4 hónapot töltött előzetes letartóztatásban a Tiszántúli Természetvédők Társulatának 56 éves elnöke, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetéssel gyanúsította meg. Ellentmondásos indokokkal vádolja az ügyészség Zsák Ferencet.
A négyből két hónapig a debreceni rendőrség hírhedt 27-es cellájában tartották fogva, harmincadmagával – köztük darabolós gyilkossal és rablóval –, ahol csupán heti ötpercnyi fürdési lehetőséghez jutott. A vád szerint „információt juttatott el” az Audinak, hogy 30-35 millió forintért visszavonja azt a bírósági beadványt, amelyben megtámadta a győri autógyár tervezett bővítésének környezetvédelmi engedélyét. A természetvédők azt kifogásolták, hogy az építkezést az uniós védettséget élvező, úgynevezett Natura 2000 zónába tervezték.
A beadványt Zsák később valóban visszavonta, miután ügyvédi segédlettel megállapodott az Audival, hogy az autógyár felerészben finanszírozza a társulat 400 millió forintos természetvédelmi programját. Ennek leglényegesebb része a beruházással tönkretett erdőssztyepp-tölgyes pótlása. A pénzt a civil szervezet az állami Nyírerdő Zrt.-nek adta volna tovább, amellyel – a Teva gyógyszergyárral kötött hasonló kompenzációs megállapodás alapján – 2009-ben a Debreceni Nagyerdő elöregedett tölgyállományának felújítására is szerződött. A természet károsítását imigyen ellentételező megállapodásokra számos nemzetközi példa van. A lübecki repülőtér bővítésébe – amely ugyancsak Natura 2000 területet érintett – például csak annak fejében egyeztek bele 2008-ban a protestáló zöldek, hogy a fejlesztők befizetnek az alapítványukba 2,5 millió eurót, amiből a károkat kompenzálni lehet. Az időközben már be is fejezett győri gyárbővítés eddig 155,5 hektár élőhelyet semmisített meg. A lübeckiekhez képest Zsák igazán szerény kompenzációs programot préselt ki a német autógyártóból, még annak figyelembevételével is, hogy uniós, illetve állami előírásra a cég 1,2 milliárd forint értékű természetvédelmi „csereberuházást” finanszíroz.
A nemrég ismertetett vádirat eltér a feljelentéstől. Az új verzió szerint Zsák nem is környékezte meg az Audit, hanem az autógyár képviselője kereste fel őt – más cégeket tüntetve fel megbízójának – a 30-35 milliós ajánlattal, amit ő először visszautasított. Az ügyészség által utóbb felülbírált feljelentés alapján elrendelt fogva tartást egyébként csak azt követően hosszabbította meg a nyomozó hatóság, hogy az ügyet elvették a Zsákot három nap után szabadlábra helyező bírótól. A természetvédő 2011. június 16-ától október 6-áig ült, így nem zavarhatta július 7-én a gyárbővítés ünnepélyes alapkőletételét, amelyen a miniszterelnök volt a díszvendég.
A nyomozó hatóságnak 2011. április 15-étől volt engedélye arra, hogy Zsák mobilját lehallgassa, ám így sem sikerült összeszednie ellene a feljelentésre alkalmas mennyiségű és minőségű adatot – egészen addig, amíg 2011. május 24-én meg nem született az egyezség az Audival. Ennek előkészületeiről a cég tájékoztatta a nyomozókat, majd másnap az általa is aláírt dokumentumra hivatkozva feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, vesztegetést gyanítva. Ugyanekkor és ugyanerre az aktusra hivatkozva tette meg hivatalból a maga feljelentését a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség HVG-nek adott válasza szerint az időbeli egybeesés vizsgálata „nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.
A debreceni bíróságon a napokban az ügyészségi vádirat alapján régmúlt, mostanáig senki által nem bolygatott ügyek bukkantak fel. A Nagyerdő szélén működő Teva Gyógyszergyár humánerőforrás-igazgatóját – akit négy órán keresztül egy ablaktalan szobában hallgattak ki a nyomozók anélkül, hogy egy pohár vizet kapott volna – a bíróság arról faggatta, nem presszionálta-e őt a Tiszántúli Természetvédők Társulata, amikor annak idején támogatást kért programjaihoz, többek között a Nagyerdő említett felújításához. A tanú szerint nem. A Teva „többször akciózott a Nagyerdőben”, és kapóra jött neki a természetvédők szakértelme. Együttműködött a társulat a Greentech Kft.-vel is, amely Vekerden kívánt használtakkumulátor-feldolgozó üzemet építeni. Utólag azt vélte gyanúsnak az ügyészség, hogy a társulat kezdetben ellenezte a tervet, később viszont melléállt, és szakértőként is részt vett az amúgy környezetvédelmi célt szolgáló beruházás előkészítésében. A Vekerddel szomszédos Zsáka önkormányzata – amely egyetlen fillér iparűzésiadó-bevételhez nem jutott volna hozzá – körömszakadtáig ellenezte a tervet, amelyet a zöldhatóság több eljárásban engedélyezett. Másutt más cégek ugyancsak kaptak engedélyt hasonló beruházásra; Európa-szerte több mint húsz országban működik a Vekerdre szánt technológia.
Zsák Ferenc szabadon
A képre kattintva galéria nyílik.
A vádirat szerint Zsák jogtalan előnyt kért az Auditól, mert a védett területet értékesebbnek tüntette fel a valóságosnál. Ehhez képest a cég által a vádirat szerint tervezett 600 millió forintos kompenzációs előirányzat 1,2 milliárd forintra nőtt, és az ennek keretében végrehajtott tölgytelepítést, sikertelensége miatt, meg kell ismételni. Így a Tiszántúli Természetvédők Társulata által ugyanerre kért 200 millió egyáltalán nem tűnik túlzottnak. Ráadásul ezt a pénzt nem magának kérte, hanem állami természetvédelmi célra fordította volna; azt a vádirat sem állítja, hogy Zsáknak haszna lett volna az ügyből. A Natura 2000-es terület állat- és növényállományában a több országban veszélyeztetett futrinkabogár eszmei értéke egyedenként 100 ezer forint, a homoki nősziromé 10 ezer forint; a védendő természeti érték összességében több milliárdra rúghat. A Natura 2000-védettség megszüntetésének jogszerűségét jelenleg is vizsgálja az Európai Unió.
A zöldszervezetek mozgástere a hasonló eljárásokban egyre szűkül. 2012 óta nehezebb számukra az úgynevezett ügyféli jogállás elismertetése, ami a hatósági eljárásokban való részvételhez szükséges. A közhasznú civil zöldegyesületek, alapítványok között tíz éve még évi egymilliárd forint körüli állami támogatást oszthattak szét demokratikus módszerekkel, 2013-ban már alig több mint 80 millióra pályázhattak, az idén pedig csak 70 milliós a keret. A helyzetre jellemző, hogy amikor a bíróság azt firtatta, miért állt el a gyárbővítési terv bírósági megtámadásától a társulat, ha eközben Brüsszelbe máig is élő petíciót juttatott el, Zsák a következő magyarázatot adta: az uniós jogsértés ellen személyesen lehet panaszt tenni, de a hazai bírósági eljárásban újabban csak ügyvédi képviselettel szerepelhet az aggályoskodó civil szervezet. Erre pedig nem futotta, részben ezért vonták vissza a keresetet – írta a hvg.hu.
Kapcsolódó anyagok:
Az EP-szakbizottságai elé került a győri Audi-gyár bővítésének ügye
Természetvédő a vádlottak padján
Audi kontra Zsák Ferenc: 200 millió
Szabadságot az Audi-ügy iratainak!
Üzenet a zöldeknek Zsák Ferenctől
Koncepciós perrel üzen a kormány a civileknek
