Az új vadgazdálkodási törvényt várhatóan már ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés – mondta a földművelésügyi miniszter tegnap Budapesten, a törvény koncepciójának társadalmi vitáját lezáró tanácskozáson.
Fazekas Sándor kiemelte: elsődleges szempont, hogy a készülő törvény a biológiai sokféleség megőrzéséről és a vadgazdálkodásról szóljon, biztosítsa a természetvédelem, az erdő- és a mezőgazdálkodás közötti összhang megteremtését. Az új törvény koncepciója szavai szerint az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az országos Magyar Vadászkamara, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatai alapján készült, figyelembe véve a gazdálkodók és a szakmában dolgozók véleményét – hangsúlyozta.
A legfontosabb újraszabályozandó kérdések között sorolta fel Fazekas Sándor a vadászterületek kialakításának rendjét; a tájegységi vadgazdálkodás bevezetését; az üzemtervi időszak hosszának megváltoztatását; a vadászati jog kérdéskörét. Kiemelte, hogy újraszabályozzák a földtulajdonosi közösségek működését is, felszámolva a gazdák kiszolgáltatottságát. A jogszabályban meghatározzák a hivatásos vadászok alkalmazására; a nagyvad állományszabályozásra, valamit a vadkárokkal kapcsolatos kérdéseket, és átalakítják a trófeabírálati rendszert, illetve javítják az apróvad-gazdálkodás szabályait is.
A miniszter aláhúzta: az új elképzelés megtartja a régi jogszabály pozitívumait. A koncepció legfontosabb új eleme a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet. Ennek alapján öt nagy vadgazdálkodási régiót és mintegy 50 tájegységet alakítanak ki. A fenntarthatóság mellett célkitűzés a hagyományos magyar vadászati kultúra megtartása és támogatása, ami nemzeti érték.
Bitay Márton Örs, az állami földekért felelős államtitkár elmondta: csaknem száz vélemény érkezett a koncepcióhoz, többségük támogató, volt néhány pontosító, javító észrevétel is, és néhány a koncepció alapvetéseit is kifogásoló álláspont. A tárca sok hasznos információhoz jutott a konzultációval – mondta az államtitkár. Kiemelte: abban mindenki egyetértett, hogy szükség van új törvényre. Annak a zsinórmértéknek a megtalálása is fontos, amely összhangot teremt a reális és ésszerű természetvédelem, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági tevékenységek között. Abban sem különböztek a nézetek, hogy tervezhetőbb és kiszámíthatóbb gazdálkodási ciklusokra van szükség, és erősíteni kell a szakmaiságot.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke jelezte: a NAK mintegy 12 ezer tagja végzi az erdő- és vadgazdálkodási területen mindennapi tevékenységét. A köztestület kötelessége, hogy véleményüknek hangot adjon, ezért a NAK tagjainak javaslatai közül több is bekerült a koncepcióba. Kiemelte: a NAK stratégiai partnere a vadászkamara, a két szervezet sok esetben együtt véleményezte az új törvény koncepcióját.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetégének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, jó, ha érdemi korrekt párbeszéd alakul ki a készülő új vadgazdálkodási törvényről. A párbeszéd hozzájárul ahhoz, hogy olyan törvény szülessen, amely a következő időszakban irányt szab, lehetőséget teremt a magyar vadállomány minőségi javítására, lehetővé teszi a vadász és a gazda korrekt kapcsolatát – mondta. (MTI)
