A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: apnews.com

Beperelte az államot Brazília egyik legnagyobb erdőpusztítója, és nyert. Azzal érvelt, hogy az állam 2001-ben szabálytalanul hozta létre a 118 ezer hektáros nemzeti parkot. A természetgyilkosok a brazil elnök politikájának köszönhetően elérték, hogy megszüntetik a védettséget.

Sok éve ismert környezetpusztító tevékenységéről az a férfi, aki most pert nyert Brazília harmadik legnagyobb államával szemben.

Antonio José Rossi Junqueira Vilela korábban 27 millió dolláros bírságot kapott, amiért 11 ezer hektáron kiirtotta az erdőt a Cristalino II nemzeti parkban, ahol különösen sokszínű állat- és növényvilág található. Itt él például a sárgáshomlokú pókmajom, ami élőhelye pusztulása miatt veszélyeztetett fajnak számít. Később mégis egy Vilelához kötődő cég perelte be a területért felelős Mato Grosso államot.

Azzal érvelt, hogy az állam 2001-ben szabálytalanul hozta létre a 118 ezer hektáros nemzeti parkot.

A bírák 3-2 arányban igazat adtak a cégnek, mivel a park létrehozásakor elmaradt a társadalmi konzultáció. Az állam nem fellebbezett, így az élet jogerőssé vált. A cég győzött, a park pedig hamarosan megszűnik létezni. Mato Grossót, Brazília legnagyobb szójababtermelő államát Mauro Mendes kormányzó irányítja, aki agrárpárti politikus és Jair Bolsonaro szélsőjobboldali (félfasiszta, ex katonatiszt, Orbán nagy barátja) elnök szövetségese, aki többször is kijelentette, hogy Brazíliának túl sok védett területe van, és megfogadta, hogy nem hoz létre többet belőlük.

A hivatalos indoklás szerint azért nem fellebbeztek, mert technikai okokból nem lett volna esélyük.

erdőtűzben ég a Pantanal 2020 Mato Grosso Brazília. kép: AP / Andre Penner

Vilelát egy korábbi ügyben azzal is megvádolták, hogy 30 ezer hektáron irtotta ki az erdőt Pará államban, az ügyész ekkor az Amazonas-medence történetének legszörnyűbb erdőpusztítójának nevezte őt. Ha elítélnék az évek óta húzódó perben, 200 évet és 60 millió dolláros bírságot kaphatna.

Renato Maurílio Lopes ügyvéd, aki a Vilelát és egy leányvállalatot is képviselt, nem válaszolt a The Associated Press üzeneteire. Mauricio Torres kutató , a Pará Szövetségi Egyetem geográfusa szerint Vilela családja „az Amazonas földfoglalásának klasszikus forgatókönyvét” követi.

Brazíliában úgy lehet földet lopni, hogy kiirtják, majd igényt tartanak rá – mondta. „Az erdőirtás révén a földrablók konkrétan megjelölik a föld tulajdonjogát, és más bandák „tulajdonosként” ismerik el őket” – írta az AP-nak.

Hivatalos adatok szerint 2022 márciusáig a Cristalino II mintegy 22 000 hektárt veszített az erdőirtás miatt, jóllehet teljesen védett terület. Az elpusztult terület a park közel 20%-át teszi ki.  Mendes környezetvédelmi államtitkára Mauren Lazzaretti ügyvéd, aki a fakitermelők védelmében dolgozott a környezetvédelemmel kapcsolatos büntetőjogi vádak ellen.

 

Mato Grosso hivatali ideje alatt Brazília történetének egyik legrosszabb környezeti katasztrófáját élte át. 2020-ban erdőtüzek égették el az állam Pantanal ökorendszerének 40%-át, amely a világ legkiterjedtebb trópusi vizes élőhelye. Mendes csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a szarvasmarhák tenyésztését a Pantanal privát természetvédelmi területein.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek