A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

A magyar főváros romló statisztikáit magyarázhatja, hogy egyre többen költöznek az agglomerációba, akiknek egy jó része különböző okokból nem használja a tömegközlekedést, vagyis autóval jár Budapestre.
Majdnem egy hetet, egészen pontosan 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban egy átlagos budapesti közlekedő. Ezzel az adattal Budapest a 30. helyen áll a több mint kétszáz világvárost tartalmazó listán. A helyzet sokat romlott az előző évhez képest, ugyanis 2017-hez viszonyítva 11 százalékkal nőtt a dugóban eltöltött idő a fővárosban – derült ki az Inrix kutatóintézet jelentése alapján.

Az adatok szerint az európai lista első helyén Róma áll, az ott közlekedők átlagosan 272 órát várakoztak a forgalom feltorlódása miatt, ami a korábbi évhez képest 16 százalékos emelkedés. Európa nagyvárosai közül Dublinban 246, Párizsban 237, Londonban 227 óra volt a dugóban eltöltött órák száma. A világranglista élére a kolumbiai Bogotá került, ahol egy évből 11,5 nap volt ez az adat. Egy évvel korábban még Moszkva állt az élen, de 2018-ban az orosz főváros visszacsúszott a 10. helyre.

A magyar főváros romló statisztikáit magyarázhatja, hogy egyre többen költöznek az agglomerációba, akiknek egy jó része különböző okokból nem használja a tömegközlekedést, vagyis autóval jár Budapestre. (Nem elhanyagolható szempont, hogy az elszabadult fővárosi lakásárak kifelé tolják a belvárosi kerületekből az otthont keresőket).
A legutóbbi, 2018-as összesítés szerint Pest megye népessége egy Budakeszi méretű kisváros lakosságával, majdnem 15 ezer fővel nőtt egy év alatt. A KSH adatai szerint a többi között Szigetszentmiklós, Érd és Csömör is népszerű célpont. Eközben Budapesten majdnem hatezer fővel laktak kevesebben tavalyelőtt, mint egy évvel korábban. Mindez azt is jelenti, hogy a kiköltözőknél is többen érkeztek Pest megyébe az ország más tájairól.

Árpád híd esti dugóban Kép: Rizsavi Tamás

Felmérések szerint a fővároson belüli személygépkocsi-közlekedés csaknem felét a Budapesten kívül lakók autói adják. A fővárosba naponta körülbelül 330 000 személygépkocsi lép be, és mintegy százezer indul befelé a külső kerületekből. Ráadásul hat év alatt, 2012 és 2018 között Budapesten is nagyjából 94 ezerrel nőtt a személyautók száma, ami szintén jelentősen megdobja a dugóban töltött órák számát.


A Galvani híd sem tehermentesítene 
„Az új híd akár 35-50 ezer autóval is csökkenthetné a belvárosi hidak, és napi 6 ezer autóval a belső Üllői út forgalmát” – ezzel az érvvel igyekszik indokolni a kormány a Galvani-híd megépítésének tervét. Az eddigi tapasztalatok viszont ezt egyáltalán nem támasztják alá.

Hogyan kezelhető Budapest és az agglomeráció közlekedési káosza?
Az elmúlt hetekben pályázaton kereste a Budapesti Közlekedési Központ új vezetőjét a főpolgármester. Budapest közlekedési problémái azonban sokkal súlyosabbak annál, minthogy az elmúlt években végletesen legyengült BKK élén csupán egy vezetőváltás elegendő volna. Vitézy Dávid írása.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek