Az 1961-2010 közötti időszak átlagához képest így ingadozott Budapest átlaghőmérséklete az egyes években. 2023-ra már több, mint 2 fokkal magasabb ez az érték és a tendencia sajnos nem látszik megtörni. A hőmérséklet növekedése számos probléma forrása. A városi növényzet életfeltételei romlanak.
Az árnyékolás nélküli burkolt felületek hőszigetként viselkednek.
A levegőben lévő szennyező anyagok jelentősebb károkozást képesek okozni az élő szervezetekben.
A megnövekedett hűtési igény is tovább melegíti a környezetet, nő az energiafelhasználás.
A jövőben az eddiginél sokkal-sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a városi vízmegtartó technikákra, az esővíz-megtartás, szikkasztás akár technológiai eszközökkel történő megvalósítására (ahol ez lehetséges).
A burkolatok cseréjénél a vízelvezetést helyett a beszivárgás elősegítését, a csapadékvizek helyben maradását kell elérni, hogy azok a talaj nedvességtartalmát és ezen keresztül a felszín alatti vizeket gazdagítsák, hiszen a mélyebben gyökerező növényeink elsősorban ezen vízbázisokból élnek.
Szerencsére a Radó Dezső-terv következő 4 éves ciklusában ezen szempontok megjelennek így bízhatunk benne, hogy pozitív változások kezdődnek a városi klímaváltozás megállíthatatlannak tűnő tendenciájából eredő negatív hatások mérséklésére.
