Új, egységes vízdíjrendszer kialakításán dolgoznak az Energiaügyi Minisztériumban, amelyről már ősszel dönthetnek a Parlamentben. Ebből újítanák fel az elöregedett, és részben a rezsicsökkentés miatt leamortizálódott ivóvízhálózatot.
– Lassan mindenki számára láthatóvá válnak a hazai ivóvízhálózat sok évvel ezelőtt elkezdődött avulásának jelei – összegezte a sorozatos budapesti csőtörésekről, illetve az agglomerációs településeken bejelentett vízkorlátozásokról szóló híreket a Népszavának Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke. A szakmai szervezet vezetője szerint egy sok éve elkezdődött leépülési folyamat következményével szembesülünk most. A vízdíjak 2012-es befagyasztása, a 2013-as rezsicsökkentés, illetve a vízi közműveket sújtó vezetékadó együtt vezetett el oda, hogy a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Ezt egy ideig ellensúlyozták a külső – javarészt uniós – források révén induló fejlesztési projektek, de mára már ezek hatása is kevés a hiány elfedéséhez. (A vízi közmű cégek nagy része még önkormányzati tulajdonban van, de az állam már igyekszik megszerezni ezeket a társaságokat.)
Minden ivóvízhálózatba pumpált 100 liter vízből átlagosan 20-25 liter folyik el a törött vagy megrepedt csöveken keresztül. Van ahol a hálózati veszteség eléri a 40-50 százalékot, vagyis a víz közel fele nem jut el a fogyasztóhoz, ami rettentően nagy pazarlás – mutat rá Kurdi.
Különböző szakmai elemzések alapján 1000-3000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az ágazati infrastruktúra elérje a kor által megkövetelt műszaki- szolgáltatási színvonalat. Ráadásul hiába kerülne hirtelen akár több száz milliárd forint a felújításokra, az elmaradt rekonstrukciók pótlása nem valósítható meg egy csapásra. Kurdi Viktor szerint a komplex felújítás főként a városokban rendkívül gondos tervezést és ütemezett kivitelezést kíván, ami a források megléte esetén is 10-15 évig tarthat.
„Nem várhatunk tovább, azonnali cselekvésre van szükség” – állítja a szakmai szervezet elnöke, aki szerint a kormány is felismerte, hogy az ország jól léte erősen függ a vízközmű infrastruktúra állapotától, a szolgáltató cégek működőképességének fenntartásától. Erre utal az is, hogy az Energiaügyi Minisztériumban önálló államtitkárság jött létre a közműszolgáltatások színvonalának emelése, az ágazat köztulajdonú vállalatai működőképességének biztosítása érdekében. A feladattal megbízott V. Németh Zsolt államtitkár elfogadta a MaVíz elnökségének meghívását és ismertette a kormány terveit a vízi közmű ágazat fejlesztésével kapcsolatban.
Folytatás: a szakma két fő témakörben vár választ: integráció és díjemelés.
