Társadali egyeztetésre hívta a Kormány az embereket az Állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének megvitatásához. Ennek célja, hogy új és egységes, egyesek szerint átlátható rendszert teremtsen az eddigi, régóta le nem porolt szabályzáshoz.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és annak tagszervezetei nevében az Állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 2023. január 12-én a kormányzati honlapon megjelent javasolt norma szövegéhez és a kapcsolódó egyéb dokumentumokhoz az alábbi megjegyzéseket tesszük.
Mindenekelőtt a törvényjavaslatot megindokló dokumentum szerint a törvényjavaslat a “újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére.”
Sajnálatosnak tartjuk, hogy az elvek közé nem kerültek be ökológiai, klímavédelmi és általánosságban a szükségességi szempontok. Utóbbival kapcsolatban szeretnénk kiemelni, hogy a hazai nagy tavaink mentén sajnálatos módon megsokasodtak a pusztán befektetői szempontokat figyelembe vevő beruházások, illetve azok, amelyek a természeti értékek védelmét és a jövő generáció érdekeit figyelmen kívül hagyják. Ezek közül kiemelkedik a Fertő tavi vízitelep úgynevezett rekonstrukciója, amely eddigi mintegy 10 milliárdos költségével rosszabb állapotot eredményezett mint ami beruházás kezdete előtt volt. Általánosságban sajnálatos, hogy a helyi lakosokkal, önkormányzatokkal történő egyeztetési kötelezettség nincs részletesen kifejtve a norma szövegben. Mindez azt eredményezheti, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan számos állami beruházás a helyi lakosok érdekeivel ellentétesen valósulhat meg. Erre utal a 72§ szövege a dokumentum 37. oldalán, aminek alapján a kormány indoklás nélkül, bármilyen beruházás esetében korlátozhatja a beruházással kapcsolatos információk megosztását, ami véleményünk szerint elfogadhatatlan.
Részletes javaslataink alább pontokba szedve megtalálható:
- A 4§ (1) bekezdése túlzottan sok kivételes lehetőséget tartalmaz. Javaslat: a h) bekezdés kerüljön törlésre az (1) bekezdésből
- 4§(2) bekezdés: “A Kormány egyedi határozatában mentesítheti az adott állami építési beruházást e törvény alkalmazása alól….” Ennek a bekezdésnek az alkalmazása lehetőséget ad a törvény alóli kibújásra. Javaslat: a kormány, ne menthesíthessen állami beruházást a törvény alkalmazása alól, csak a parlament és az érintett helyi önkormányzatok együttes hozzájárulásával
- 12§ túlzott jogkört ad a miniszternek a magán és önkormányzati tulajdonú ingatlanok megszerzésével kapcsolatban Javaslat: a szükségességet figyelembe véve csak a jelenleg érvényes jogszabályok alapján szerezhessen ingatlan és ingó vagyont az állam
- 16§(5) “Az állami építési beruházás megvalósítása eredményeként állami tulajdonú ingatlan területén létrejövő építmény üzemeltetésének feltételeit és az üzemeltető kiválasztásának szabályait – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a miniszter rendeletben állapítja meg” A javasolt szöveg elfogadhatatlan. Először is az üzemeltetés feltételeit és az üzemeltető személyét a beruházás előtt meg kell nevezni, amihez költség-haszon elemzést kell végezni. A miniszteri rendelet lehetősége indokolatlanul korlátozza az állami vagyonnal való rendelkezést. Javaslat: az üzemeltetés feltételeit a beruházás megkezdése előtt, társadalmi konzultáció és költség-haszon elemzés alapján állapítsa meg a beruházásról szükségszerűségéről határozó döntés. Véleményünk szerint ezek köréből a turisztikai szálláshelyek létesítését és üzemeltetését ki kell zárni. Az ilyen jellegű beruházásoknak üzleti alapon kell működniük. A kormánynak a költségvetési forrásokat a közfeladatok ellátáshoz szükséges beruházásokhoz kell felhasználnia.
- 37§(2) bekezdés átnyúl a közműszolgáltatók feje felett, ami korlátozza szolgáltatási szabadságot. Javaslat: a közműszolgáltatók beleegyezése nélkül ne lehessen állami beruházást végezni
- A 48-50§ nem tartalmazzák a társadalmi tájékoztatást, mint a nyomonkövetés elengedhetetlen elemét. Javaslat: az állami beruházások esetében éves, nyilvános jelentést kell megjelentetni a beruházás állapotáról, beleértve a szerződéses dokumentumokat. A nyilvános jelentésnek regisztráció nélküli nyilvános honlapon kell elérhetőnek lennie.
- 56§: “A miniszter a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivételekre figyelemmel ellátja a Vgtv. 3. § (2a) bekezdésében meghatározott, vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat.” Olyan feladatköröket ruház az állami beruházásokkal foglalkozó miniszter körébe ez a paragrafus, amikhez szakértelemmel nem feltétlenül rendelkezik a miniszter és az alá tartozó apparátus. Javaslat: a miniszter csak a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel és a szakértő apparátussal együttműködve közösen láthassa el a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat.
- 71§ 36. oldalon: “(5) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles. A közmű tulajdonosa jogosult a munkát ellenőrizni, erre külön szakfelügyeletet biztosíthat.” Javaslat: lásd korábban: a közműszolgáltatók beleegyezése nélkül ne lehessen állami beruházást végezni
- 72§ a 37 oldalon korlátlan felhatalmazást ad a kormánynak mindenre, többek között arra, hogy megállapítsa: “a kiemelt jelentőségű ügyek vonatkozásában a beruházó tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályait.” Javaslat: a tájékoztatási kötelezettség az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon kötelező a beruházás minden elemével kapcsolatban. Javaslat: a 2006 LIII törvényre ne hivatkozzon e jogszabály, és a kormány helyezze hatályon kívül a 2006 LIII törvényt, ami indokolatlanul korlátozza Magyarország állampolgárainak az egészséges környezethez való alkotmányos jogát
- 70-74.§-hoz kapcsolódóan meg kívánom jegyezni, hogy a 2006. LIII törvényt (Ngtv) a társadalmi ellenőrzés indokán és egészséges környezethez való jog alapján hatályon kívül kell helyezni. Erre az igényre Lázár János miniszter úr is rámutatott 2022. december 12-én történt parlamenti meghallgatása során.
Nyitókép: Lázár János építési és beruházási miniszter Debrecen 2022 11 24 fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
