A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: elkh.org

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket”, vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból.

A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitást csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot – és ezáltal az élelmiszer-biztonságot –, valamint az élővilágot.

– „A Kiskunságot uraló jelenlegi táj a szántó, amely egyfajta biodiverzitás-sivatag” – jegyzi meg Báldi András, az Ökológiai és Botanikai Intézetben (ÖBI) működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője. Ez nem meglepő, hiszen a szántókat a hatékonyabb élelmiszer-termelés érdekében intenzíven kezelik, és a kihajtani engedett növényfajok számát végletesen korlátozzák. Az utóbbi időben ugyanakkor a mezőgazdasági és természetvédelmi stratégiák szerves részévé vált a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása ezeken az élőhelyeken.

Gabonatáblák közé ékelődő biodiverzitás-sziget a Kiskunságban kép: Ökológiai Kutatóközpont

 „Engednünk kell, hogy a természet is megtalálja a maga helyét a mezőgazdasági tájban, hiszen a természetközeli élőhelyek számos funkciója hasznos az agrárium számára is” – érvel Báldi András. – „Ilyen szolgáltatás például a beporzás. Fontos tudni, hogy a beporzórovarok életben maradásához szükség van a természetes növényekre is, ahogy a kártevők elleni biológiai védekezést biztosító ragadozókra és parazitákra is. Ezek a szolgáltatások újrateremthetők az úgynevezett biodiverzitás-szigetek létesítésével.”

A keskeny – három-hat méteres – virágos vagy bevetetlen sávok szabadon hagyása már régóta része a magyarországi mezőgazdasági gyakorlatnak is, az ökológus szerint azonban ezek nem elegendők a biológiai sokféleség megőrzéséhez ezeken az élőhelyeken. Ezért ebben a kísérletben a kutatók meglehetősen nagy, fél hektáros foltokat hoztak létre a rendelkezésükre bocsátott parcellákon, ahol 32 növényfaj magjait tartalmazó keveréket ültettek el. Ebben a Duna–Tisza közén természetesen is előforduló vadvirágok magjai voltak, melyeknek virágzása a teljes vegetációs időszakot lefedi, vagyis a kutatók által létrehozott biodiverzitás-szigeteken kora tavasztól késő őszig vannak virágzó fajok.

„Sok más faj mellett zsályát, szegfűt és búzavirágot is ültettünk. Ettől azt várjuk, hogy ott, ahol eddig a termesztett növények uralták a tájat, sokszínű vadvirágos parcella alakul ki” – folytatja Báldi András. – „Arra számítunk, hogy az ültetett fajok mellé sok más növény is be fog települni, emellett a parcella tele lesz méhekkel, lepkékkel (ezek már most is láthatók). Később pedig tüzetesen felmérjük mindazon rovarfajok előfordulását, amelyek a biológiai növényvédelem szempontjából fontosak. Várakozásaink szerint tehát hamarosan tömegesen fognak itt megjelenni a Kiskunságra jellemző élőlények, és élvezni fogják e zavartalan élőhelyet.”

A természetvédelmi nyereség mellett e biodiverzitás-szigetek a gazdálkodók számára is előnyösek lehetnek, és ez az előny akár a termelékenységben is megjelenhet. Az elkövetkező időben az ökológusok folyamatosan nyomon követik majd, hogy az adott terület hozama hogyan változik a sziget hatására. Vizsgálni fogják, hogy a vadvirágos parcellával szomszédos szántóföldre kiáramlanak-e a kártevők, vagy hogy a biodiverzitás-sziget más módon befolyásolja-e a termésátlagokat.

Terjőke kígyószisz gyöngyházlepkével kép: Ökológiai Kutatóközpont

A kutatók abban bíznak, hogy az eredmények igazolni fogják azt, hogy ezek a természetközeli foltok nemhogy nem károsak, hanem egyenesen előnyösek a mezőgazdasági termelés szempontjából. Az európai uniós agrártámogatások reformja után elképzelhető, hogy az efféle nagyobb, be nem vetett területekre célzottan is lehet majd támogatásért folyamodni.

– „Ezek a kísérletek azért fontosak, mert általuk olyan adatokhoz juthatunk, amelyek a gazdálkodók számára is egyértelműen bebizonyíthatják, hogy érdekükben áll együttműködni az ökológusokkal a biodiverzitás-szigetek kialakításában” – mondja Báldi András. – „Bízunk benne, hogy e beavatkozás hosszú távon előnyös lesz mindkét fél számára. Könnyen lehet, hogy a jobb beporzás miatt növekedni fog például a repce hozama vagy minősége, vagy a több ragadozó rovar miatt kevesebb lesz a kártevő. Az egyértelmű, hogy a jövőben hatékonyabbá kell tenni az agráriumnak az ökológiai rendszerekkel való együttműködését; egyszerűen hagyjuk, hogy a természetes folyamatok dolgozzanak helyettünk. Ez nem megoldhatatlan kihívás, hiszen ugyanazon természeti-társadalmi rendszer részei vagyunk.”

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek