A Paks II. projekt építési területének beomlása miatt az Országos Atomenergia Hivatal februát 6-án azonnali hatállyal leállíttatta az építkezést a helyszínen. Nem ez az első inő jel. Aszódi Attila szerint a levált sarok nem azt jelenti, hogy a munkagödör beomlott volna.

Az OAH a határozatában felszólította a Paks II. Zrt.-t, hogy „az 5. blokk munkagödre déli falának beomlással érintett szakasza, valamint a munkagödör ezen kockázattal érintett valamennyi területe tekintetében haladéktalanul állítsa le a munkavégzést, és tegye meg a szükséges óvintézkedéseket”.

A Portfolio megbízható forrásból úgy tudja, hogy a gödör többi részén zavartalanul folytatódhatnak a kivitelezési munkálatok; az OAH szigorú határozata azért született, mert a munkagödrön belül egy olyan félsziget negatív sarkai omlottak be, ahol korábban már elvégezték a talajszilárdítást, azaz cementes, szilárdított anyag omlott le.

A repedéseket január 15-én fedezték fel a munkagödör déli falánál, a lap információi szerint a déli falon belül kialakított félszigeten történt az incidens. A gödörnek ez a fala esik a legközelebb a meglévő 4. blokkhoz. Január 30-án reggel beomlott ennek a félszigetnek a két sarka (a szaknyelv szerint a negatív sarka) függőlegesen mérve több, mint hét méternyi részen. Február 6-án este elektronikusan aláírt határozatában az OAH azonnali hatállyal leállította a munkagödör déli falánál az érintett részen és a kockázattal érintett területeken az építési munkálatokat, és részletes feladatlistát írt össze.

A hírre reagált Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára (2014 és 2017 között a Miniszterelnökségen a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosa, 2017-től az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára volt). Szerinte a levált sarok nem azt jelenti, hogy a munkagödör beomlott volna.

” A Paks II. projekt telephelyvizsgálata során megállapításra került, hogy milyen talajmechanikai és hidrogeológiai jellemzőkkel bír a terület, ahová az új blokkok kerülnek. Ez az építési terület és maga az építési feladat speciális, több okból is:

— A Duna nagyon közel van a területhez, a talajvíz és a Duna között közvetlen a kapcsolat, ezért ha változik a vízállás a Dunában, akkor kis időkésleltetéssel ez a változás a talajvíz szintjében is megjelenik.
— Több olyan talajréteg is található a területen, amelyben nagy átjárhatóságú (nagy permeabilitású) kavicsos kőzet található, amiben a talajvíz könnyen tud mozogni.
— A talaj mechanikai terhelhetősége korlátozott, aminek következtében figyelembe kell venni a területre kerülő épületek nagy súlyát, amelyek össze fogják nyomni ezt a talajt, így az épületek ebből származó süllyedése jelentős lehet, amelyre vonatkozóan építőipari és nukleáris ipari előírásokat kell tudni betartani. Emiatt a talajt meg kell erősíteni.
— Az eredeti talaj egy jelentős földrengés esetén megfolyósodhatna, amely hatás miatt szintén indokolt a blokkok alatti talaj megerősítése.
A munkagödör a nagy épületméretek miatt mind oldalirányú, mind mélységi kiterjedésében nagy kell legyen, és bőven a talajvíz szintje alá is kell mélyíteni a munkagödröt.
— A talajvíz – megfelelő védelem nélkül – beszivárogna a munkagödörbe, amely vizet azonban nyilván ki kell onnan szivattyúzni, hogy a munkagödörben dolgozni lehessen.
— Ha a kiszivattyúzott vízmennyiség túl nagy, akkor az építkezés jelentősen beleszólna a helyi hidrogeológiai viszonyokba, ami által jelentősen megváltoztatná a környező talajvízszintet.
— A telephely-elrendezési sajátosságok miatt a működő 4. blokk meglehetősen közel van az 5. blokk munkagödréhez, így a munkagödör víztelenítése során figyelemmel kell lenni erre a körülményre is.

Az 5. és 6. blokk építkezése nem veszélyeztetheti a már meglévő létesítmények, így a 4. blokk működtetését és biztonságát. Aszódi részletes elemző cikke >>>