„Május 22 a biológiai sokféleség nemzetközi napja, amely ráirányítja a figyelmet bolygónk élőlényeinek gazdag változatosságára, a természet pótolhatatlan kincseire, valamint közös felelősségünkre. Magyarország számára különösen lényeges a biodiverzitás védelme, hiszen ez nem csupán örökségünk, hanem mindennapjaink, gazdaságunk, egészségünk, jóllétünk és jövőnk alappillére is” – írta az Agrárminisztérium azon a héten, amikor az Orbán rezsim elfogadta a tarvágás törvényt.
Az Agrárminisztérium sajtóközleménye:
„Az élővilág sokszínűsége, vagyis a fajok, élőhelyek és genetikai értékek gazdag tárháza biztosítja a Föld stabilitását, alkalmazkodóképességét, és teszi lakhatóvá bolygónkat az emberiség számára. Az egészséges környezeti rendszerek láthatatlanul, de nélkülözhetetlen módon szolgáltatnak számunkra élelmet, tiszta vizet, levegőt, gyógyszereket, nyersanyagokat, miközben védelmet nyújtanak a természeti csapásokkal, járványokkal és az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
A biológiai sokféleség megőrzése globális felelősség, amelyhez minden nemzetnek hozzá kell járulnia saját lehetőségeivel és eszközeivel. Magyarország elkötelezett a természetvédelmi célok mellett, és aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésekben. A következő öt év meghatározó lesz: ennyi idő áll ugyanis rendelkezésre kunming-montreali Globális Biodiverzitás Keretstratégiában vállalt célkitűzések teljesítésére. E célok megvalósítása hosszú távon befolyásolja életminőségünket, valamint azt, milyen természeti örökséget hagyunk a jövő generációira. Jelenleg minden ország, köztük Magyarország is azon dolgozik, hogy értékelje a globális stratégia végrehajtását a nemzetközi módszertan és előírások alapján. Ebben a 2024 végén megrendezett ENSZ Biodiverzitás csúcstalálkozó adott iránymutatást, ahol hazánk kiemelt szerepet kapott: nemcsak saját nemzeti érdekeit képviselte, hanem az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége révén uniós szinten is közreműködött a közös célok előmozdításában.
A nemzetközi vállalások teljesítése ugyanakkor csak akkor lehet sikeres, ha azok hazai szinten is kézzelfogható intézkedésekben és eredményekben öltenek testet. A magyar természetvédelem és a nemzeti parkok munkája nemzetközi szinten is elismerést vívott ki. Magyarország tíz nemzeti parkja 2025-ben is meghatározó szerepet vállal a biológiai sokszínűség megőrzésében. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program folytatásaként elindított KEHOP Plusz keretében országszerte 60 projekt valósul meg, összesen 42 milliárd forint értékben, közel 100 ezer hektáron javítva a természeti környezet állapotát. A fejlesztések kétharmada élőhely-rekonstrukció, ebből is jelentős rész a vizes területek helyreállítását célozza.
A biodiverzitás megőrzésében kulcsszerepet töltenek be az agrár-ökoszisztémák. Az Agrárminisztérium 2025-ben több mint 7500 Natura 2000 gyepterületen gazdálkodó számára ítélt meg összesen csaknem 7,7 milliárd forint kompenzációs támogatást. Ez a segítség lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók a természetvédelmi előírások betartása mellett folytathassák tevékenységüket, ösztönözve őket a biológiai változatosság megóvására. A kormányzat számára kiemelt jelentőségű a fiatalok bevonása is. 2025 nyarán az örményországi ifjúsági konferencián hazánk fiataljai is részt vehetnek, hogy új szemlélettel, innovatív ötleteikkel járuljanak hozzá a következő ENSZ Biodiverzitás Csúcs előkészítéséhez. A 2025-ös biológiai sokféleség világnapja ‘Összhangban a természettel, a fenntartható fejlődés útján’ témáját állítja középpontba. Ez a nap nem csupán emlékeztető, hanem egyértelmű felhívás: itt az idő, hogy valódi összhangot teremtsünk a természettel – a saját jólétünk és a jövő generációk érdekében!”
A leírtak igazak, de a minisztérium közleménye nem tér ki a leggyalázatosabb természetvédelmi törvényjavaslatra, melyet két napja elfogadott az Orbán rezsim gombnyomogató parlamentje, fittyet hányva a civil környezetvédő szervezetek petíciójára, a több mint 150 csatlakozó szakmai szervezet, és több mint 40.000 állampolgár aláírására.
Ebben a salátában vannak benne azok a rendelkezések, amik megszüntetik az őshonos fajú erdők helyi, mag eredetű természetes felújításának kötelezettségét és lehetővé teszik a tarvágást a magas természetességű, különleges rendeltetésű erdeinkben (természetesen „hatósági kontroll mellett, indokolt esetben”).
A tarvágás az tarvágás, nincs mit szépíteni rajta. A tarvágás után nincs erdő, csak ha csinálunk, mert a tarvágáskor az erdőt mint természetes életközösséget bizony megszüntetjük még akkor is, ha csak „egy pillanatra”.
