A rovat kizárólagos támogatója

Ismét veszélyben egy természetvédelmi terület Budakeszin. Magyarország legnagyobb külterületi mamutfenyőit, védett természeti értékeket veszélyeztet a tervezett új út. Budakeszi, mint a helyi védett természeti értékek állatorvosi lova.

A Zsámbéki-medence autóbuszos közlekedés fejlesztésének (1738/2020. (XI.4.) Korm. határozat) teljes körű előkészítése során felmerült egy összekötő útszakasz ötlete, mely a Telki, a  Pátyi és a Budaörsi utat kötné össze Budakeszi közigazgatási területén. Helyi környezetvédők a lakosság jelentős részének támogatásával azonban ellenzik az út Telki és Pátyi utakat összekötő megépítését, mivel az lényegileg nem enyhíti Budakeszi közlekedési gondjait, sőt a számítások szerint várhatóan még többletforgalmat is generál majd. Ráadásul valamennyi tervezett nyomvonal közvetlenül az ikonikusnak számító mamutfenyők mellett, és az egykori és amúgy természetes módon helyreállítható, szintén helyi természeti oltalom alatt álló Nádas-tó környezetét átvágva valósulna meg. Mindez pusztulásra ítélne 1,5 hektár erdőt, valamint az itt található, számtalan különleges fajból álló, unikális ökoszisztémát.

A Budapest zöld kapujának is nevezett Budakeszi hosszú évek óta fuldoklik abban a kipufogógázban, amelyet saját közlekedésén túl a környékről (többek között Telki, Páty, Budajenő, Tök, Zsámbék) a fővárosba járók napi kétszeri átmenő forgalma, valamint az egérutat kereső autósok és fuvarozók okoznak.

A forgalom enyhítésére tervezett számos lépés (tömegközlekedés fejlesztése, önálló buszsáv kialakítása) egyikeként felvetett összekötő út tervének megvitatására az önkormányzat 2022. január 17-re lakossági fórumot hirdetett.
Budakeszi szórólap lakossági fórum 2022 január 17 Nádas-tó Őrzői (277 KB pdf.)

A Nádas-tó Őrzői Civil Összefogás szerint azonban az összekötő út terve eleve elhibázott, szakmailag nem alátámasztott, nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, növeli a problémák számát és mértékét, és súlyosan károsítja Budakeszi természeti értékeit.

Mamutfenyő ölelés Budakeszi Nádas-tó

A civilek szerint a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint az Országos Ökológiai Hálózat magterületéhez tartozó területeket veszélyeztető beruházásról csak akkor lehetne egyáltalán gondolkodni, ha annak közlekedési előnyei megbízható számokkal lennének alátámaszthatóak. A számítások szerint azonban az összekötő út a rendszeres közlekedési dugót alig 5 %-kal csökkentené, miközben várhatóan további forgalmat fog Budakeszire vonzani. A környezetvédelmi és közlekedési ellentmondásokon túl a terv városfejlesztési szempontból is elhibázott. A Nádas-tó őrzői szerint Budakeszi szerkezetéből, és a Makkosmárián és Nagyszénászugban zajló dinamikus lakosságbővülésből fakadóan településfejlesztésre, így akár egy esetleges új iskolára és sportcentrumra sokkal inkább a város déli részén, a Budaörsi út közelében lenne szükség, nem pedig a már jelenleg is működő három másik iskola szomszédságában. Ezzel a városon belül lehet a keresztirányú, valós forgalomcsökkentést elérni írta sajtóközleményében a Nádas-tó Őrzői Civil Összefogás, mely a Budakeszi természeti értékeiért aggódó, a természeti értékekkel összehangolt, egészséges városfejlesztést támogató helyi polgárokat tömöríti. Céljuk, hogy az előnyök és hátrányok bemutatásával, a téma összetettségének tudatosításával segítsük az itt élők véleményformálását és megalapozott kinyilvánítását, és megakadályozzuk, hogy a természeti értékeket károsító és a problémák tényleges megoldását elodázó döntések szülessenek. háttéranyag Nádas-tó Civil Összefogás 2022 január (105 KB word)

Kapcsolódó részletes cikk az átlátszón:  Újabb természetromboló építkezés ellen tiltakoznak a helyiek Budakeszin


Aki ismeri Budakeszit és környékét, biztosan igazat ad nekem, hogy a legszebb természeti környezettel büszkélkedhet ez a város. Aki nem járt arra, még az is tudhat róla egyet-smást Schmidt Egon gyönyörű írásaiból, melyek nemzedékek óta tanítanak gyerekeket a természet szeretetére és indítanak el közülük sokakat a természettudományok felé.

Schmidt Egon közbenjárására, 1980-ban helyi védettség alá vonták a Bodzás-árok (Budakeszi-árok) egy szakaszát, mint madárvonulási folyosót és a Nádas-tó vizes élőhelyet. A két terület nem maradhatott volna meg még viszonylagos természetes állapotában sem e nélkül a védelem nélkül, ami nem csoda, ismerve az agglomerációban a beépítések iránti erős nyomást, amely ugyanígy sújtja Budakeszit is.

Az agglomeráció problémája
A Budapest környéki települések elkövették azt a hibát, hogy átgondolatlanul engedtek a telekspekulációs nyomásnak és minden jövőkép nélkül kiszolgáltatták zöld területeiket az építkezéseknek, aminek káros hatása éppenséggel Budakeszire nehezedik. Évtizedek óta teszi élhetetlenné Budakeszi főutcáját az irgalmatlan átmenőforgalom, amely iskolaidőben, a reggeli órákban a főváros felé egybefüggő torlódást idéz elő, horrorisztikus menetidővel.

Ez a probléma persze nem csupán Budakeszié: voltaképpen minden fővárosi bevezető útvonal túlterhelt – ebből eredően szinte lehetetlen Solymáron, Budaörsön vagy Budakeszin kezelni az ott kulmináló problémákat: a környéki települések és a főváros közötti összefogásra lenne szükség, elsősorban nem a felszíni közlekedés további terhelésével, hanem a tömegközlekedés fejlesztésével. Ezt nagyjából mindenki tudja.

Érdekek

Mivel az olvasó talán nem is vette észre a két téma közötti kapcsolatot, visszatérek a helyi oltalom alatt álló természeti értékekhez. A Természetvédelmi Törvény lehetővé teszi, hogy országos szintű (vagy ex lege) védett természeti értékek mellett, lehetőség legyen további természeti értékek megóvására is, amit az önkormányzatok hatáskörébe utal. Ez költségeket terhel az önkormányzatra mivel nem csupán rendeletalkotásról van szó, hanem beavatkozásokról is, ráadásul az oltalom nem vonatkozhat akármire. Tehát alapos megfontolás tárgyát kell képezze, hogy az önkormányzat képes-e financiálisan vagy terveibe illeszkedően megóvni azt a bizonyos, szakértők által is értékesnek ítélt természeti képződményt, élőhelyet, sziklát, famatuzsálemet, stb. Mindez azt is jelenti, hogy az önkormányzat nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyek a védett értéket bármilyen módon, tehát akár közvetve is károsíthatják és értelemszerűen az oltalmi rendelet nem visszavonható, ameddig a védettségre okot adó állapot fennáll (aminek fennállását az önkormányzatnak biztosítania kell).

Jövőkép
Budakeszinek minden lehetősége megvan arra, hogy egy szolgáltatásokat kínáló rekreációs turista desztinációvá váljon, de a városvezetésnek nincsen átgondolt jövőképe vagy stratégiája, a turisztikai hagyományok felélesztésének elképzelését pedig rendre kategorikusan elutasítja. Jelen pillanatban éppen az foglalkoztatja Budakeszit, hogy minden eszközzel keresztülvigyenek egy útépítést, ami, állításuk szerint, elengedhetetlenül fontos a város közlekedésének fejlesztése érdekében. Ami azért furcsa, mert a kérdéses út ott és úgy fog megépülni, hogy a reggeli torlódásra és a főváros felé menő átmenő forgalomra semmiféle hatással nem lesz. Mi köze ennek a védett területekhez?

Ütköztetés
A tervezett út megépülése folyamán (és miatt), a helyi oltalom alatt álló Nádas-tó elveszíti kapcsolatát a felszíni és felszín alatti vízrendszerekkel és visszafordíthatatlan és végleges kiszáradásnak esik áldozatul. Az útvonalterveken az út valójában nem érinti a védett természeti értéket – de könnyű belátni a közvetett kapcsolatot. Az önkormányzat kampányt indított, amelyben a Nádas-tavat védelmező civileket szembeállítják az út megépítése mellett érvelőkkel. Taktikájukban az úttal kapcsolatban a város szükségszerű fejlődését emlegetik, amivel a köz javára akarnak cselekedni. Azt a tényt, hogy ilyen terv, a fent ismertetett Természetvédelmi Törvény értelmében még csak nem is születhetett volna, persze nem verik nagy dobra.

Budakeszi Nádas-tó naplemente

Egyszerű kísérlet
Arra nézve, hogy van-e az oltalmi rendeleten kívül Budakeszi városának aktív természetmegőrzési programja, amelyben a helyi védett természeti értékek fennmaradását biztosítja, könnyű választ kapni. A helyi oltalom alatt lévő Bodzás-árok 1980 óta számtalan beavatkozást szenvedett el, amelyek mind a patak illetve annak környezetének kiszáradása felé hatottak. Helyi környezetvédő aktivistáknak sikerült elérniük azt, hogy ez a folyamat a területen átvonuló kis testű énekesek állományát vonzó vegetáció drasztikus kiszáradásához vezessen. Kimondhatjuk, hogy az önkormányzat nem, hogy nem valósít meg értékmegőrző beavatkozásokat, de folyamatosan keresi az okot és a módot arra, hogy a tervei útjában álló védett értékek lehetőleg “önmaguktól” megszűnjenek.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek