A rovat kizárólagos támogatója

Az éghajlatváltozás, a biológia sokféleség példátlan csökkenése és a pusztító világjárványok terjedése egyértelmű üzenet: itt az ideje, hogy a természettel megbicsaklott kapcsolatunkat megjavítsuk. Az új EU-s elképzeléseket üdvözlik az ökológusok, szemben a magyar agrárminiszterrel.

Az Európai Bizottság május 20-án Brüsszelben bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos elképzeléseit. A Biodiverzitás Stratégia és a Termőföldtől az Asztalig Stratégia az EU természeti sokféleséggel és élelmiszer termeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a következő évtizedre, kiemelten a COVID-19 járvány utáni helyreállítási tervekben.

“Ezek a célkitűzések végre üdítően eltérnek a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem igen tartalmazó nyilatkozatoktól és stratégiáktól” – mondta Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont korábbi főigazgatója – “ebben kötelező célok és feladatok vannak nevesítve, amelyek radikális lépéseket várnak el, és amelyek észrevehetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövő generációknak élhető környezetet tudjunk átadni.”

A biológiai sokféleség elengedhetetlen az élethez. A biodiverzitás és az ökoszisztémák élelmet, egészséget és gyógyszereket, nyersanyagokat, kikapcsolódást és jóllétet biztosítanak számunkra. Tisztítják a levegőt és a vizeket, segítenek a klíma egyensúlyának fenntartásában, a hulladékot újra erőforrásokká alakítják, beporozzák és megtermékenyítik növényeinket és még sok egyéb szolgáltatást nyújtanak számunkra.  Ugyanakkor eddig soha nem látott mértékben veszítjük el a természetet a fenntarthatatlan emberi tevékenység következtében. A világ vadon élő fajainak populációi az elmúlt 40 évben 60 százalékkal estek vissza.

Egy millió fajt fenyeget a kihalás veszélye.

Egészséges környezet mellett egészséges élelmiszer is kell. Becslések szerint az EU-ban közel egymillió haláleset az egészségtelen táplálkozás következménye.

A két stratégia együtt radikális javaslatokat fogalmaz meg egy fenntartható EU érdekében, többek között:
— 30 százalékra növelni kell a szárazföldi és tengeri védett természeti területek kiterjedését, és ezek egyharmada fokozottan védett kell legyen.
— A növényvédőszerek használatát felére kell csökkenteni.
— A mezőgazdasági területek legalább 10 százalékát magas biodiverzitású tájelemmé kell visszaállítani.
— Kötelező az élőhely helyreállítási célok bevezetése a legfontosabb ökoszisztémák, például a lápok, vizes élőhelyek, erdők és a tengeri ökoszisztémák helyreállítása érdekében. Ezek az élőhelyek mind létfontosságúak a természeti sokféleség megőrzése, az éghajlatváltozás lassítása és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében.
— A beporzók hanyatlásának visszafordítása.
— A mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodás folytatása.
— Legalább 25000 km-nyi szabad áramlású folyószakaszt helyre kell állítani
— Csökkenteni kell a biomassza energiatermelési célú égetését.

“Ami kifejezetten bíztató, hogy például a biológiai sokféleség megőrzésére évi 20 milliárd eurót szánnak, illetve az átalakuláshoz szükséges kutatás és innováció céljára 10 milliárd euró áll rendelkezésre. A szükséges tudás előállításában mi magyarok is jelentős szerepet kívánunk játszani.” – teszi hozzá Báldi az Ökológiai Kutatóközpont közleményében.


„Az európai mezőgazdaság halálos ítéletét jelentheti az Európai Bizottság környezetvédelmi terve – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nagy István, agrárminiszter.” Mindjárt gratulálok is neki, hiszen ezt egyidejűleg a ’környezetvédelmi tárca’ vezetőjeként mondta. A mezőgazdaság halála a terjeszkedő környezetvédelem, a tragikus ökonyomulás?

Darvas Béla ökotoxikológus prof. véleménye Köpöncei Csilla: Veszélyes a brüsszeli forgatókönyv – Az egész Európai Unió mezőgazdaságát ellehetetlenítheti az irreális zöld szabályok bevezetése. c. cikkére. (Magyar Nemzet, 2020. május 22.)

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek