelent, hogy a láncban alatta található állatok túlszaporodhatnak és felélhetik az élőhely erőforrásait.

panda párosodás Hong Kong Zoo

További veszélyek

 A panda megmentésére tett erőfeszítések sikerei mellett további veszélyek leselkednek, amelyek miatt elképzelhető, hogy a siker csak rövidtávon lesz fenntartható.

Itt van mindjárt a fogságban született állatok természetes közegükbe való bevezetésének problematikája. A pandák „szabadon eresztése” nem csak a vadon élő egyedek népességszámának növelése miatt fontos, hanem a genetikai sokszínűség biztosításában is nagy szerepet játszik. A vadonba való visszavezetés eddig nem volt túl sikeres, bár némi javulás azért látható. Az első, 2007-ben szabadon eresztett állatot vadon élő panda hímek halálra kínozták. Az utóbbi évtizedben alig több, mint tíz példány tudott sikeresen beilleszkedni a vadonba, amelyek közül a mai tudásunk szerint egyetlen nőstény tudott csak utódot világra hozni.

Egy 2017-ben megjelent tanulmány szerint az előzetes favágási tilalom, illetve a visszaerdősítés, a 2008 évi földrengés utáni turizmuscsökkenés és a helyi piacok húsigényének növekedése miatt a helybeli lakosok többsége – más lehetőség nem lévén – állattenyésztésbe kezdett. Az állataikat viszont ugyanazon a bambuszon legeltetik, aminek a megmentésére hatalmas erőfeszítéseket tettek. Ez nemcsak elveszi a pandáktól az élelmet, és kitaszítja őket az élőhelyükről, hanem a minden kontroll nélküli legelés miatt a bambusz nem tud regenerálódni, ami katasztrófához is vezethet.

A kínai kormány közleményével (amelyben bejelentették, hogy a panda már nem tartozik a súlyosan veszélyeztetett fajok közé) egyidőben jelent meg egy újabb tanulmány, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az óriáspanda kihalásának a veszélye még mindig nagy, főleg az elszigetelt populációk esetében. A pandák átlagos összlétszáma az utóbbi időben ugyan növekedést mutatott, az élőhelyük viszont sokkal töredezettebb, mint harminc éve volt. A kis népességű élőhelyek, ahol harmincnál kevesebb példány él, fokozottan ki vannak téve a kihalás veszélyének. A kis lélekszám már magában is aggasztó, de a belőle adódó beltenyészet ráadásul csökkenti a példányok túlélőképességét.

Az Óriáspanda Nemzeti Park a tervek szerint a már meglévő panda rezervátumok közül 67-et fog összekötni a területek közötti átjárhatóságot biztosító folyosókkal, de még így is lesznek olyan magányos pandák, akik nem találnak majd párt maguknak, mert olyan helyeken élnek a parkon belül, ami utak vagy más természetes gátak miatt elválasztja őket a többiektől. Azokról az állatokról nem is beszélve, akik balszerencséjükre a parkon kívül maradnak.

A globális felmelegedés sem növeli a pandák túlélési esélyét, ugyanis a klímaváltozás nem tesz jót a bambusznak, a melegebb időjárás miatt az állatoknak feljebb kell menniük a hegyekbe, hogy elég növényt találjanak, ami viszont tovább növeli a területek feldarabolódását. Mindennek a tetejébe egy közelmúltbeli tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a közeljövőben várható a pandák élőhelyének nagy részén a bambuszok szinkronizált tömeges virágzása, amelyet a bambusz pusztulása követ. Ez az esemény 65-120 évente fordul elő és a következő ilyen 10-20 éven belül várható.

A panda a világ egyik legszeretettebb állata, a Természetvédelmi Világalap 1961-es alapításától kezdve őt használja a logójában. A vörös listáról vagy a kínaiak saját lajstromáról való levétel viszont nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk. Mindenképpen el kell ismerni a kínai kormány és a civilek erőfeszítéseit, de ahhoz még korán van, hogy hátradőlhessünk.

Hivatkozott tanulmányok:
“China’s Endemic Vertebrates Sheltering under the Protective Umbrella of the Giant Panda,” Binbin V. Li and Stuart L. Pimm, Conservation Biology, Sept. 16, 2015.
“Free-ranging Livestock Threaten the Long-term Survival of Giant Pandas,” Binbin V. Li, Stuart L. Pimm, Sheng Li, Lianjun Zhao and Chunping Luo; Biological Conservation, Oct. 3, 2017.
„Retreat of large carnivores across the giant panda distribution range,” Sheng Li , William J. McShea , Dajun Wang , Xiaodong Gu , Xiaofeng Zhang , Li Zhang and Xiaoli Shen; Nature, Ecology & Evolution 26 June, 2020.
“Spatial Models of Giant Pandas Under Current and Future Conditions Reveal Extinction Risks,” Lingqiao Kong, Weihua Xu, Yi Xiao, Stuart L. Pimm, Hao Shi and Zhiyun Ouyang; Nature Ecology & Evolution, July 26, 2021.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek