A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, ez valójában “az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye” – mondta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 tegnap esti megnyitóján Budapesten.

Az államfő kiemelte: a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot. Hangsúlyozta: a kérdés az, miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőség, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött.

A államfő a Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából tartott közös sajtótájékoztatót Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszterrel. Mindaz, amiről hat éve, az első Budapesti Víz Világtalálkozón fenyegető jövőképként beszéltek, mára valósággá vált, a világ sok régiójában vízválsággal kell szembesülni – mondta Áder János köztársasági elnök tegnap Budapesten. Kitért arra, hogy India megjeleníti a víz mindhárom drámáját, vagyis a kevés, a sok és a szennyezett víz problémáját. Egyszerre lehet beszélni aszályos és árvíz által gyakran sújtott területekről, és ez jó néhány országra igaz. Viszont, ha India sikeres lesz a helyzet kezelésében, az nemcsak példát, reményt ad más országoknak, hanem olyan modellt is nyújt, amelyet alkalmazni lehet hasonló helyzetű országokban – vélekedett.

Water Summit 2019 nyitó sajtótájékoztató: Áder János és Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszter Kép: MTI

A köztársasági elnök elmondta: az esetek nagy részében van technológia a problémák megoldására, és bár egy részük megvalósítása időigényes, ha sosem vágnak bele, újabb és újabb katasztrófák adódhatnak. A megelőzésre fordított összegek sokszorosan megtérülnek – majd hozzátette: politikai döntés is kell a változáshoz, jelentősen át kell csoportosítani a forrásokat, pluszforrásokat kell biztosítani a vízhelyzet kezeléséhez.

Az indiai vízgazdálkodási miniszter kiemelte: egyre aggasztóbb a helyzet, ezért mindenkinek össze kell fogni, a kormányoknak, a tudósoknak, az üzleti világnak és a civileknek, hogy megpróbálják leküzdeni ezt a komoly fenyegetést. Mint mondta, India nagy ország, rendkívül összetett éghajlattal, és minden vízzel kapcsolatos problémával szembesül. Gadzsendra Szingh Sekavat elengedhetetlennek nevezte a társdalom bevonását, felelősségtudatának növelését, emellett pedig – közölte – a kormányoknak is meg kell tenniük minden tőlük telhetőt a vízgazdálkodási problémák kezelésére. Fontos szempontként értékelte a víz összegyűjtését, körültekintő felhasználását, újrahasznosítását és hatékonyabb felhasználását.

Világbank-csoport szakértője: a vízválság irracionális viselkedésünk következménye

Azért tapasztalunk vízválságot, mert irracionálisan hozzuk meg a politikai és beruházási döntéseket helyi és globális szinten egyaránt – mondta Jennifer Sara, a Világbank-csoport globális vízügyi megoldásokkal foglalkozó részlegének igazgatója a harmadszorra megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozón.

A természeti katasztrófák 90 százaléka vízzel kapcsolatos, és egyre gyakoribbak, illetve súlyosabbak az aszályok és az áradások – mutatott rá Sara. A szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a környezetbe, amelynek káros következményei vannak egészségünkre és a bolygónkra nézve – tette hozzá, aláhúzva, hogy a gyenge vízminőség harmadával vetheti vissza a gazdasági teljesítményt. A jelenlegi vízkezelési gyakorlat észszerűtlenségére az is rámutat, hogy több százmilliárd dollárt költünk jelenlegi viselkedésünk káros következményeinek elhárítására, legyen szó az aszályok, az áradások vagy a nem megfelelő szennyvízkezelés hatásainak mérsékléséről.
A vízfelhasználás nagy része magáncélú, a gazdaságok használják az összes vételezett víz 70-80 százalékát, főként öntözésre – húzta alá a szakértő. Azonban ha az állam túltámogatja a gazdaságok vízhasználatát, az pazarláshoz vezet – tette hozzá.
Sara szerint a vízválságra a vízkörforgásra épülő gazdaság létrejötte lehetne a válasz, amelynek célja, hogy a szennyvíztisztításban rejlő lehetőségek minél hiánytalanabb és innovatívabb kiaknázásával önfenntartó rendszerré változtassa a vízgazdálkodást. Ehhez elengedhetetlenek az állami ösztönzők – mondta.

Martin Frick, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértője eközben arra mutatott rá, hogy összetettsége miatt a klíma- és a vízkérdés a legbonyolultabb ügyek közé tartozik, amelyekkel az emberiség szembesül. Frick a lentről felfelé irányuló kezdeményezések, és a nem állami szereplők szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta a víz- és a klímaválság kezelésében. A szakértő szerint mindkét kérdés túlnőtt a nemzetközi diplomácián, és radikális együttműködésre van szükség ahhoz, hogy eredmények szülessenek.
A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóra több mint kétezer szakértő és döntéshozó érkezett, többségük Délkelet-Ázsiából és Afrikából, azokból a térségekből, ahol már most is szembesülnek a vízzel kapcsolatos problémákkal. A nemzetközi találkozó a figyelemfelkeltés mellett cselekvésre is buzdít, ezért a konferencia zárásaként a szervezők a Budapest Felhívás nyolc pontjában fogalmazzák meg javaslataikat a kihívások kezelésére. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló eseményre 2019. október 15-17. között kerül sor a Millenáris Parkban. Ezzel egyidőben a résztvevőknek lehetőségük van megtekinteni a vízipari szakkiállítást, amely különféle magyar innovációkat, termékeket és szolgáltatásokat mutat be a témában.

Gyakorlati megoldásokat vár a rendezvénytől az Afrikai Unió diplomatája

Reményének adott hangot Ahmat Awad Sakine, az Afrikai Unió Európai Unió melletti állandó képviseletének vezetője a budapesti Víz Világtalálkozó egyik panelbeszélgetésén, hogy a rendezvényen gyakorlati megoldások is körvonalazódni fognak a vízválság megoldására, mert erre emberek milliárdjai várnak.

Kiemelte, hogy a tiszta ivóvízhez való hozzáférés a legalapvetőbb emberi jognak tekinthető. Viszont Afrika vízkészletének több mint 50 százaléka Közép-Afrikában található, illetve Észak-Afrikában vannak még készletek, de ezeken kívül a kontinensen igen korlátozott az emberek vízhez való hozzáférése, és alapvető fontosságú feladat lenne ennek a problémának a megoldása. Afrikában gyakran 200-300 méter mélyre kell lefúrni a tiszta vízért, illetve helyenként 1600 kilométert is meg kell tenni, hogy az ember eljusson egy kúthoz.
Ahmat Awad Sakine hangsúlyozta, hogy a közös elvi stratégiákon túl konkrét megoldásokra és konkrét cselekedetekre lenne szükség. Az éghajlatváltozásnak fokozottan kitett Csádban például az édesvizek területe egyre szűkül, ezért megoldás lehetne az ivóvíz sós vízből történő előállítása. A csádi diplomata felvetette, hogy Mauritánia és Dzsibuti között vezetékeken lehetne sós vizet elvezetni, amelyet aztán édesvízzé lehetne átalakítani. Elismerte, hogy egy ilyen projekt több milliárd euróba kerülne, de európai nem kormányzati szervezetek már foglalkoznak ennek lehetőségével.
Lindiwe Sisulu, a Dél-afrikai Köztársaság vízügyi minisztere annak fontosságáról beszélt, hogy hosszú távú beavatkozási stratégiákat fogalmazzanak meg a vízválságok kezelésére. Elismerte, hogy az ilyen stratégiák nagy költséget jelentenek, és negatív hatással járnak a szegényekre.

A miniszter felidézte, hogy a Dél-afrikai Köztársaság történetének egyik legsúlyosabb aszályából jött ki 2019-ben. Szokatlanul meleg időjárás volt, az esős idő ellenére nagyon leapadtak a vízforrások. A meglévő vízkészletek hatékony felhasználásával és a vízhasználat korlátozásával, illetve hatékony kommunikációs kampánnyal sikerült túlélni a válságot. Az egy főre eső vízhasználatot naponta 80 literre szorították vissza, ami drasztikus korlátozás volt, mivel az átlagos felhasználás – az ország félszáraz éghajlata ellenére – 237 liter személyenként. A válság leküzdéséhez hozzájárult, hogy az emberek jobban kezdték látni a víz értékét, illetve a hozzáférés költségét is növelték azzal, hogy jelentősen megemelték a víz árát.

A dél-afrikai miniszter elmondta, a válságok kezelése nagyon drága, és további nyomást helyez az amúgy is nehézségekkel küzdő gazdaságokra. A vízbiztonság és az egyetemes vízhez való hozzáférés olyan igény, amelyhez egyre több víz, egyre több képesség kell, valamint nagyon jó gazdálkodás és még jobb szabályozás -tette hozzá.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek