Meglehetősen ritka az az eset, amikor egy ország alkotmányába tudósok is beleszólhatnak, az pedig eddig egyenesen példátlan volt, hogy klímakutatók és ökológusok tegyék ezt.
Chile jelenlegi alkotmánya 1980-ból, abból az időből ered, amikor Pinochet katonai diktatúrája uralkodott az országban. Ez az alkotmány megnyitotta az utat a bányászat, vagy a vízbázis eladása előtt, amely ugyan fellendítette a gazdaságot, ám egyúttal rendkívül kiélezte az egyenlőtlenséget is. Ennek eredménye volt, hogy 2019-ben tiltakozások kezdődtek, majd 2021-ben az új elnökválasztás során a tiltakozásokban élenjáró volt diákvezetőt, a 35 éves Gabriel Boric-ot választották az ország jövőbeli elnökének (2022 márciusától tölti majd be a posztot). Egyik kampányszlogenje volt, hogy állami kézbe veszi a Chile legnagyobb ásványkincsét képező lítium bányászatot, számolt be a New York Times.
A bányászat jelenleg nem éppen környezetkímélő módon zajlik, ahogy más ásványkincsé sem, épp ezért az alkotmányozás egyik célpontja ez az iparág. Boric elkötelezettsége, hogy 2040-re karbonsemlegessé teszi az ország bányászatát, sokakban azt a félelmet kelti, hogy egyenesen be akarja záratni a bányákat.
Az alkotmányba az is be fog kerülni a tervek szerint, hogy az országban lévő víz közvagyonnak minősül. Ez is érintheti a bányászatot, amely, pont a nevezett lítium kinyeréséhez az Atacama sós vizeit használja. A bányászat által elvont víz befolyásolja azoknak a felszíni sós tavaknak a vízmennyiségét, amely madarak sokaságának jelent élőhelyet (hasonló problémát okozott hazánkban a szén- és bauxitbányászattal járó vízkiemelés, emiatt apadt el rengeteg dunántúli forrás, és emiatt csökkent Hévízen a tó szintje, vagy épp ennek okán száradt ki a tapolcai Tavas-barlang). 1997-től fogva folyamatos csökkenést észlelnek a flamingók állományában. A sós víz kiemelésével párhuzamosan más változásokat is észleltek, például a nappali hőmérséklet emelkedését, vagy épp az ember számára lakható oázisokban a víz mennyiségének csökkenését. Az alkotmányozó konvenció célja, hogy az ember és a természet szoros kapcsolatát is törvénybe foglalja. Fontos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben az egyik oldal nyeresége ne okozzon természeti krízist egy másik oldalon. Példaként az elektromos autókat hozta fel Dr. Cristina Dorador, a konvenció egyik tagja: Természetesen fel kell hagyni a fosszilis üzemanyagok használatával, ám ezt úgy kell elérni, hogy közben ne sérüljön a világ egy ökoszisztémája sem.
Chile lakossága 78 százalékban szavazta meg, hogy új alkotmányra van szüksége az országnak. Az alkotmányozó konvenció 155 tagjából 77 nő, és 17 fővel az őslakos közösségek is képviseltetik magukat, a konvenció átlagéletkora 44 év. A konvenció számos tagja környezetvédőnek vallja magát, a konvenció elnöke pedig egy őslakos származású hölgy, aki nyelvész-akadémikus-írta a National Geographic.
Nyitókép: lítium sóoldat Albemarle Corp. chilei bányája Cristobal Olivares Bloomberg News
Vajon egy esetleges áprilisi magyar kormányváltás után mennyire menekülhetnek meg a még megmaradt természeti értékeink, melyeket eddig még nem tett tönkre az Orbán rezsim NER úthengere?
