Az Európai Bizottság nyomatékosan arra kéri Magyarországot, hogy nemzeti szabályozását hangolja össze a projektek környezeti hatásának vizsgálatáról szóló európai uniós szabályokkal.
Az európai környezetvédelmi biztos, Janez Potočnik ajánlására a Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (KHV-irányelv) egyik alapvető célja annak biztosítása, hogy a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek, hatásvizsgálat-kötelesek legyenek. Magyarország helytelenül ültette át nemzeti jogába a KHV-irányelvet, és különösen azokat a szempontokat, amelyeket a projektkiválasztási eljárás során alkalmaznak annak eldöntésére, hogy az irányelv II. mellékletében felsorolt egyes projektek esetében szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra. A vonatkozó magyar jogszabály olyan mentesítési küszöbértékeket és feltételeket állapított meg, amelyek nem vették figyelembe az irányelv III. mellékletében szereplő kiválasztási feltételek összességét. Ez pedig az irányelv korlátozott mértékű alkalmazását eredményezte.
A kérdéssel kapcsolatban 2009 májusában Magyarország felszólító levelet kapott, amelyet 2010 januárjában egy további levél követett. Magyarország időközben több jogszabály-módosítást is elfogadott az irányelvben megfogalmazott követelmények betartása érdekében. A Bizottság üdvözli e módosításokat, de úgy tűnik, hogy számos projekt esetében még mindig vannak hiányosságok azon projektek kiválasztásával kapcsolatban, amelyeket hatásvizsgálatnak kell alávetni.
Előzmények
A KHV-irányelv célja annak biztosítása, hogy a nagy valószínűséggel jelentős környezeti hatással járó projekteket engedélyezésük előtt megfelelő módon értékeljék. Ezért minden ilyen projekt engedélyezése előtt azonosítani és értékelni kell annak a környezetre gyakorolt lehetséges hatásait. Így a fejlesztők a negatív hatások minimalizálása érdekében már azok tényleges felmerülése előtt módosítani tudják a projekteket, az illetékes hatóságok pedig mérséklő intézkedéseket tudnak beépíteni a projektek engedélyezési folyamatába.
