A rovat kizárólagos támogatója

A klímatárgyalások francia elnöksége által szerda délután közreadott újabb tervezetet a kormányzati delegációk este „ízekre szedték”. Miközben minden delegáció megdicsérte a franciákat a sokoldalú konzultációk lehetőségéért, ezt követően – mintegy két órán keresztül – záporoztak a kritikai észrevételek a tervezet szinte minden lényegesebb részével kapcsolatban. Dr. Faragó Tibor párizsi beszámolója a tegnapi napról. Több mint 500 fős spontán ülő tüntetést szerveztek tegnap Párizsban a zöldek.

Az ezt követő zártkörű egyeztetések éjfélkor kezdődtek és hajnali öt óráig tartottak. Az informális két- és többoldalú megbeszélések ma egész délelőtt folytatódtak és a tervek szerint délután 3 órakor mutatták volna be a Párizsi Megállapodás újabb változatát. Ezt előbb este 7 órára, majd 9 órára módosították.  

A Párizsi Megállapodás legújabb szövegtervezetét most csütörtök este 9-kor mutatták be a kormányzati delegációknak a „Párizsi Bizottság” ülésén és tették egyúttal hozzáférhetővé mindenki számára. A korábbi tervezethez képest sokkal kevesebb nyitott (zárójeles) szövegváltozatot tartalmaz e dokumentum, de az majd csak az éjszakai kormányközi tárgyalásokon derülhet ki, hogy maga a tervezet általában „tetszik-e” a delegációknak, avagy csak az ülésszak francia elnökség kompromisszumkeresésének eredménye. Az erről való egyeztetés szigorúan zárt ajtók mögött kezdődött nem sokkal éjfél előtt és ennek tétje az, hogy legkésőbb péntek reggelre egy végleges változat születhessen: ezt lehet és kell akkor jogi szempontból részletesen ellenőrizni, majd hat hivatalos ENSZ-nyelven a záróülésre elkészíteni és ott beterjeszteni teljes konszenzust jelentő elfogadásra. A Párizsi Megállapodás új tervezetét is egy felettébb részletes Határozat-tervezet egészíti ki. Az alábbiakban csak néhány fontosabb pontot emelek ki a jelenlegi Megállapodás-tervezetből:     

·    — a +2°C-os küszöbérték mellett ezúttal már egyértelmű az utalás arra, hogy erőfeszítéseket kell tenni lehetőleg a +1,5°C-os szint átlépésének elkerüléséhez; egyúttal mindenféle számszerű utalás eltűnt arra vonatkozóan, hogy mekkora mértékű globális kibocsátás-csökkentést kellene elérni az évszázad közepéig – ehelyett egy „lakonikus” cél szerepel miszerint e kibocsátások vonatkozásában a zéró-szintet („semlegességet”) kell megcélozni a század második felében; 

·      —   minden ország meghatározott időközönként (5-évenként) közzé fogja tenni, hogy miként fog hozzájárulni a Megállapodás célkitűzésének eléréséhez, ezt konkrétabban meg kell tennie a kibocsátás-szabályozás és az alkalmazkodási feladatok kapcsán is, de e feladatok teljesítéséhez a fejlődő országoknak támogatást kell kapniuk, illetve mindenekelőtt a legkevésbé fejlett országok a lehetőségeik függvényében teljesíthetik e feladatot;

·     —    e nemzeti vállalásokat, intézkedéseket tartalmazó dokumentumok nem lesznek a Megállapodás mellékletei (azaz részei), hanem azokat „csak” a titkárság által kezelt web-es nyilvántartásban teszik majd közzé;

·     —    továbbra is függő helyzetben van az, hogy maradhat-e a Megállapodásban hivatkozás (ha nem is „néven-nevezetten”) a nemzetközi kvóta-transzferek lehetőségére (emisszió-kereskedelem stb.), azaz egyelőre erről nincs konszenzus;

·     —    a tervezet nagyon részletesen foglalkozik az alkalmazkodási feladatokkal és együttműködéssel; továbbra sem eldöntött viszont az, hogy a „veszteségek és károk” ügye nagyobb hangsúlyt kap-e önálló együttműködési mechanizmusként és mennyire fogja részletezni a Megállapodás az erre vonatkozó teendőket;

·      —   a fejlődő országok feladatainak ellátásához a nemzetközi együttműködés keretében a fejlett országok fognak támogatást nyújtani, de az új tervezet jelzi, hogy más országok is önkéntesen biztosíthatnak ilyen támogatást; a tervezet most világosan utal arra, hogy a fejlett országok részéről 2020-tól számítva e támogatás alapszintje 100 milliárd$/év és azt majd fokozatosan növelni kell;

·   —   az egyes országok által vállalt és végrehajtott intézkedésekről szóló beszámolók rendszeressége, átláthatósága és mások általi értékelése minden országra érvényes, de a fejlődők esetében bizonyos rugalmasságot kell majd biztosítani; az ehhez kapcsolódó értékelési és „megfelelési” eljárás jellege és szigorúsága, a fejletteket és a fejlődőket érintő előírások eltérése még további egyeztetést igényel;

·      —   a hatálybalépés kettős feltételéhez visszatért a tervezet, azaz már nem csak a csatlakozók kellően nagy számához, hanem az összesített kibocsátások magas szintjéhez is köti a hatálybalépést.

