A rovat kizárólagos támogatója

Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy hatékonyan járuljon egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz. Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF KÖZÖS NYILATKOZATA a párizsi éghajlatvédelmi megállapodásról.

Az ENSZ 21. klímacsúcsán mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. A december 12-én elfogadott párizsi megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 Celsius-fokos globális felemelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatásúgáz-kibocsátások teljes semlegesítését. Ha nem akarjuk, hogy új éhínségek és erőforrás-háborúk korszaka köszöntsön ránk, ezt mindenképp meg kell tennünk. A dokumentum azonban garanciákat nem ad arra, hogy a célkitűzéseket el is érjük. Párizs után ezért még nagyobb felelősség hárul az egyes kormányokra. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az energiatakarékosságot és a megújulók térnyerését biztosító nemzeti hozzájárulásokkal kell garantálni, hogy a párizsi célok teljesüljenek.

A történelmi jelentőségű párizsi megállapodás elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartására.

Az viszont nem tisztázott, hogy miként jutunk el a fenti célokhoz.

Mindössze azt írja elő a szöveg, hogy a kormányok ötévenként kötelező felülvizsgálatok során tovább erősítik önkéntes vállalásaikat. Az eddig felajánlott nemzeti hozzájárulások betartásával azonban nemhogy a 2 fokos küszöbértéket nem tudnánk tartani, de a globális hőmérséklet 2,7-3,5 fokkal is emelkedne. Mindezek tükrében a világ szeme Párizs után a nemzeti kormányokon lesz.

Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy hatékonyan járuljon egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz.

1. Jóval komolyabb kibocsátáscsökkentésre van szükség, mint amit hazánk uniós tagállamként vállalt. A 2030-ra kitűzött 40%-os csökkentés az 1990-es szinthez képest a jelenlegi kibocsátásunknak mindössze 4%-kal való csökkentését jelentené. Tekintettel arra, hogy hazánk gazdasága a régió többi országához képest alacsony szén-dioxid-intenzítású, az alacsony CO2-kibocsátás további támogatása fellendítené a magyar gazdaságot.

2. Az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot valódi prioritássá kell tenni. A lakó- és középületek energiahatékonyságának radikális javítására van szükség, többek között a lakosság számára is elérhető támogatások biztosításával. A teljes primerenergia-felhasználás egyharmadát adó lakóépületek komplex felújításával például 40%-kal csökkenthető lenne a lakóépületek energiafelhasználása.

3. Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók támogatását, és a gyakorlatban is érvényesíteni kell „a szennyező fizet” elvét. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordözók árának tükröznie kell a kitermelése és használata során keletkező környezeti és egészségi károk teljes költségét.

4. Fokozatosan csökkenteni kell a fosszilis és szennyező energiaforrások felhasználását, és áttérni egy energiatakerékos és megújulóenergia-alapú gazdaságra. A megújuló energiaforrások részarányát a 2020-ra vállalt 14,65%-os arányhoz képest növelni kell, meg kell szüntetni a megújuló energiahordozók terjedése elé gördített akadályokat, valamint be kell vezetni célzott támogatásokat a megújulók terjedésére, de tekintettel a biomassza fenntarthatósági korlátaira. Mindezek az intézkedések biztosítanák, hogy Magyarország valóban felelős szereplőként vegyen részt az éghajlatvédelemben. Egyúttal pedig olyan pályára álljon, mely által csökken hazánk energiafüggősége, javul az energiabiztonsága, és lehetővé válik a helyi gazdaság élénkítése számos új munkahely teremtésével. Így az elkövetkező évtizedekben hazánk nemcsak tiszta, de erős gazdaságú országává válhatna a régiónak.

2015. december 13.
Aláíró szervezetek: Energiaklub; Greenpeace Magyarország Egyesület; Levegő Munkacsoport; Magyar Természetvédők Szövetsége; Védegylet Egyesület; WWF Magyarország.
 


COP 21 Egyezmény elfogadva. Föld megmentve?

COP 21 Egyezmény elfogadva. Föld megmentve?

A párizsi klímacsúcson részt vevő 195 ország – egy nap csúszással – végül tegnap este elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. Itt megtalálja időrendi sorrendben az elmúlt 2 hét napi történéseit. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is nyilatkozott.

Kapcsolódó anyagok:

COP 21 Egyezmény elfogadva. Föld megmentve?

COP 21 – a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írhatnak alá

COP 21: lesz-e megállapodás az utolsó utáni napon?

COP 21 csúszó csúcs

COP 21 – a hosszú éjszakai tárgyalások

COP 21 – a dráma folytatódik, pedig már csak két nap maradt hátra

COP21- kompromisszumkeresések

COP21 Climate Justice

COP21 – valami megmozdult

COP21 – Baljós árnyak

COP21 – karbonlufi

COP21 rágjuk a gittet

COP21 – a második nap

Terítéken a hús a klímacsúcson

Párizsi klímacsúcs: 20 milliárd dolláros megújulóenergiás alap

A párizsi klímatárgyalások magyar szemmel

COP21 – féltávná

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek