Tatán, az élővizek városában, a tatai Öreg-tó partján tartotta szakmai konferenciáját a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége. Helyi tagjával, a TETT Egyesülettel közös szervezésben június 5-én az Új Kajakház és Ökoturisztikai Központban gyűltek össze, hogy neves szakértők előadásai mellett vitassák meg a szervezet által képviselt legfontosabb témákat: – vízügyi ellenálló képesség, vizeink és erdeink, illetve ipari vízfelhasználás.
Összefoglaló:
Szalay Ildikó háziasszony (TETT Egyesület, Nagy Tavak) köszöntője után felkérte az egyetlen magyar Ramsari város polgármesterét, hogy mutassa be a hely vízügyi kihívásait. Michl Józseftől megtudtuk, épp egy átfogó tanulmány elkészítését tervezik a környékbeli források 2025-ös állapotáról, a Ramsari-városok találkozója pedig idén pont Tatán lesz.
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) szakaszmérnökség-vezetője, Molnár András a 220 hektáros mesterséges tó vízszintjének megfelelő szinten tartásáról, ennek szakmai és társadalmi megegyezéséről, és a különféle üzemmódok váltásáról beszélt. Megtudhattuk, mekkora vízben érzik jól magukat a vadludak, és mennyi szempontnak kell megfelelni a vízügyeseknek. Egy példás élőhely-rekonstrukcióról is beszámolt az Öreg-tavi tófarokban.
Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke az EU-s vízügyi szabályozásról tartott előadást. Az Európai Bizottság egy nappal a konferencia előtt jött elő a vízügyi ellenálló képességi stratégia végső dokumentumával, erről is mondott pár dolgot. Olyan világot élünk, amikor nem tekinthetjük alapvetőnek, hogy a víz mindenképp rendelkezésre áll, illetve Kun Zoltán szerint a régi mondás, hogy “Magyarország egy vízben gazdag ország”, sajnos már nem igaz.
Június 4-én volt még egy fontos hír, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, és újragondolkodásra hívta a magyar kormányt ezzel kapcsolatban 2026 június 30-ig. Mivel a vizes élőhelyek nagyon jelentős klímamitigációs szerepet töltenek be, ezért ez az Ab-határozat nagyon fontos Kun Zoltán szerint. Illetve abból a szempontból is fontos, hogy a civil szervezetek mit tudnak tenni, hogyan tudják segíteni az önkormányzatokat vagy a kormányt.
Balogh Péter, nagykörűi geográfus-gazdálkodó a Vízválasztók Egyesülettől a tájhasználat vaskos témája közben a vízgazdálkodás kiegyensúlyozásáról, a tájban lévő vízről, és az ember szerepéről is beszélt. A megoldás szerinte a vízhez igazított mezőgazdaság úgy, hogy a területben kell helyet találni a víznek. A tájgazdálkodással kapcsolatos szlogenje, hogy “a helyes vízgazdálkodás a vizes helygazdálkodás”.
Magyar Linda a Fertő tó Barátai Egyesület “A Fertő tó ellenálló képességének javítása egy változó klímában” című Best belt projektjének koordinátoraként elmondta, hogy a tájléptékű projektben azt vizsgálják, a tó vízszintjét állandósítása milyen hatásokkal járna. A Fertő tó vízrajzának történelmi változásairól szóló rész már elkészült, a tó tájhasználattal összefüggő vízrajzi változásokkal foglalkozó rész pedig most készül.
Természetpusztító beépítések ellen küzdő velencei-tavi és balatoni civilek mutatták be küzdelmüket egy-egy példán keresztül. A Sukorói Összhangtól Krix Anita és Hodosi Péter az Alba Natura Civil Alapítvánnyal közös akcióját mutatta be, amiben petícióval, tüntetéssel (június 9. 16 óra Velencei-félsziget), lakossági tájékoztatással próbálják elérni, hogy egy még természetes állapotában megmaradt partszakaszt állandó bulihelyszínné alakítsanak át. A Balaton körüli beépítések témáját a Zamárdi Értékmentő Egyesület és a Kék Ernyő szervezet képviseletében Zsilinszky Sándor képviselte, ő beszélt a nemrég társadalmi egyeztetésen átment BATÉK-ról.
Dr Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint legjobb, ha a víz a talajban van, akkor tudják a növények hasznosítani. A természet-helyreállítási rendelet miatt komoly fókusz kerülhet a magyarországi szikes tavakra. Koncz Péter hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a különböző ágazatok kommunikáljanak egymással, tisztázzák a definíciókat, és behozzák a vízmegtartási szemléletet a köztudatba.
Réder Ferenc fejlesztéspolitikai szaktanácsadó nagyon jó példákat hozott a vízhasználati problémákról, a támogatások anomáliáiról. Szerinte az lehet a megoldás, ha a társadalom összefog, és megmondja, a közpénzt milyen irányban szándékozik elkölteni. Réder szerint katasztrofális, borzasztó állapotban vagyunk, hogy a saját elmúlt 50 évében látottak alapján mennyi élőhelyet tett tönkre az ember (pl balatoni nádas, kibetonozott patakok). Beszélt a partvédművek ökológiai eltávolításának fontosságáról (ecological remove), amire egyébként pont Tatán láthatunk előremutató példát.
Az erdeink és vizeink részben Dr Bükki Tamás civil és Fidlóczky József erdész szaktekintély a tavaly óta működő, de nagyon aktív Erdőszeret Szövetség együttműködésén keresztül mutatta be a társadalmi nyomásgyakorlás módjait, szervezetük alakulását. Céljuk, hogy megállítsák az egyre szaporodó erdőirtásokat. Fidlóczky szerint a helyzet csak akkor fog változni, ha a társadalom meg fogja mondani, hogy mit akar azzal a tulajdonnal, ami az övé. Az erdő egy komoly életközösség, aminek rendkívül fontos szerepe van a vízvisszatartásban, a klímaváltozás ellensúlyozásában, a biodiverzitásban, az oxigéntermelésben.
Az utolsó szekcióban Töplerné Szaszkó Andrea, a GödÉrt Egyesület és az Akárteis (Akkumulátor-károsult Települések Igazáért Szövetség) ernyőszervezet színeiben az ácsi gyár ügyében érintett Kun Zoltánnal beszélt a nagy, ipari vízfelhasználó akkumulátorgyátás környezeti hatásairól: zaj, szennyezések, élőhelyek megszüntetése, közlekedési hatások, társadalmi igazságtalanság.