— Az csak tehát valamikor pénteken (délelőtt?) fog kiderülni, hogy mi marad végül a Megállapodás és a Határozat e legutóbbi tervezetéből, s a tárgyaló felek készek lesznek-e elfogadni a véglegesnek mondott változatot ezen ülésszak végén.
 


Itt most tömören jellemzem a helyszíni körülményeket: így talán jobban érzékelhetőek a tárgyalások emberi vetületei és fizikai keretei azok számára, akik nem lehetnek jelen. A biztonság szavatolása érzékelhetően kulcsfontosságú lett: mind a konferencia helyszínén, mind a környéken nagyon sok a biztonsági ember. A helyszín valójában egy reptér hatalmas területe rengeteg ideiglenes építménnyel és köztes terekkel, ahol előszörre nem könnyű megtalálni az egyes események termeit.

Párizs/Le Bourget, 2015 december 10 kép: Faragó Tibor

A sokezernyi résztvevő számára az „élhető körülmények” biztosítása mellett az információhoz jutás és a telekommunikáció feltételeinek biztosítása meghatározó jelentőségű; a nagy számban regisztrált sajtómunkatárs pedig ugyancsak bőven kapott helyet a munkavégzéséhez. A francia külügyminiszter nagy stábbal dolgozik: beleértve a többszáz fős nemzetközi klímatitkárságot, a vezető kormányzati tisztségviselőket (köztük a környezetvédelemért is felelős miniszter asszonyt, aki naponta többször ad tájékoztatást arról, hogy mi mindent tesz országa ebben az ügyben) és az előző klímakonferencia elnökét is, azaz a perui minisztert, akit fontos egyeztetési feladatokra kért fel L. Fabius.

Párizs/Le Bourget, 2015 december 10  kép: Faragó Tibor

A rengeteg IT-wifi központ egyike

Eközben nagyon sok nem-kormányzati szervezet képviselői követik és véleményezik a fejleményeket; köztük a civil szervezetek, amelyek minden nap valamilyen demonstráción is jelzik elégedetlenségüket a mind gyengébbnek látszó kompromisszumok miatt. Tehát a tárgyalásokon való hatékony részvétel alapfeltétele – kormányzati delegátusként és megfigyelőként is – a gyors orientálódás a „ki-mi-hol” kérdésekben: a valamilyen szerepet betöltő sokféle személy, a több tucatnyi tárgyalási témakör és temérdek helyszín, terem kapcsán.

Párizs/Le Bourget, 2015 december 10  kép: Faragó TiborA napi civil demonstrációk egyike (ezúttal azért, hogy már +1,5°C globális felmelegedési szint alatt kellene megállítani e folyamatot)

Párizs/Le Bourget, 2015 december 10  kép: Faragó TiborA konferenciára induló külön buszok indulópontja és a biztonság „szavatolása”

A „sajtóterek” egyike (az óriási a média-érdeklődés egyik szereplője: az Eurovízió) kép: Faragó Tibor
A „sajtóterek” egyike – az óriási a média-érdeklődés egyik szereplője: az Eurovízió.

dr. Faragó Tibor Paris/Le Bourget  2015 december 10 csütörtök éjjel
A szerzőt a párizsi ülésszakra a Magyar Természetvédők Szövetsége, a „Föld Barátai” nemzetközi civil szervezet tagja delegálta

Civil tüntetés a gyenge párizsi klímamegállapodás-tervezet miatt

A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld Barátai nemzetközi zöld szervezettel együttműködésben felhívja a figyelmet, hogy a frissen asztalra tett klíma megállapodás-tervezet egyelőre messze elmarad az igazságos vállalásoktól és elégtelen éghajlatvédelmi intézkedéseket tartalmaz. A klímacsúcson résztvevő civil szervezetek, szakszervezetek és mozgalmak a gyenge megállapodás-tervezet miatt több mint 500 fős spontán ülő tüntetést szerveztek tegnap Párizsban, a tárgyalás helyszínén.

A Magyar Természetvédők Szövetsége ezúton is felhívja a hazai tárgyaló delegáció és a kormányzat figyelmét arra, hogy támogassa: a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbre utalás kerüljön bele a klímacsúcs megállapodás-tervezetébe, mert a klímaváltozás szempontjából sérülékeny országok számára ez a biztonságos küszöb. A szervezet egyúttal hatékony klímavédelmi lépéseket vár a kormányzattól, beleértve a lakossági energiahatékonyság jelentős támogatását és a hulladékmegelőzés elsőbbséggé tételét az égetéssel szemben.

Ajánljuk figyelmébe „Klímacsúcs civil szemmel” blogposzt-sorozatunkat: 7 tévhit a klímavédelemről – fiataloknak és minden érdeklődőnek az alapvető kérdésektől a szakmai szintig.

  Fotók a Föld Barátai akciókról >>> 

 

 

Kapcsolódó anyagok:

COP 21 – a dráma folytatódik, pedig már csak két nap maradt hátra

COP21- kompromisszumkeresések

COP21 Climate Justice

COP21 – valami megmozdult

COP21 – Baljós árnyak

COP21 – karbonlufi

COP21 rágjuk a gittet

COP21 – a második nap

Terítéken a hús a klímacsúcson

Párizsi klímacsúcs: 20 milliárd dolláros megújulóenergiás alap

A párizsi klímatárgyalások magyar szemmel

COP21 – féltávnál Párizsban

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek