Brüsszelben, az Európai Parlamentben (EP) gyülekeznek ma a zöld szervezetek, hogy képviseljék érdekeiket és kifejtsék az általuk fontosnak ítélt ügyekben az álláspontjukat az európai parlamenti képviselőknek.
A WWF Magyarországtól Márkus Ferenc, a természetvédelmi szervezet igazgatója utazott a „lobbinapra”, ahol többek között találkozik Olajos Péterrel és Hegyi Gyulával, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagjaival. A nap során megvitatják a legfontosabb környezetvédelmi rendelkezéseket és ezek lehetséges finanszírozási forrásait.
Az Unió kiadásainak mintegy 80 %-át a Vidékfejlesztési és Strukturális Alapok teszik ki, melyekre vonatkozó rendeletek tervezeteit idén nyáron készítette el az Európai Bizottság. A WWF arra kéri a képviselőket, hogy szavazatukkal és véleményükkel biztosítsák azt, hogy e kulcsfontosságú dokumentumokban a fenntarthatósági irányelvek kellő hangsúlyt kapjanak. Fontos, hogy megfelelő forrásokat fordítsanak a hatályos uniós környezetvédelmi szabályozás betartására, a Natura 2000 hálózat működőképességének megteremtésére és a Víz Keretirányelv bevezetésére. Kérjük, hogy az Európai Parlament foglaljon állást az alapokkal kapcsolatos programozási folyamatban történő társadalmi részvétel erősítése, a civil szféra szerepének megszilárdítása mellett.
A Natura 2000 nevű természetvédelmi hálózat az európai természetvédelem alapköve, a kontinens területének több mint 15 %-át fedi majd. Több alapdokumentumban kiemelt prioritásként szerepel, ám gazdasági háttere mégsem tisztázott. A WWF üdvözli, hogy az Európai Bizottság stratégiai, komplex módon képzeli el a természetvédelmi hálózat finanszírozását azáltal, hogy bevezetésének költségeit az EU Vidékfejlesztési és Strukturális Alapjaiba ágyazza. Javasoljuk viszont, hogy a Vidékfejlesztési, a Halászati, és a Strukturális Alapokról szóló rendeleteket egészítsék ki úgy, hogy kellően hangsúlyozzák a Natura 2000 fontosságát, mivel ez jelenleg nem áll fenn. Így nem valószínű, hogy a jövőben kellőképpen megteremtik a hálózat gazdasági alapjait.
Amennyiben nem korrigálják a Bizottság javaslataiban lévő hiányosságokat, a Natura 2000 hálózat hatékony bevezetése lehetetlenné válik, ami meghiúsíthatja az Unió biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és fenntartható fejlődésre vonatkozó deklarált céljainak teljesítését.
További rendkívül fontos jogszabálytervezet az Unió életében a REACH, amely a vegyi anyagok gyártását és felhasználását fogja szabályozni. Sajnos bizonyos ipari lobbik hatására az eredeti tervezet jelentősen gyengült.
A WWF 5 pontban fogalmazta meg elvárásait, melyek közül az egyik legjelentősebb, hogy az új vegyi anyagokra vonatkozó környezeti és egészségügyi hatásvizsgálatok elvégzése ne csak az évi egy tonnánál nagyobb mennyiségben előállítottakra nézve legyen kötelező. Ez visszalépés lenne a jelenlegi szabályozáshoz képest, mivel most ez 10 kg/év mennyiség felett már kötelező. Ha ez megtörténik, akkor minden, évi 1 tonna mennyiség alatt gyártott vegyi anyag gyakorlatilag úgy kerül a piacra, hogy még csak nem is sejtjük esetleges negatív hatásait.
Szintén a vegyi anyagokkal kapcsolatos az Európai Bizottság által készített új bányászati direktíva tervezet. A Romániában, Verespatakon megépíteni kívánt nyíltszíni bánya és zagytározó ügye ráirányította a figyelmet az ilyen jellegű bányáknál előforduló balesetek, a határokon átterjedő környezetszennyezések lehetőségére. A WWF azt kéri az EP képviselőktől, hogy a teljes bányászati technológiára vonatkozóan határozzanak meg integrált biztonsági előírásokat, valamint szigorítsák az esetleges szennyezési határértékeket is.
