A rovat kizárólagos támogatója

Rengeteg olyan dolgot dobunk a szelektív kukákba, amit nem szabadna, ezzel pedig csökkentjük a hatékonyságát az újrahasznosító rendszernek. Hiába igyekszünk odafigyelni, a rengeteg felesleges, oda nem illő, újrahasznosíthatatlan szemét teljesen „eldugítja” a folyamatot, ami egyébként is csak “csővégi félmegoldás” a környezetszennyezésre.
Az szelektív hulladékgyűjtés alapjait nem nehéz megérteni: külön megy a fém, külön a papír, a műanyag, és az egyéb hulladék, amit nem lehet újra feldolgozni. Az embernek a segítségére vannak a válogatáshoz a kukák is, hogy még véletlenül se lehessen összekeverni őket, mindegyik más színű is, tényleg egyáltalán nem bonyolult a rendszer. Csakhogy a Treehugger cikke szerint rendszeresen rontjuk el a szelektív hulladékok gyűjtését: nemcsak azzal, hogy rossz szemetet rossz helyre gyűjtünk, hanem például azzal is, hogy nem tudjuk, az újrahasznosítható anyagok is könnyen újrahasznosíthatatlanná válhatnak.

A szakmában tükörfordítással csak „kívánság-újrahasznosításnak” (wishcycling) hívják a jelenséget, amikor szeretnénk azt hinni, hogy bizonyos hulladékok újrahasznosíthatók, és így is kezeljük őket, pedig egyáltalán nem azok. Erre tökéletes példa a pelenka: ez az egyik legszennyezőbb hulladékunk, mégis nagyon sokan gondolják úgy, hogy műanyag- vagy papírkukába dobva tökéletesen újrahasznosítható.

Az irónia az, hogy ahhoz, hogy többet hasznosíthassunk újra, kevesebbet kell újrahasznosítanunk – írja a lapot idézve az nrgreport. A cikk idézi Mark Oldfieldet, Kalifornia állam újrahasznosításért felelős programjának elnökét, aki elmondta, hogy a pelenkán kívül például szelektív kukába dobnak emberek locsolócsövet, törött edényeket, sőt, elemeket is, amelyeket pedig kifejezetten erre kihelyezett tárolókba kellene kidobni. Rengeteg kukában van ürülék, zsír, élelmiszer, és olyan kevert anyagok, mint például borítékok műanyag széllel. Kevesen tudják, hogy a papír nedvesen nem hasznosítható újra – az ilyen alapvető hibák okozzák az egész rendszer hatástalanságát.

De mi a megoldás?

Valójában az újrahasznosító rendszeren belül csak annyi, hogy jobban kellene figyelni, mit dobunk a kukába, és ha nem vagyunk biztosak valamiben, inkább tájékozódjunk, vagy ne dobjuk bele a szelektívbe. Az igazi megoldás azonban, ahogy arról az nrgreport korábban is írt, nem az újrahasznosítás, főleg nem a műanyagok esetében – hanem a kevesebb hulladékra való törekvés. Az anyagok nagy része ugyanis vagy alapvetően nem is újrahasznosítható, vagy véges az élettartama, és nem lehet újra és újra felhasználni még átalakított formában sem. Sokkal többet segítünk a hulladékhelyzeten, ha inkább arra törekszünk, hogy kevesebb hulladékot termeljünk, mintha arra koncentrálnánk, hogy helyesen gyűjtsünk a szelektívbe.

nyitókép: szelektív hulladék káosz Szentendre 2019 fotó: Munkácsy Béla

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek