A rovat kizárólagos támogatója

Nyugatra termelnek a magyarok

Hazánkban a felnőtt lakosság egyharmada tartja fontosnak, hogy bioélelmiszert vegyen. A nyár elején nyilvánosságra került német biofarmbotrány híre sajnos mérsékelheti a vásárlási kedvet.

A GfK Hungária Piackutató Intézet által készített felmérés szerint a lakosság másik egyharmada nem tartja Lényegesnek a biotermékeket, a fennmaradó egyharmad pedig bizonytalan. Magyarországon a bioélelmiszerek iránti rokonszenv elmarad az európai átlagtót.

VÉLETLEN VAGY SZÁNDÉKOSSÁG?

A Nyugat-Európában egyre népszerűbb vegyszermentes mezőgazdasági termékek fogyasztói megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a német biofarmokról érkező zöldségekkel nincs minden rendben. Németországban ugyanis egyes gazdaságok termékeiben – zöldségfélékben, tojásban és baromfihúsban – nitrofent találtak. A veszélyes rákkeltő anyag növényvédő szerből származhat, így kerülhetett a zöldségekbe, illetve a takarmánnyal az állatok szervezetébe. Az egész országra kiterjesztett vizsgálat szerint a gazdaságok a biotermesztés során nem használtak vegyszert, de egy mecklenburgi raktárban, ahol biotermékeket tartottak, korábban növényvédő szert is tároltak. A történet kissé zavaros, és korántsem biztos, hogy minden a véletlenre fogható. Lapzártánkkor rendkívüli ülést tartottak az Európai Unió tagállamainak mezőgazdasági államtitkárai, hogy eldöntsék, milyen intézkedésekkel kerülhetik el a német mezőgazdaságot és élelmiszeripart felbecsülhetetlen károkkal fenyegető esetleges EU-szankciókat, vagyis a német élelmiszerek forgalmazásának korlátozását.

A Stern című hetilap összefoglalója szerint Belgium megtiltja német biofarmokról származó élelmiszerek behozatalát, ha nem rendelkeznek speciális igazolással, hogy nem tartalmaznak nitrofent. Az EU egyelőre nem döntött szankciókról a németekkel szemben, de az unió fogyasztóvédelmi bizottsága elnökének szóvivője úgy fogalmazott, hogy Németországból ellentmondó hírek érkeznek, és még az sem világos, milyen élelmiszerek fertőződtek, ezért a legjobb megoldás talán az átmeneti korlátozás lenne.

MAGYAR ESÉLYEK

Hazánkban a Gfk Hungária felmérése azt mutatta, hogy az átlagosnál nagyobb arányban viszonyulnak pozitívan a biotermékekhez a 30-49 évesek, a diplomások, a havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők és a kisebb városokban lakók. A piackutatók tizenöt szempont szerint tárták fel a véleményeket. Az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan egyessel jelölték, ha egyáltalán nem fontos, ötössel pedig, ha nagyon fontos a megkérdezett számára a biotermék. Az átlag 2,9 tett.

Magyarországon 45-50 ezer hektáron, a termőterület kevesebb mint egy százalékán folyik ellenőrzött biogazdálkodás. Elsősorban őszi búzát, kukoricát és napraforgót állítanak elő ily módon. Bár az elmúlt két évben megnőtt a belföldi kerestet, a vegyszer nélkül előállított termékek túlnyomó részét exportálják. Ennek a kis hazai kapacitás mellett az a magyarázata, hogy a termelők Nyugat-Európában mintegy 50 százalékkal magasabb árat kaphatnak portékáikért.

Más adatok szerint az elmúlt évben megkétszereződött, mintegy 90-100 ezer hektárra nőtt Magyarországon az ellenőrzött ökogazdálkodásban művelt terület nagysága. “Hazánkban az összes élelmiszer-felhasználáson belül mindössze egy százalék a biotermékek aránya. Ez leginkább az információhiánnyal, illetve a biotermékek jelenleg még magas árával magyarázható.

Nálunk a biotermékek 60-70 százalékkal, a fejlett ipari országokban 150 százalékkal drágábbak a hagyományos élelmiszereknél. A Biokultúra Egyesület elnöke, Czeller Gábor úgy véli, hogy négy-öt év alatt a biotermelésbe fogott földjeink nagysága elérheti a művelt területek 5-6 százalékát, azaz mintegy 300 ezer hektárt. Jelenleg a magyarbiotermékek 85 százaléka külföldön, elsősorban az EU-országokban talál gazdára. Idén az ágazat exportárbevétele 5 milliárd forint körül mozog majd, a hazai fogyasztással együtt az árbevétel mintegy 6 milliárd forint lesz. Jövőre a biotermékek eladásából származó árbevétel elérheti a 7-8 milliárd forintot.

A szakemberek véleménye szerint ha a nitrofenbotrányhoz hasonló esetek nem szaporodnak el a jövőben, akkor a magyar biotermékek szinte korlátlanul eladhatók lesznek az uniós piacokon, aminek egyetlen feltétele van: a jó minőség. Ezt az EU által akkreditált Biokultúra Hungária Kht. garantálja. Ez a Biokultúra Egyesület elnöke szerint igen nagy eredmény, mivel a világon összesen mintegy fél tucat olyan ellenőrző szervezet van, amelyet az EU-ban akkreditáltak, és így az általa kiállított minőségi bizonyítványt elfogadják.

KÁR VOLNA

A jelenlegi német botrányban csak mellékes szál, hogy éppen az év elején hangoztatta Renate Künast fogyasztóvédelmi miniszter, hogy országa mezőgazdaságának egyre inkább át kell állnia az ökológiai módszerek alkalmazására. A vezető EU-tagországban ugyanazt erőltetik, amit nálunk is próbálnak elfogadtatni: a “biopecsét” alkalmazását. Künast szerint erre hamarosan sor kerülhet, mint ahogy a biogazdálkodást folytató termelőknek folyósított támogatások emelésére is.

A Süddeutsche Zeitung összefoglalója szerint 2010-ig a mostani 3-ról 20 százalékra kellene emelni az ökológiai gazdálkodás súlyát a német mezőgazdaságon belül. Ez a cél elérhetőnek tűnik, miután a német piac- és árfigyelő szolgálat (ZMP) Legfrissebb becslése szerint 2000-hez képest tavaly mintegy 20-25 százalékkal nőtt a biogazdálkodás alá vont területek nagysága, és az ily módon előállított termékek értéke is egynegyedével; 2,5 milliárd euróra emelkedett. Az év eleji előrejelzés: az idén várhatóan folytatódik a biogazdálkodás térnyerése Németországban. Ezt valószínűsíti, hogy a fogyasztóvédelmi tárca szerint egyre nő a “zöld” élelmiszerek iránti kereslet, és ezzel összhangban a nagy élelmiszerbolt-hálózatok is egyre több ilyen terméket forgalmaznak. A fogyasztók érdeklődése akkora, hogy egyes termékcsoportok – például a baromfi- és a sertéshús – esetében tavaly csak behozatal révén tehetett kielégíteni az igényeket. Ám a nitrofenbotrány most mindent elronthat.
Vasali Zoltán

*************************************************
ÖKOPIAC BUDAPESTEN

Budapesten működik az ország egyetlen olyan ökopiaca, amelyet a Biokultúra Egyesület szervez és működését rendszeresen ellenőrzi. Szerdán és szombaton 7 és 13 óra között várják a vásárlókat a 11. kerületben, a Marczibányi Téri Művelődési Ház udvarán. Szinte lehetetlen felsorolni, mi mindent kínálnak az árusok: friss és feldolgozott zöldséget gyümölcsöt, gabonaféléket, tejes kiőrlésű lisztből készült pékárut, pogácsát, réteseket, tojást, kecsketejet és sajtot, gombát, hidegen sajtolt olajokat, olajos magvakat, süteményeket, csírákat stb. A piacon szinte mindig maguk a termelők árusítanak, ezért olyan személyes kapcsolat alakulhat ki a vevő és a termelő között, amelyre más értékesítési formák ritkán adnak lehetőséget. A Marczibányi tér egyben a biotermékek nagybani piacaként is működik, a bolttulajdonosok sokszor innen szerzik be áruikat a családok pedig itt veszik át a téli tárolásra vagy befőzésre megrendelt zöldséget gyümölcsöt.

NYUGDÍJKEDVEZMÉNY BIOGAZDÁKNAK

Az Európai Bizottság XI. főigazgatósága az ökogazdálkodás támogatására stratégiai tervet dolgozott ki. A tervezet fő célkitűzése a biotermékek piaci részarányának emelése az Európai Unióban: o jelenlegi 0,5 százalékról 2005-re szeretnék elérni a 10-15 százalékot A stratégia egyik legfontosabb eleme a nyugdíjazási rendszer megváltoztatósa, vagyis azok a gazdák, akik legalább öt évig ökogazdálkodást folytatnak magasabb nyugdíjat kapnának. Ez az idősebb gazdákat is átállásra ösztönözné. A szállítási költségek mérséklése révén mintegy harminc százalékkal csökkenteni kívánják a bio- és a hagyományos termékek közötti árszintkülönbséget, ami jelentősen növelheti a vásárlási kedvet.
Forrás: Ökologie & Landbau – Biokultúra
Heti Válasz
2202.06.21.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás