Társadalmi fórum a csatlakozás kihívásairól
Az Európai Unió bővítéséről, csatlakozásunk környezetvédelmi feltételeiről rendeztek társadalmi fórumot a Magyar Tudományos Akadémián. A rendkívüli érdeklődés jelezte, milyen nagy szükség volt a tanácskozásra; önkormányzatok, társadalmi és civil szervezetek, a műszaki értelmiség képviselői, tudósok és vállalkozók vettek, nagy számban részt az eseményen. A beköszöntő előadásokból egyértelműen kitetszett, milyen keveset tud még mindig a társadalom az uniós tagságig vezető folyamatokról, azokról a jogokról és kötelezettségekről, amelyek felvételünktől kezdve megilletnek bennünket, illetve amelyeket vállalnunk kell. Megnyitójában erről beszélt Láng István akadémikus, a fórum elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke, aki a csatlakozás jelentőségét méltatta.
Tájékozatlanságunk bizonyítéka, hogy illúziókba ringatjuk magunkat az uniós tagságot illetően, amelyről úgy véljük, hogy egycsapásra megoldást hozhat a gondjainkra. Holott erről szó sincs, hisz maga az unió is számos nehézséggel küzd és ezek közül a bővítés csak az egyik és ennek sem minden tagország örül. A társadalom életének minden szféráját átható, rendkívüli erőfeszítésre van és lesz szükségünk, ha mg akarunk felelni az uniós elvárásoknak. Ám azt is tudnunk kell, hogy sikeres tárgyalási stratégiánkat, beleértve az érdekeink védelmét, csak ezzel alapozhatjuk meg.
Az unió bővítéséről és az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi elvárásokról beszélt a fórum két külföldi vendége. Hans van Nieuwkerk Hollandia képviseletében elsősorban a jelölt országok előtt álló kihívásokról, mindenekelőtt a jogharmonizációról beszélt. Második helyen említette a környezetvédelmi igazgatási munka intézményi hátterét, amelynek létrehozásáért még sokat kell dolgozni mind a tíz tagjelölt országban.
Nagy figyelmet keltett Nieuwkerk előadásának második része, az úgynevezett előcsatlakozási alapokról. Mint mondta a 2000-2006 közötti időszak végéig az átdolgozott Phare program, marad az unió és a csatlakozni kívánó országok együttműködésének legfontosabb forrása. A program költségvetése ezidő alatt évi egymilliárd euroról, átlagosan évi 1.56 euróra növekszik A Phare alapvetően két célt tűzött ki, az egyik a partner országok közigazgatásának támogatása a közösségi joganyag végrehajtásában, a másik pedig az iparuk és alap-infrastruktúrájuk színvonalának emelése beruházási támogatások segítségével.
A SAPARD a közös agrárpolitikához kapcsolódó közösségi követelmények, végrehajtását kívánja előmozdítani. A támogatások szintén 2000-2006 között vehetők igénybe, de kizárólag olyan projektekre, amelyekben a közkiadás kevesebb, mint a teljes költség fele. Az Európai Bizottság előzetes költségvetési felosztása évente 520 millió euroról szól. Az irányszámok szerint, 1999-es árakon Bulgária 52. 124, Csehország 22. 063, Észtország 12. 137, Magyarország 38. 054, Litvánia 29. 839, Lettország 21. 848, Lengyelország 168. 683, Románia 150. 636, Szlovénia 6. 337, Szlovákia 18. 129 millió eurot kap.
Az ISPA évenkénti 1. 04 milliárd eurós támogatására 2000-2006 között minden jelölt pályázhat. Az első csatlakozások után, az alap csak a még várakozók számára lesz elérhető. Az új tagországok, a lényegesen nagyobb költségvetésű strukturális alapok segítségére támaszkodhatnak.
Tanja Jaaskalainen, a bizottság soros finn elnöksége nevében a Helsinki csúcs előkészületeiről számolt be, ahol egyebek között olyan kérdéseket kell megtárgyalni, mint a leendő tagállamok esetleges képviselete az Európai Bizottságban, a szervezeti eloszlás, vagy a minősített többségű, illetve az egyhangú szavazás. Jaaskalainen állást foglalt az unió bővítése mellett. Szerinte a csatlakozás Magyarországnak nem okoz különösebb nehézséget.
Medgyesy Balázs, a Környezetvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, mintegy válaszul a holland előadásra, kifejtette, hogy a két-háromszáz jogszabály nagy részét már korábban átvettük és beépítettük a magyar jogrendbe. Az államtitkár szerint 2000. december 31.-ig kötelező érvénnyel, de esetleg elnyújtott hatályba léptetéssel, végrehajtjuk a teljes jogharmonizációt Ez a téma egyébként az unión belül is egyike a legkritikusabbaknak. A tagországok jelenleg 85-90 százalékban felelnek meg a környezetvédelmi jogszabályoknak. Magyarország 2001-re száz százalékban felkészül azok átvételére.
Renkívüli tennivalók az intézményfejlesztés és a beruházások terén várnak ránk.
Az ehhez szükséges 2500 milliárd forint csak gondos háttérmunkával, tervezéssel és a feladatok pontos rangsorolásával teremthető elő. Ebben számítanak mind a gazdasági élet szereplőire, mind az önkormányzatokra. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a csatlakozás idejéig, ki akarjuk használni a Phare, az ISPA és a SAPARD program nyújtotta lehetőségeket. Ezek a támogatások, amennyiben teljesen igénybe vesszük azokat, az összes környezetvédelmi beruházás 3-5 százalékát tehetik.
Sárvári
