A rovat kizárólagos támogatója

Egy újabb megállapodás-tervezetet kapott kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs közeli le Bourget-ban, két nappal a klímavédelmi egyezmény megszületésének határideje előtt. Faragó Tibor helyszíni jelentése a párizsi ülésszak tegnapi napjáról.

“Ez a szöveg megpróbálja a lehető leghívebben visszaadni a születőben lévő kompromisszumokat” – fogalmazott Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímaértekezlet elnöke a tegnapi plenáris ülésen. Azt is jelezte, hogy a 29 oldalas tervezet “természetesen még nem a végső változat”. A delegációk délután tanulmányozhatták a szöveget, majd ismét összeültek, hogy kifejtsék első benyomásaikat, és az este folyamán is folytatták az egyeztetéseket.
A francia diplomácia célja, hogy a megállapodás végső szövegét dec. 11 péntek délután 6 órakor jóvá tudja hagyni az ENSZ klímakonferenciája. A tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest.

Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel. (MTI)

Nemzetközi klímatárgyalások Párizsban: a „dráma” folytatódik, pedig már csak két nap maradt hátra 

A globális probléma tudományos hátterét, veszélyességét és a lehetséges teendők sokféleségét ma újra hangsúlyozták az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület új elnökségének tagjai (élükön az új dél-koreai IPCC-elnökkel: az alábbi képen középen). Arra utaltak, hogy az új Megállapodásnak összhangban kell lennie e testület legutóbbi jelentésében foglalt becslésekkel és ajánlásokkal.

A Párizsi Megállapodás újabb szövegtervezete látott ma délután napvilágot, amely a francia elnökség, illetve az általa felkért és az elmúlt napokban a tematikus egyeztetéseket vezető miniszterek szerint a lehetséges kompromisszumokat tartalmazza a legtöbb vitatott témakörben. Ezt délután 3-kor nagy elégedettséggel jelentette az ülésszak elnöke, L. Fabius francia külügyminiszter (kisképünkön).

A kormányzati delegációk elvonultak az új szöveg elemzésére, a civil szervezetek többszáz képviselője pedig a tervezettel kapcsolatos elégedetlenségének egy nagy demonstrációval adott hangot (ld. cikk végi fotó). A legfőbb problémát a civilek szerint az jelentheti, hogy a szöveg rendkívül óvatos, gyenge lett a közös cselekvés konkrétabb céljait és a fejlődők speciális helyzetét illetően, beleértve a különösen sérülékeny országok támogatásának fontosságát.

A delegációk a késő esti találkozón mondhatták el véleményüket a tervezetről. Néhány kevésbé „érzékeny” kérdésben láthatóan sikerült többé-kevésbé áthidaló megfogalmazásokat találni (pl. a „klímabarát” technológiákkal kapcsolatos teendők és nemzetközi együttműködés ügyében), de egyelőre továbbra is különösen eltérőek az álláspontok többek között az alábbi témákban: 

·    a +2°C-os küszöbérték mellett az arra való utalás, hogy már a +1,5°C-os szint átlépése is kockázatos a leginkább sérülékeny társadalmak számára;

·      megadható-e számszerűen az, hogy 2050-re milyen mértékű globális kibocsátás-csökkentést kellene elérni; az ezzel kapcsolatos teendőknél figyelembe vehető-e, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott több fejlődő ország helyzete, gazdasági súlya, környezet-terhelése; 

·     köteles lesz-e minden ország meghatározott időközönként (5-évenként) közzétenni azt, hogy a rákövetkező időszakban milyen és mekkora mértékű kibocsátás-mérséklési intézkedéseket fog tenni (a legkevésbé fejlett országok kivételével); e feladat teljesítése miként függ majd a fejlődő országoknak nyújtott támogatástól; e nemzeti vállalásokat, intézkedéseket tartalmazó dokumentumok a nemzetközi Megállapodás mellékletei (azaz részei) lesznek vagy azokat „csak” a titkárság által kezelt web-es nyilvántartásban teszik majd közzé;

·      maradhat-e a Megállapodásban hivatkozás (ha nem is „néven-nevezetten”) a nemzetközi kvóta-transzferek lehetőségére (emisszió-kereskedelem stb.);

·        a „veszteségek és károk” ügye nagyobb hangsúlyt kap-e önálló együttműködési mechanizmusként megjelenítve azt vagy csak továbbra is az alkalmazkodás témaköréhez kötődően;

·      a fejlődő országok feladatainak ellátásához a nemzetközi együttműködés keretében alapvetően a fejlett országoknak kell támogatást nyújtaniuk vagy ebben minden országnak részt kell vennie; a fejlett országok részéről 2020-tól számítva e támogatás alapszintje 100 milliárd$/év és azt majd fokozatosan növelni kell, avagy csak egy általánosabb utalás legyen e támogatások mértékének fokozatos növelésére;

·    az egyes országok által vállalt és végrehajtott intézkedésekről szóló beszámolók rendszeressége, átláthatósága és mások általi értékelése: egyöntetű vagy a fejlett és fejlődő országokra nézve eltérő előírások legyenek (azaz szigorú előírások a fejlettek esetében);

·        a hatálybalépés feltétele (azaz, hogy pl. a „nagykibocsátók” csatlakozása nélkül ne léphessen hatályba az új Megállapodás).

Késő este a delegációk mintegy két órán keresztül sorolták – néhányan felettébb drámai hangsúllyal – súlyos fenntartásaikat az új tervezettel kapcsolatban és ez azt jelenti, hogy a késő éjszakába nyúlóan fogják folytatni a tárgyalásokat, majd azok eredményeképpen holnap vagy akár csak az ülésszak legutolsó napján dőlhet el, hogy sikerül-e egy újabb változattal valóban közelebb kerülni a megállapodáshoz.

2015 december 9 szerda este
Paris/Le Bourget

Faragó Tibor a párizsi ülésszakra a Magyar Természetvédők Szövetsége, a „Föld Barátai” nemzetközi civil szervezet tagja delegáltja

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek