Hirdetés

A párizsi klímacsúcson részt vevő 195 ország – egy nap csúszással – végül tegnap este elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. Itt megtalálja időrendi sorrendben az elmúlt 2 hét napi történéseit. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és a legnagyobb zöld szervezetek is nyilatkoztak az ügyben.

„Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk” – jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő.  „Ez egy kis kalapács, de nagy dolgokra lehet képes” – mondta Laurent Fabius, amikor a kalapáccsal jelképesen leütötte a klímaegyezmény elfogadását.  A tribünön jelen volt Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is. Al Gore volt amerikai alelnök fantasztikusnak nevezte a történteket a több száz miniszter és delegált, köztük John Kerry amerikai külügyminiszter gyűrűjében.
 

Ambiciózus és kiegyensúlyozott az egyezmény

A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, amelynek tervezetét a házigazda Franciaország még elfogadása előtt ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak minősítette.  Az ENSZ november 30-án kezdődött 21. klímakonferenciája a Párizshoz közeli Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában tegnapra halasztották.  Az utolsó, szombat esti plenáris ülés előtt a két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló fejlődő országok csoportja, a G77+Kína már jelezte, elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelynek szövegén még az utolsó éjszaka is módosítottak.

A fenyegetett szigetállamok kérése volt

A klímamegállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket annak érdekében is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, és legvégül az Egyesült Államok is támogatott, de a legjelentősebb fosszilisenergia-termelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akart támogatni.
 

Tíz év múlva módosítanának a célon

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg  differenciált az országok felelősségében, igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű.  Az évi százmilliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig egy lépcsőfok, „az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta a szöveg délelőtti bemutatásán Laurent Fabius. A kötelezettségvállalásokra 2025-től vonatkozó ötévenkénti felülvizsgálat is belekerült a megállapodásba.

„Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdők megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter. – Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, az alapjogok és ezáltal a béke.”

Fordulat lehet a megállapodás

A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is fordulatnak minősítette. „A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.

A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt,(TELJES SZÖVEG ITT OLVASHATÓ) amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő húsz-harminc évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel. (MTI)
 


  „Ez az egyezmény korszakalkotó tett volt, mely jelentősen felforgatja a fosszilis energiákra épülő iparágakat. A gazdasági szereplők a hosszú távú stabil energiapolitikát szeretik, melyhez a globális egyezmény megszületett, most az a nagy feladat, hogy ehhez alkalmazkodjanak a regionális (EU, országos, helyi) szabályozások hasonlóan ambiciózus célokkal. Kérdés még az is, hogy a melegedés 2 C° (sőt, lehetőségek szerint 1,5C°) alatt tartása mennyire reális, figyelembe véve, hogy az IPCC utolsó jelentése 2100-ra 1,1-6 C° közötti felmelegedést jelez előre, mely a 22. században folytatódik. „  írta a greenfonak Szücs-Winkler Róbert, a denkstatt üzletágvezetője.


   Itt a greenfon cikkeinkben napról napra nyomon követtük a párizsi klímacsúcs eseményeit  főleg Bart István (Energiaklub), és Faragó Tibor (MTVSZ) helyszíni tudósításai alapján. Sajtófigyelőnkben is gyűjtöttük/gyűjtjük az eseménnyel kapcsolatos megjelenéseket.  


„A vállalati érdekek diadala a természet felett” vagy „egy új zöld hajnal eljövetelének záloga a Földnek”?
 

A két vélemény jól mutatja, mennyire széles skálán mozognak a résztvevők reakciói a tegnap zárult párizsi ENSZ klímacsúcsról. A 2006-ban a klímaváltozásról készült híres Stern-jelentés szerzője, a világ egyik legtöbbet idézett klímatudósa és a Brit Tudományos Akadémia elnöke, Nicholas Stern úgy fogalmazott: „ez egy történemli pillanat nem csak a mai világnak […] de a jövő generációinak is. A párizsi megállapodás fordulópont a világ harcában a klímaváltozás ellen, amely a szegény és gazdag országok jólétét egyaránt fenyegeti. A megállapodás hatalmas lehetőségeket teremt az országoknak egy alacsony széndioxid-kibocsátású fejlődés és növekedés felé vezető úton haladva.”

Akkor most megfékezik a klímaváltozást?

A szövegben szereplő, 2 Celsius fok alatti átlaghőmérséklet-emelkedés előirányzása mellett sokak meglepetésére megmaradt az utalás arra is, hogy erőfeszítéseket kell tenni a 1,5 fokos szint átlépésének elkerüléséhez.

 Jó, jó, de mi garantálja, hogy ez a cél tényleg teljesül?

A résztvevő államok fent említett önkéntes vállalásai összesen csak valahol 2,7 és 3,5 fok között engednék tetőzni az átlaghőmérséklet-emelkedést. Itt jön a képbe a tárgyalások egyik igazi sikerének tekinthető részlet: először 2023-ban, majd utána ötévenként kötelező felülvizsálatot írnak elő a célok pontosítására, erősítésére, és csak a meglévőnél ambíciózusabb vállalásokat lehetne ezekben elfogadni. A rendszer előkészítésére az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) 2018-ra egy, a 1,5 fokos pálya hatásait modellező jelentést kell prezentálnia.

Nagyon szép szavak, de mitől fogják az országok be is tartani a szabályokat?

Az ötévenkénti felülvizsgálatot megfejelik egy erősnek ígérkező átláthatósági rendszerrel. Ezzel a beszámolási, monitorozási és utókövetési struktúrával érdemben összevethetővé teszik a tagállamok klímatörekvéseit. A rendszert a fejlett világ kényszerítette ki a fejlődőktől. Cserébe konkrét pénzügyi vállalásokat tesznek, hogy segítség a szegényebb országokat átállni egy széndioxid-kibocsátástól mentes gazdasági működésre.

japán delegáció a klímacsúcson. Kép: Faragó Tibor

És miből finanszírozzák a fejlődő államok a fenntartható fejlődésre való átállást?

A megállapodás szövege 2020-ra évi 100 milliárd dollár pénzügyi támogatást ígér azon fejlődő államoknak, amelyek enélkül nem tudnának fenntartható energiaforrásokra átállni, illetve alkalmazkodni a változásokhoz.

És mi lesz azokkal az államokkal, amelyek a klímaváltozás hatásait a következő években durván megérzik viharok, tengervízszint-emelkedés vagy más természeti jelenségek formájában?

Nekik szól a fejlett világ által sokáig erősen elutasított, de végül az észak-déli kompromisszum kialkudásában szintén kulcsszerepet játszó “veszteségek és károk” kárpótlási mechanizmus. Ezt a fejlettek, főleg az Egyesült Államok nem nagyon akarták elfogadni. Végül úgy került bele a szövegbe, hogy nem szerepel benne a “kompenzáció” kifejezés. Ezzel a jogászok szerint nem kötelezik a nyugati világot automatikus pénzügyi kárpótlásra, hogy megsegítsék a klímaváltozást legjobban megszenvedő országokat.

És végül akkor ez most egy jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodás?

Igen is, meg nem is. A megállapodás szövege a nemzetközi jog értelmezésében egy teljes értékű megállapodás. A 2009-es koppenhágai klímacsúcs kudarcából tanulva azonban éppen az nem része a megállapodásnak, hogyan jutunk el a célok eléréséig. Magyarán az aláíró országok vállalásai nem részei a szövegnek, azok továbbra is önkéntes alapúak lesznek, viszont a közös célok elérése érdekében vállalják a Föld államai, hogy közösen tesznek és fokozatosan tovább erősítik majd a célokat a következő évtizedek során.

Jó, de mi a végső cél? Vagy legalább merre felé viszi a Párizsi Megállapodás a világot?

Az évszázad közepe utánra a korábbi változata a megállapodásnak azt vállalta, hogy “azon dolgozik majd, hogy elérje az üvegházhatású gáz semlegességet”. Ez annyit tesz, hogy annyi CO2-t juttat a bolygó légkörébe az emberiség, amennyit a Föld bioszférája – erdők és tengerek – képes természetes úton semlegesíteni. A végső szöveg ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az emberiség által okozott kibocsátás kerüljön egyensúlyba a Föld természetes abszorpciós kapacitásával 2050 utánra. Ez a megfogalmazás vélhetően a kőolajfüggő gazdaságok meggyőzésére jött létre a szakértők szerint.

Ez azt jelenti, hogy jelentős szén, földgáz és kőolaj készletek maradnak majd a Föld felszíne alatt?

Pontosan, lényegében a mai szénhidrogén alapú világrend végét hozza el a megállapodás. Míg ma az olajvállalatok, szénégetők és gázkitermelőket óriási hatalommal ruházza fel az ipar és lakosság energiaéhsége addig a következő évtizedekben fokozatosan átalakul a rendszer és várhatóan decentralizálódik. Mindeközben az újraosztott energiapiaci “torta” a jelenleginél nagyon is nagyobb gazdasági szegmens lesz, mely még több embert foglalkoztat és rengeteg beruházást eredményez.

Hatással lesz ez az egész én életemre? És ha igen hogyan?

Most még nem látszik, de a világot alapvetően alakítja majd át a következő évtizedekben az, hogy egyrészt már meglévő  magújuló (szél-, nap-, tengeri hullám-energia stb.) új technológiákkal széndioxid-mentesítik a gazdaságok működését. A világ kormányai azért tartanak még ma is sok helyen az egésztől, mert akaratlanul is kevésbé lesz központosított az energiaellátás, mely szinte minden piaci és ipari szegmensben jelentős változásokat hoz majd magával.

A hétköznapi ember életére elsősorban a munkavégzésükön keresztül gyakorol majd kisebb-nagyobb hatást a megújulókra való átállás. Emellett megfelelő ösztönzőkkel egy két évtizeden belül a városok levegőjéből eltűnik a közlekedés okozta szmog, de a jelenlegi technológiák mellett megdrágulhat például a repülés, mivel ma a repülőjegyek árában nem fizetjük meg az utazásunkhoz kötődő CO2 kibocsátás költségeit, hogy csak néhányat emeljünk ki a legfontosabbakat közül – írta közérthető összefoglalójában az index.

Történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi eredményt értek el a világ országai Párizsban az ENSZ 21. klímakonferenciáján – véli a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint.

A tárca úgy értékelte, hogy "az elfogadott megállapodás megfelelő keretet biztosít a klímapolitika 2020 utáni kezeléséhez és a magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is". Rámutattak arra, hogy a dokumentum jogi kötelező erővel rendelkezik, és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával ellentétben ezúttal minden ország részt vesz a klímaváltozás elleni küzdelemben. A megállapodás vívmányai közül a minisztérium kiemelte, hogy "a fejlett és a fejlődő államok kérései között egyensúlyozva elismeri a közös, de eltérő felelősség és a méltányosság elvét, figyelembe veszi az egyes államok különböző kapacitásait és körülményeit", valamint "kapcsolatot teremt a fenntartható fejlődéssel és az emberi jogokkal is".

A fő cél elérése érdekében – hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodottság előtti szinthez képest két Celsius-fok alatt tartsák – a felek kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket tesznek, nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is. A megállapodás ösztönzi minden ország részvételét a nemzetközi finanszírozásban, az államiak mellett vállalati és civil forrásokból is – áll a közleményben. A megállapodás értelmében a fejlődő országok támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához, az anyagi hozzájáruláson túl technológiatranszfer és kapacitásépítés formájában is. A megállapodás kialakította a vállalások ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat is.

A közlemény szerint a konferencia ideje alatt Magyarország kétmilliárd forint felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik egymilliárdot bilaterális, illetve egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel. A tárca felidézte azt is, hogy Magyarország a legmagasabb szinten képviseltette magát a konferencián, a találkozó nyitónapján Áder János köztársasági elnök szólalt fel a plenáris ülésen. A delegáció szakmai vezetője, Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a közép-európai régióból elsőként írt alá kétoldalú megállapodást a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézettel, "megalapozva az új megállapodás végrehajtását célzó nemzetközi együttműködést". Egyéves időtartamra szólóan magyar jelöltet választottak a Keretegyezmény Tudományos és Technikai állandó Segédtestületének (SBSTA) alelnöki posztjára. A szerződéshez csatlakozott országok következő találkozóját 2016-ban a marokkói Marrákesben rendezik meg, ahol a résztvevők további döntéseket hoznak a megállapodás megvalósításának még nyitott kérdéseiben.

 

COP 21 – hazai feladatok Párizs után
 

COP 21 - hazai feladatok Párizs után

Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy hatékonyan járuljon egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz. Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF KÖZÖS NYILATKOZATA a párizsi éghajlatvédelmi megállapodásról.

Kapcsolódó anyagok:

COP 21 – a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írhatnak alá

COP 21: lesz-e megállapodás az utolsó utáni napon?

COP 21 csúszó csúcs

COP 21 – a hosszú éjszakai tárgyalások

COP 21 – a dráma folytatódik, pedig már csak két nap maradt hátra

COP21- kompromisszumkeresések

COP21 Climate Justice

COP21 – valami megmozdult

COP21 – Baljós árnyak

COP21 – karbonlufi

COP21 rágjuk a gittet

COP21 – a második nap

Terítéken a hús a klímacsúcson

Párizsi klímacsúcs: 20 milliárd dolláros megújulóenergiás alap

A párizsi klímatárgyalások magyar szemmel

COP21 – féltávná

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás