A rovat kizárólagos támogatója

75%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy az általunk okozott klímaváltozás miatt csökkent a téli napok (amikor egész nap fagy) száma Magyarországon az elmúlt negyven évben. Bár átlagosan továbbra is a január a leghidegebb, ez a hónap melegedett a legtöbbet a téliek közül, és már alig marad el a decembertől.

Csak a Párizsi Megállapodással összhangban, az azonnali kibocsátás-csökkentési forgatókönyv követésével van esélyünk arra, hogy nagyjából a jelenlegi szinten tartsuk a fagypont alatti napok számát. A pesszimista forgatókönyvet követve (a globális kibocsátások folytatódnak) a jelenlegi csupán harmada-negyede lehet a téli napok átlagos évi száma, míg a tartósan fagyos téli időszakok szinte eltűnhetnek, és a század végére alig lesz olyan év, amikor majd várhatóak. Ez kétségkívül mérsékli az energiafogyasztást, csökkenti a fűtésszámlát, de számos negatív hatással is jár:

— a sarkvidékek erőteljesebb melegedése gyengíti a poláris futóáramlást, ami extrém hőmérsékleti rekordokat okozhat hazánkban is;
— a mezőgazdaságban a károkozók könnyebben áttelelnek, és akár több életciklusra is képesek;
— a hidegigényes termények vegetációs időszaka felborul, ami gazdasági károkat okoz, növelve a tavaszi fagykárok súlyosságát;
— megszűnhet a téli turizmus és síelés, miközben az influenza szezon is hosszabb és erőteljesebb lehet.

A vonatkozó alkalmazkodási stratégiák csak akkor lehetnek sikeresek, ha komolyan vehető kibocsátás-csökkentéssel párosulnak.

Szabó Péter és Pongrácz Rita részletes elemzése a Másfélfokon >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek