A rovat kizárólagos támogatója
Bozó László, Rozgonyi János, Csathó András István

Dél-Békés eredetileg a végeláthatatlan puszták hazája volt, azonban az ember tájalakító tevékenysége miatt az egykor hatalmas kiterjedésű gyepek jelentős része eltűnt az idők során. A korábban gyakori fajok többsége erősen megritkult a tájban, számos növény- és állatfaj pedig már teljesen el is tűnt e vidékről. A Csanádi-háton csupán egyetlen nagyobb, összefüggő ősi löszpusztagyep maradt fenn, nevezetesen a Körös–Maros Nemzeti Park törzsterületéhez tartozó, fokozottan védett Tompapusztai-löszgyep (népi nevein Külső-gulya, Kis-gulya). A közigazgatásilag Battonyához tartozó területet az 1960-as évek végéig legelőként hasznosították, azóta kaszálják. Kimagasló jelentőségű természeti értékei miatt 1989-ben védett, 1997-ben pedig fokozottan védett státuszt kapott.

A dombegyházi út melletti védett mezsgyeszakasz kép: Bozó László

Az egykori löszpuszták maradványai azonban nemcsak ezen a területen, hanem a térség számos más pontján máig fennmaradtak, igaz, rendszerint csak kis foltokban, fragmentáltan, az állományok ma már elsősorban mezsgyékre és kunhalmokra szorultak. A mezsgyék átlagosan kb. 2−15 méter széles, legtöbbször út, közigazgatási határ, csatorna, ér vagy vasút mellett húzódó gyepsávok. Eredetük alapján elsődleges és másodlagos mezsgyékről beszélhetünk. Előbbi típusra jellemző, hogy az eredeti vegetációból őriztek meg egy keskeny szeletet, ezzel szemben a másodlagos mezsgyék már szántásból kerültek felhagyásra. Az elsődleges gyepsávok jellemzően olyan helyeken húzódnak, ahol valamilyen közigazgatási határ vagy régi út évszázadok óta változatlan nyomvonalon halad.

Természeti értékekben gazdag útszéli mezsgyékkel a térség számos településén találkozhatunk, amelyek olykor több kilométer hosszúságban szegélyeik az utakat, de előfordul, hogy csak rövid szakaszokon maradtak fenn az elsődleges állományok. Annak ellenére, hogy igen értékes, és rendkívül veszélyeztetett élőhelyekről van szó, védelmükben eddig csak kevés konkrét előrelépés történt. Dél-Békésben két településen, Mezőkovácsházán és Tótkomlóson néhány szakasz már korábban helyi védett státuszt kapott, ám ez a számos ismertté vált természetvédelmi szempontból jelentős, ugyanakkor veszélyben lévő állomány megőrzése szempontjából még közel sem tekinthető elégséges aránynak.

Atracélcincér az egyik, immár védelem alatt álló kevermesi mezsgyeszakaszon. Kép: Csathó András István

Idén júniusban, egy újabb településen, Kevermesen sikerült két olyan mezsgyeszakaszt helyi jelentőségű védelem alá helyezni, ahol többek között a védett kék atracél (Anchusa barrelieri), és a kizárólag azon a növényen élő (monofág), fokozottan védett atracélcincér (Pilemia tigrina) is előfordul.
További említésre méltó, védett fajok még a hengeres peremizs (Inula germanica), a pusztai meténg (Vinca herbacea) és a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), vagy éppen az eurázsiai sztyepp- és erdőssztyepp-zóna jellegzetes kiragadozója a molnárgörény (Mustela eversmanii), amely előszeretettel ássa kotorékát az útszéli mezsgyék rézsűjébe.

Szintén fontos lépésnek tekinthető, hogy a kevermesi római katolikus temető egy régi részlete is védelmet kapott, ahol jó állapotú, fajgazdag löszpusztagyep maradt fenn.

A kevermesi területek jogi védettsége 2019. június 1-jével lépett hatályba, ez azonban csak a kezdetét jelenti a természeti területek hosszútávú védelmének. Fontos feladatunk ugyanis, hogy a területeket veszélyeztető tényezőkre (elszántás, hulladéklerakás, vegyszerhasználat) felhívjuk a tulajdonosok és a mezsgyék melletti szántókon gazdálkodók figyelmét. Természetvédelmi szempontból pedig biztosítanunk kell a megfelelő kezelést, az évente egyszeri kaszálást, a széna elhordását, illetve a becserjésedett szakaszok kitisztítását. A feladat megoldása komoly összefogást igényel, de látva a terület tulajdonosainak eddigi pozitív hozzáállását, bizakodunk, hogy sikerül megőrizni a településünkön fennmaradt természeti értékeket a következő generációk számára is.

Bozó László, Rozgonyi János, Csathó András István

Nyitókép: Védendő löszmezsgye az államhatársávon (Fotó: Bozó László)

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás