A rovat kizárólagos támogatója

Számos téma létezik, amelyért az EU kész kemény konfliktust vállalni a tagállamokkal, de ismételten kiderült: a fenntarthatóság nem tartozik ezek közé. A nagy brüsszeli sóhivatal?

Zsák Ferenc nem ismeretlen a magyar államigazgatás és az uniós bürokrácia szereplői előtt. A civil természetvédő a kormányváltás előtt tengelyt akasztott az Audival, mivel az autógyár egy Natura 2000-es természetvédelmi területet szemelt ki győri gyárbővítése helyszínéül, és az ügy egészen Brüsszelig ért. Miután 2010-ben az Orbán-kormány került hatalomra, hivatalos – a miniszterelnök által az illetékes állami és hivatali vezetők előtt élő szóban is kifejtett – kormányzati állásponttá vált, hogy a környezet- és természetvédelmi szabályok nem állhatnak az iparosítás útjába. Ezt az érintettek olyannyira komolyan vették, hogy Zsákot titkosszolgálati módszereket is bevetve nemcsak eltüntették a beruházás útjából, hanem koncepciós eljárásban be is zárták, tartós egészségkárosodást okozva neki.

A gyárépítési projekt pedig egy védett, nemzeti parki oltalom alatt álló pannon tölgyes feláldozásával megvalósult, amihez a kormány a Bizottság áldását is megszerezte, egy számos ponton támadható eljárásban kezdeményezte a földrészletnek a Natura 2000 hálózatból történő kivonását. (Akkor hangzott el Janez Potočnik környezetvédelmi biztos szájából az a későbbi fejlemények ismeretében mindenképpen mosolyra ingerlő állítás, hogy „először és utoljára” történt ilyen.

Mára viszont, lásd például a Fertő tó, a Hajógyári sziget vagy a csupán az önkormányzati választások eredménye miatt megmenekült Római part esetét, teljesen rutinszerűvé vált, a Bizottság szintén rutinos félrenézése mellett.)

Ami az állami környezetvédelmet illeti, abban a Natura 2000-es, vagyis európai jelentőségű természeti értékkel bíró területek beépítésén túl is látványos pusztítást végzett az Orbán-kabinet. A környezet- és természetvédelmnek – a rendszerváltás óta először – nincs tárcája a kormányban, a világviszonylatban is példaértékűen önálló zöldombudsman pozíciója megszűnt, a nemzeti parkoktól elvették a jogosítványai nagy részét, a 2010-ig szintén önálló zöldhatóságokat beolvasztották a kormány politikai irányítása alatt álló kormányhivatalokba.

Zsák Ferenc a mostani, a Bizottságnak címzett petíciójában a fentieken, illetve a hasonló irányba mutató jogszabályváltozásokon – például a kiválasztott kormányzati és magánprojekteknek minden környezet- és természetvédelmi előírás alól felmentést adó kiemelt beruházási törvényen, a védett területek privatizációját is lehetővé tevő földtörvényen – túl arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2018-as „bürokráciacsökkentés” nyomán úgy összement a nemzeti parki és a hatósági szakapparátus, ami már a névleges feladatellátást is lehetetlenné teszi.
„Oly mértékben csökkent a környezetvédelmi igazgatásban és a nemzeti parkok irányításánál dolgozók száma, hogy Magyarország nem képes teljesíteni az Unió hetedik környezetvédelmi cselekvési programjában kijelölt célokat, továbbá nem felel meg sem a vadon élő madarak védelméről szóló EK irányelv szerinti, sem a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló EGK irányelv szerinti kötelezettségeinek” – írja Zsák a beadványban.
„A közigazgatási kapacitás a környezetvédelmi politika végrehajtásának biztosítására szolgál, és a meggyengült közigazgatási kapacitás Magyarországnak az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos teljesítményében is tükröződhet, amint azt az ország ellen indított kötelezettségszegési eljárások száma is jelzi” – áll az uniós testület válaszában.
A folytatás azonban kevéssé előremutató: „A Bizottság egyetért azzal, hogy a tagállamokban a lehető legmagasabb színvonalú környezetvédelmi igazgatást kell fenntartani. Nincs azonban jogalap arra, hogy konkrét követelményeket írjanak elő a tagállamok számára a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó személyzet bizonyos szintjének fenntartása tekintetében. Ezért a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy önmagában megkérdőjelezze az igazgatási kapacitás csökkentését (…)

Zsák Ferenc meghurcolt természetvédő a Szabadság téren 2011. Fotó Sarkadi Péter greenfo.hu

A Bizottság felkérte a magyar hatóságokat, hogy tekintsék át és adott esetben vizsgálják felül valamennyi Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzéseit és intézkedéseit, és emlékeztette őket arra, hogy ezeket a célkitűzéseket a projektek értékelésekor figyelembe kell venni. Ezen túlmenően a Bizottság egyedi esetekben azt is ellenőrzi, hogy a projektek értékelése valóban összhangban van-e ezzel a rendelkezéssel (…) A fentiek fényében a Bizottságnak nem áll módjában a továbbiakban eljárni az ügyben. Ennek ellenére a Bizottság továbbra is éberen figyeli ezeket a kérdéseket, miközben figyelemmel kíséri az uniós környezetvédelmi jog magyarországi alkalmazását.

Az ügynek még nincs vége: A Népszava értesülései szerint Zsák Ferenc beadványa szerepel a Petíciós Bizottság november 26-i brüsszeli ülésének napirend tervezetében. Kevés optimizmusra ad ugyanakkor okot, hogy még az Orbán-korszak első parlamenti ciklusában Jávor Benedek országgyűlési képviselőként egy hasonló tárgyú panasszal megpróbálta cselekvésre bírni a Bizottságot (többek között a fentebb hivatkozott Audi-botrányt is felidézve), de a testület akkor is arra az álláspontra jutott, hogy hiába a dokumentálható jogsértések, nem tehet semmit a kormánnyal szemben. Az Orbán-kormány pedig láthatóan fel is bátorodott ezen: a kormányzati illetékesek már azt is megkérdőjelezik, hogy a Natura 2000 besorolás Magyarországon természetvédelmi kategóriának számít-e – sőt, egyes kormánydokumentumok konkrét beruházásokkal kapcsolatban ki is mondják a nemleges választ.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek