Fölöslegesen pocsékolták el az adófizetők pénzét? Madarak és teknősök tömegének a pusztulását okozta a kudarcos naperőmű a Mojave-sivatagban. Ennyi volt. Hatalmas hiba volt megépíteni. A modern napelemek túl olcsók lettek az Ivanpah nyereséges működtetéséhez
A Los Angeles Times a világ legrondább naperőművének minősítette a létesítményt, amely 2014 elején kezdett működni, és akkor a napenergia jövőjeként hirdették. Alig több mint egy évtizeddel később, most bezárják.
Elpazarolt adódollárok vagy a fejlődés természetes velejárója?
Az erőmű társtulajdonosa, az NRG Energy januárban jelentette be, hogy felbontja az áramszolgáltatókkal kötött szerződéseket, és a hatósági jóváhagyás függvényében 2026 elején megkezdi az erőmű bezárását, előkészítve a területet arra, hogy egy új típusú napenergia számára újból hasznosíthassák. A CNN szerint egyesek számára az Ivanpah az elpazarolt adódollárok és a környezeti károk hatalmas, fényes emlékműve. Mások szerint az ehhez hasonló kudarcok természetes részei a tiszta energiára való áttérés legjobb megoldásainak megtalálásáért folytatott versenynek. A létesítmény tervezésekor még potenciáláttörésnek tekintették az itt alkalmazott, koncentrált vagy termikus napenergia technológiáját.
Ez úgy működik, hogy több százezer számítógép-vezérelt tükör, úgynevezett „heliosztát” követi a napot, és a sugarakat három toronyra koncentrálja, amelyek mindegyike körülbelül 137 méter méter magas, és a tetejükön vízzel töltött kazánok vannak. A nap koncentrált energiája ezt a vizet gőzzé alakítja, amely egy turbinát hajt meg, és így áramot termel.
Az előnye, hogy képes tárolni a hőt
Ennek a technológiának az egyik legfontosabb előnye, hogy képes tárolni a hőt, ami lehetővé teszi a villamosenergia-termelést éjszaka, vagy akkor is, amikor nem süt a nap, anélkül, hogy akkumulátorokra lenne szükség. A projektet a kormány 1,6 milliárd dollár értékű, az Energiaügyi Minisztérium által nyújtott hitelgaranciával támogatta, két közműszolgáltató, a Pacific Gas & Electric Company és a Southern California Edison pedig hosszú távú, 2039-ig szóló megállapodást kötött a termelt energia megvásárlására.
Megnyitásakor, 2014-ben ez volt a világ legnagyobb naphőerőműve, amely mintegy 13 négyzetkilométernyi szövetségi területen terül el. Ez a projekt az egész iparágban tapasztalható, izgalmas fejlődés szimbóluma – fogalmazott Ernest Moniz akkori energiaügyi miniszter az avatóünnepségen.
Mi sült el rosszul?
A dolog azonban nem úgy sült el, ahogyan tervezték. Először is kiderült, hogy a technológia kényes, soha nem működött olyan jól, mint ahogyan azt tervezték – magyarázta a hírtelevíziónak Jenny Chase, a BloombergNEF napenergia-elemzője. Az ilyen típusú erőműveket „technikailag nagyon nehéz működtetni”, mert nem elég, hogy üzemeltetni kell a turbinát és karban tartani a sok mozgó alkatrészt, ahogyan a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek estében is, ráadásul még ötvözni is kell az elosztott energiaforrás kihívásaival. A technológia ugyanis a nap pontos követésére szolgáló tükrökre épül, azokat azonban nagyon nehéz tökéletesen felsorakoztatni, és mindig egy vonalban tartani.
Túl olcsó lett a technológia
A legnagyobb probléma azonban talán az volt az Ivanpah számára, hogy a fotovoltaikus energia nagyon-nagyon olcsó lett. A világ egyes részein „gyakorlatilag egy kerítéspanel áráért meg lehet venni egy napelemet”, hangsúlyozta Chase, hozzátéve, hogy az Ivanpah építésének idején „senki sem gondolta volna, hogy a napelemek és az akkumulátorok ennyire olcsók lesznek”.
Az NRG szóvivője is azt emelte ki az AP tudósítása szerint, hogy a termelt energia ára 2009-ben, a szerződések megkötésekor még versenyképes volt, de ma már nem képes tartani a lépést a sokkal kisebb telepítési és üzemeltetési költségű napelemekkel.
A naperőmű a környezetvédőket is irritálta
A projekt kritikusai szerint a bezárás újabb bizonyíték arra, hogy a létesítményt eleve meg sem kellett volna építeni. Julia Dowell, a Sierra Club környezetvédelmi egyesület vezető kampányszervezője puszta „pénzpocsékolásnak és környezeti katasztrófának” nevezte. A projekt megépítése pótolhatatlan, érintetlen sivatagi élőhelyet pusztított el – panaszkodott a CNN-nek.
A Mojave ugyanis többek között a veszélyeztetett sivatagi teknősök élőhelye, és nagy felháborodást okozott a sok elpusztult madár is. A tükrök intenzív hősugarai által a levegőben elhamvasztott madarakról szóló sajtójelentések csak növelték a projekttel szembeni ellenállást.
Egyesek az Ivanpah kudarcát kihasználva azzal érvelnek, hogy a megújulóenergia-projektekre nem szabad állami pénzt fordítani, és ez a nézet egybecseng az új kormányzatéval. Donald Trump elnök egyik első intézkedése az volt, hogy elrendelte a szövetségi földeken megvalósuló új megújulóenergia-projektek engedélyezésének felfüggesztését.
A megújuló energiával foglalkozó szakértők szerint azonban fontos, hogy a kormányok a tiszta technológiák széles skálájába fektessenek be, emlékeztettek, hogy sok minden bevált.
„Rendkívül nehéz kiválasztani a győzteseket, és nem probléma, hogy egyes technológiákat megelőznek mások, amíg az innováció folytatódik” – hangsúlyozta Kenneth Gillingham, a Yale School of the Environment közgazdászprofesszora. Ő is arra emlékeztetett, hogy nem volt egyértelmű, mely napenergia-technológiák bizonyulnak majd a legköltséghatékonyabbnak, amikor 15 évvel ezelőtt az Ivanpah építése zajlott – írta a vg.hu.
