A rovat kizárólagos támogatója

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek. A ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra – mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Az aranysakál régebben honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állománya. Ezt követően csak a 80-as évek legvégén, a 90-es évek elején jelentek meg újra hazánkban. A szakember szerint az állatok a déli, szomszédos országokból érkezhettek.
Az aranysakál elsőként az országhatáron jelent meg ismét: Somogyban, Tolnában, Baranyában, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet a kutyafélék családjába tartozó, "igen eszes jószággal" találkozni. A ragadozó a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, erőteljesebb termetű, nagyjából tízkilós állat, a hasonlóság miatt sokan összetévesztik a rókával. Főleg kisebb rágcsálókat eszik, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.

A természetvédelmi szakemberek szerint jelenléte vadgazdálkodási szempontból előnyökkel is járhat. Hanga Zoltán nem látja igazoltnak a vadászok azon állítását, amely szerint az aranysakálok miatt megritkult az őzállomány. Hozzátette, alaposabb kutatásokat kell végezni, hogy valóban az aranysakál számlájára írható-e ez a ritkulás.
Nem kell attól tartani, hogy az aranysakál emberre támad, akkor lehet vele csak probléma, ha valamiért veszélyben érzi magát – mondta a szóvivő.

aranysakál könykökaranysakál könykök

Két vélemény a hírhez:

Antal Klébert:  Az őzek legnagyobb ellensége az első lucernakaszálás. Gyakran a lucernásban hozzák világra a sutak a gidákat. A kasza elől a kifejlett őz elmenekül, de a gidák a mozdulatlan rejtőzködést választják. Sajnos ez a dobkasza ellen nem jó valasztás. Persze a szétdarabolt őzgidákra odagyűlnek a ragadozók, aranysakáltól a parlagi sasig, de akkor sem ők a tettesek, ha a csontokkal a kotorék előtt, vagy a fészekben találkozunk. Bár ezt sokaknak nehéz elhinni.

Dénes Péter:  A nagyvad állomány jelentősen túltartott. Nem a kevés szaporulatból eszik sokat a sakál, hanem a sokból. Kb. 40 éve 147.000 db volt az ország őz állománya. Akkor azt írták a szakértők, hogy kb. háromszor több, mint kellene. Most 377.000 ez a szám. A sakál csak alkalmazkodik az étlaphoz, amit mi, emberek kínálunk neki. A sakál (és más ragadozó) sosem fog fajokat kiírtani, ellentétben az emberrel.


Aranysakál invázió Európában

Aranysakál invázió Európában

"Az aranysakál terítékének növekedése változatlanul exponenciális ütemű" – írja a 2017-18-as vadászati év vadgazdálkodási adatait összesítő kiadványában az Országos Vadgazdálkodási Adattár.

A kiadvány adatai szerint a tavalyi szezonban összesen 5831 aranysakált, népies nevén toportyánt vagy csikaszt lőttek ki Magyarországon, elsősorban Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyékben. A kilőtt állatok száma, ha nem is exponenciálisan, de szintén tempósan növekszik, a 2016-17-es szezonban 4225 (.pdf), egy évvel előtte 3267 (.pdf), a 2014-15-ös szezonban (.pdf) pedig 2535 sakált lőttek ki, vagyis négy év alatt több mint megduplázódott a kilőtt sakálok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő.

Részletek >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek