A rovat kizárólagos támogatója

A hulladékgazdálkodási vállalkozások jóval önköltség alatt kénytelenek szállítani a szemetet. A rezsicsökkentés és az idén bevezetett hulladékgazdálkodási járulék teljesen sarokba szorította a cégeket, a szektorban a harmincszázalékos veszteség sem ritka. Nincs más választás, mint kivonulni.

Jövőre a költségvetés 13 milliárd forint bevételt vár a 2013 elején bevezetett hulladéklerakási járulékok befizetése után, és tekintve, hogy a kormány idén háromezer, jövőre hatezer, 2016-ra pedig már 12 ezer forintot kér egy-egy tonna települési vagy építési-bontási hulladék lerakásáért, ez az összeg nem is tűnik lehetetlennek. "13 milliárd forint nem olyan sok pénz, simán bejöhet, mivel az fizet, aki lerakja, ezt nem olyan bonyolult beszedni, nagy biztonsággal lehet rá számítani a költségvetésben" – mondta Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Kaposvári Egyetem Gazdálkodástudományi doktori iskolájának vezetője. Kerekes elmondta azt is, hogy ha pusztán környezetvédelmi szempontból tekintünk a díjra, úgy annak összege akár még alacsonynak is tekinthető. Ahhoz képest mindenképpen, hogy mekkora környezeti kárt okoznak a hulladékok. Ha tehát sikerülne a járulék segítségével meggátolni a nagyobb mértékű szemétlerakást, azzal gyerekeink, vagy unokáink mindenképpen nyertek.

“Környezeti hatásossága kicsi”

A rendszer azonban jelenleg nem úgy működik, ahogy kellene. Kerekes szerint egy olyan járulék, amely a költségvetést gazdagítja, nem feltétlenül éri el a célját, hiszen a nagyobb összegek befizetése arról árulkodik, hogy a szemét mennyisége maradt a régi. "Nem véletlen, hogy a környezetvédelmi adókat rendszerint olyan termékekre, például üzemanyagokra vetik ki, amelyek iránt az áremelés hatására sem csökken a kereslet. Az ilyen tevékenységekre kivetett adók környezeti hatásossága kicsi, de az adó biztosan befolyik az államkasszába, és újra lehet osztani."

Hosszú távú jótékony hatása még ennek ellenére is lehetne. A szemetelők idővel rászokhatnának az anyagilag kedvezőbb újrahasznosításra, már amennyiben tényleg a szemetelők lennének azok, akik a pluszösszeget megfizetnék. „Azzal a szakma egésze egyetért, hogy a lerakási járulék jó eszköz arra, hogy csökkentsük a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét. Hozzá kell azonban tenni: mind az EU hulladék-keretirányelve, mind a hulladéktörvény az alapelvek között rögzíti, hogy aki hulladékot termel, annak a hulladékkal kapcsolatos minden költséget viselnie kell. Ez azt jelenti, hogy a járulék beépül az árakba, megemeli a lerakás és ártalmatlanítás árát, és az alternatív technológiák elkezdenek versenyképessé válni. Így vezette be Ausztria, Csehország vagy Dánia, hiszen az egésznek az a lényege, hogy drágább legyen a lerakás, az adókat pedig az állam elvonja, és visszaforgassa újabb technológiák finanszírozására” – mondta Németh István, az egyik vezető hulladékgazdálkodási vállalat, az .A.S.A. Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyedüliként vállalta, hogy nevét is adja válaszaihoz. Volt olyan cégvezető, aki egyszerűen azzal hárította el a beszélgetést, hogy nem szeretne bajba kerülni.

Folytatás: A rezsiharc ollója >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás