A magyar környezetvédelemnek – négy területet kivéve – a csatlakozásig meg kell felelnie az uniós elvárásoknak, ez igen sok feladatot adott és ad a jogalkotásban, illetve a jogalkalmazásban – emlékeztetett rá Vass Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes-államtitkára.
A csatlakozási tárgyalásokon a környezetvédelem négy területén ért el átmeneti mentességet Magyarország. A leghosszabb átmeneti idő a szennyvizek összegyűjtésénél, tisztításánál áll rendelkezésre. Az erre vonatkozó uniós előírásokat teljes mértékben 2015 végétől kell alkalmazni. Már korábban 2008 végéig megoldásra vár ez a feladat a 10.000 lakosegyenértéknél több szennyvizet kibocsátó településeknél, településcsoportoknál, ha azok a vízvédelem miatt érzékeny területen találhatók. A biológiai tisztításon kívül itt el kell végezni a nitrogén és foszfor eltávolítását is. A települések szennyvízkibocsátásánál azért kell lakosegyenértékben számolni, mert a vállalkozások, intézmények kibocsátását a lebontáshoz szükséges oxigén mennyisége alapján vetik össze a lakossági kibocsátással, s azt így veszik számításba. A lakosegyenérték tehát nem csupán az adott település lakosainak számát jelenti.
Ugyancsak a 2015 végi határidőnél korábban már 2010 végéig meg kell oldani a 15.000 lakosegyenértéknél több szennyvizet kibocsátó településeken, településcsoportoknál a teljes körű szennyvíz-elvezetést és tisztítást. A 2010 és 2015 vége közötti időszakban a 2000 és 15.000 lakosegyenérték közötti kibocsátásoknál vár megoldásra ez a feladat. A becsült költségek 2000-től számítva elérik a 972,4 milliárd forintot.
Jelenleg a csatornahálózat a szennyvizek 58,1 százalékát gyűjti össze, a tisztítókapacitás pedig 38,5 százalékos. Ezeket az értékeket 2015-ig 79,5, illetve 90 százalékra kell javítani. A további engedményes környezetvédelmi területeken eleve rövidebb átmeneti határidőkhöz kell igazodni. A veszélyes hulladékok égetéséhez használt berendezéseket már 2005 közepére fel kell újítani, vagy ki kell cserélni, mert azok ezt követően csak az uniós kibocsátási értékek szerint üzemeltethetők majd. Csaknem 40 jelenleg is üzemelő ilyen berendezésről van szó. A kalkulációk szerint e feladat megoldása körülbelül 7 milliárd forintot igényel. A csomagolási hulladékoknál 2005 vége az a határidő, amikor már a hasznosításnak el kell érni legalább az 50 százalékot. Egyetlen olyan csomagolási anyagfajta sem lehet viszont, ahol ez a hasznosítási mérték 15 százalék alatt marad. Az ipartól, a kereskedelemtől begyűjtött csomagolóanyag- hulladékok hasznosítási aránya már ma is eléri a 35 százalékot, a kommunális hulladékoknál viszont ez egy százaléknyi. Az uniós előírás teljesítéséhez általánossá kell tenni a szelektív lakossági hulladékgyűjtést, nagyobb ösztönzést adva új feldolgozó-kapacitások létesítéséhez, a meglévők jobb hasznosításához.
A nagy tüzelőberendezéseknek, erőműveknek már 2004 végéig kell teljesíteniük az uniós határértékeket. Ez több erőműre, cukor- és cementgyárra vonatkozik. A becslések szerint a korszerűsítés 15-20 milliárd forintot igényel majd. A tárgyalásokon Magyarország eredetileg több átmeneti mentességre is igényt tartott, de az ipar és általában a gazdaság környezetvédelmi teljesítőképessége a feltételezettnél jobban javult, így ezeket visszavonhatta a magyar tárgyalódelegáció. Ennek alapján nem áll majd rendelkezésre az uniós csatlakozást követően átmeneti idő az ipari telephelyek légszennyezésének csökkentéséhez, az uniós normákat már a tagságig el kell érni. Ez a követelmény vonatkozik a felszíni és a felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal történő szennyezésének elkerülésére is. Az unióban alapvető elvárásként érvényesülő integrált szennyezés-megelőzési rendszert is a tagsággal egy időben kell majd teljes körűen alkalmazni. Végül nem tartott igényt Magyarország az ipari haváriákra (balesetek, katasztrófák) vonatkozó szabályozás csatlakozást követő alkalmazására sem.
Nem kellett átmeneti mentességet kérni az ivóvíz arzéntartalmának csökkentésére sem, mert ezt a feladatot az uniós tagországokban is a gazdasági teljesítőképességhez igazodva fokozatosan oldják meg. A feladat ennek ellenére adott és 2009 végéig az erre kialakított program alapján el kell végezni. Akkor Magyarországon is a jelenlegi 50 mikrogramm/liter helyett a 10 mikrogramm/liter arzén határérték szerint kell szolgáltatni valamennyi területen az ivóvizet. Az ország egyes területein természetes eredetű arzén található az ivóvízben.
Az Európai Unió követelményei szerinti kommunális hulladéklerakók kiépítése szintén nem tartozik az átmeneti mentességi körbe, ennek ellenére itt is hosszabb idő áll rendelkezésre a feladat megvalósításához. A meglévő lerakók felszámolása, rekultivációja, illetve felújításuk, új regionális lerakók építése 2009 közepéig megoldandó feladat. A becsült költségek 100-150 milliárd forintra tehetők. A helyettes-államtitkár megjegyezte, hogy a szennyvízelvezetési, tisztítási, illetve a hulladékgazdálkodási feladatok megvalósításához már jelenleg is számottevő segítséget kap Magyarország az uniós ISPA- támogatási keretből.
2002. április 1.
