A rovat kizárólagos támogatója

Bár a pontos összegeket még nem tudni, a fejlődő országoknak évente több százmilliárd dolláros káruk származhat a klímaváltozás miatt. Kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg az országok az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) az egyiptomi Sarm-es-Sejkben.

Az alap az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást, írja az MTI. Hozzátéve: az ülés zárónyilatkozatában sürgették a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítását. A Politico cikke szerint a kártérítések alapján dollármilliókat fizethetnek a gazdagabb, legnagyobb kibocsátó országok a fejlődőeknek. A pontos részletek azonban még nem ismertek. A kompenzációs alap körül rengeteg vita volt a csúcstalálkozón, melyek miatt annak péntekre tervezett záróülését is ki kellett tolni szombat éjjelre, végül ma (vasárnap) hajnalban tudtak megállapodni az alapról.

A lap megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió több évtizedes ellenállását volt kénytelen feladni, amivel eddig a klímakompenzációkhoz viszonyult. A következő lépés, hogy a veszteség- és káralapot valóban feltöltsék pénzzel a fejlettebb országok, noha az USA például kongresszusi jóváhagyás nélkül is tud fizetni, a megállapodást a republikánus ellenzék – mely ellenzi Joe Biden elnök klímaprogramját – máris kritikával illette.

Az Egyesült Államok kormánya akart is még módosításokat, de végül ők is rábólintottak – idézi a Bloomberg cikkét a Világgazdaság, hozzátéve: még nem derült ki, pontosan mennyit kell majd fizetnie a gazdagabb országoknak, de korábbi becslések szerint évente több százmilliárd dolláros káruk keletkezik a fejlődő országoknak a klímaváltozásból, így várhatóan ezt kell majd finanszírozni. A klímakrízis miatt árvizekkel sújtott Pakisztán klímaügyi minisztere, Sherry Rehman szerint igazságos döntés született, ugyanis „ez nem segély, ez egy befektetés a jövőnkbe”.

Egy 24 ország képviselőiből álló bizottságnak a következő egy évben kell kitalálnia, milyen formában működjön a Kompenzációs ENSZ-alap, mely országoknak kell hozzájárulniuk, és hová kerüljön a pénz, idézi a New York Times cikkét a Telex, hozzátéve: a megállapodás szerint a nemzetek nem vonhatók jogi felelősségre a kifizetésekért és nincs is rá garancia, hogy rendesen fizetnek majd az alapba. A lap arról is ír: azért is nyúlt hajnalig el a vita, mert az USA és az Európai Unió azt követeli, hogy Kína is hozzájáruljon az alaphoz, ám az ENSZ fejlődő országként tekint Kínára, ami alapján jogosult lenne éghajlati kompenzációra, noha a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója.

A nyilatkozatot a klímacsúcsot vezető Számeh Szeukri egyiptomi külügyminiszter jelentette be ma hajnalban. E szerint továbbra is érvényes az a célkitűzés, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest megpróbálják 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. A megállapodásban felszólították az országokat, csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok támogatását.

Közölték azt is, hogy a részletek kidolgozása a jövőre tartandó következő konferenciára maradt.

Az alapról szóló döntést üdvözölte António Guterres ENSZ-főtitkár is. A közösségi oldalakon nyilvánosságra hozott videoüzenetében fontos politikai jelzésnek nevezte a megállapodást, és úgy vélte, az jelentős lépés az igazságosabb teherviselés irányában is.  Espen Barth Eide norvég klímaügyi miniszter a megállapodás bejelentését követően újságíróknak viszont azt mondta, „erősebb megegyezést” remélt. Úgy vélte, bár a megállapodásban nem szakítottak teljesen a tavaly Glasgow-ban elfogadotthoz hasonló klímamegállapodással, de nem is növelték a célkitűzéseket. Hozzátette: a résztvevők leginkább a támogatások kérdésére összpontosítottak. Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos szintén csalódottságát fejezte ki, leszögezve: a megállapodás “nem jelent előrelépést” sem a bolygó, sem az emberek számára. Úgy vélte, egyes országok “még mindig nem elég elkötelezettek” az átlaghőmérséklet szabályozásával kapcsolatban, és sajnálatát fejezte ki, amiért “nem használtak erősebb megfogalmazásokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban”.
„Tehettünk volna többet” – jelentette ki. Az ENSZ idei klímakonferenciáján – amely november 6-án kezdődött – mintegy 34 ezren vettek részt.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek