A rovat kizárólagos támogatója

Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt ma az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) Dubajban. Az LMP tiltakozik a nukleárisenergia-termelő kapacitás bővítésére vonatkozó egyezmény ellen. Macron szerint a legnagyobb kibocsátóknak kell felelősséget vállalniuk. 

Az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciájának (COP) idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont. A csúcstalálkozón több mint 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt.

Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry által jegyzett nyilatkozat szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében 2050-re a 2020-as szinthez képest meg kell háromszorozni az atomerőművek hálózatra kapcsolt áramellátó kapacitását világszerte.

A közös nyilatkozat aláírói között van a házigazda Egyesült Arab Emírségek mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Belgium, Finnország, Japán, Lengyelország, Svédország és Ukrajna is. A nagyszámú atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína azonban nem.

A nyilatkozat olyan tudományos állásfoglalásokra hivatkozik, amelyek szerint a 2050-ig a klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül. A nyilatkozat emellett a pénzügyi intézményeket is felszólítja az atomenergia-fejlesztő beruházások finanszírozására.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a konferencián elmondott beszédében ismertette Magyarország eddig elért eredményeit. Kiemelte többek között, hogy Magyarországon 37 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy cél a nukleáris kapacitás további bővítése, mivel a karbonmentes energiatermelés kibocsátás jelentős forrása a nukleáris energia. A tiszta energiaellátás, amelyben a nukleáris energiának is nagy szerepe van, hozzájárul gyermekeink és bolygónk jövőjéhez is – mutatott rá.

Az LMP tiltakozik a nukleárisenergia-termelő kapacitás bővítésére vonatkozó egyezmény ellen

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja határozottan tiltakozik a nukleárisenergia-felhasználás növelése ellen, tévút azt gondolni, hogy az atomenergia segíteni fog a klímaváltozás hatásainak csökkentésében. A dubai-i klímacsúcs egyik célkitűzése eredetileg az volt, hogy az országok globálisan mihamarabb csökkentsék a fosszilis energiahordozók használatát, és mihamarabb radikálisan növeljék a megújulók arányát.
Ezzel szemben a világ 20 országa több évtizeddel vetette jelen nyilatkozat aláírásával vissza a zöld átállást, ugyanis az atomenergia nem fenntartható megoldás, a kiégett fűtőelemek tárolása biztonságosan, a mai napig nem megoldott, illetve nem feledkezhetünk meg a szörnyű atomerőművi balesetekről (pl. Csrnobil, Fukusima) sem, mely súlyos emberéleteket követeltek, és megnyomorították környezetük természeti értékeit több száz évre.

Az LMP elvárja a kormánytól, hogy azonnal vonja vissza aláírását és mihamarabb egy valódi zöld fordulatot hajtson végre, ugyanis nem azeri import zöld energiára van szüksége hazánknak, hanem szuverenitásunk érdekében itthon megtermelt valódi megújulókból származó energiaforrásokra.

Macron: a legnagyobb kibocsátóknak kell felelősséget vállalniuk

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hozzászólásában arra hívta fel a hét vezető ipari hatalom alkotta csoportot (G7) és a második legnagyobb gázkibocsátóvá előlépett Kínát, hogy mutassanak példát és váljanak karbonsemlegessé 2030-ig.

A második legfontosabb feladatként azt jelölte meg, hogy a feltörekvő országoknak is szakítaniuk kell a szénfelhasználással úgy, hogy további szénfelhasználás nélkül kell lehetővé tenni számukra az iparuk modernizálását és felzárkózását. Javasolta továbbá a szén mielőbbi kivezetését az energiaszektorból, kiemelve, hogy a főleg Ázsiában működő szénerőművek szén-dioxid-kibocsátása önmagában is elég ahhoz, hogy ne teljesülhessen a 2015-ös párizsi klímamegállapodás azon vállalása, mely szerint a felmelegedés mértéke az iparosodás korai szakaszához képest nem haladhatja meg az 1,5 Celsius-fokot.

A francia vállalásokkal kapcsolatban pedig azt mondta: országának 2027-re be kell zárnia utolsó szénerőművét, majd 2045-50-re az olaj-, 2050-re pedig a gáz ipari méretű felhasználását is be kell fejeznie.

“A világ legnagyobb kibocsátóinak most magukévá kell tenniük az ökológiai tervezés és az átláthatóság logikáját. Ebben a tekintetben a G7-nek van a legnagyobb felelőssége, csakúgy, mint Kínának, amely jelenleg a világ második legnagyobb kibocsátója.”

A klímakonferencián II. Abdalláh jordániai király a klímaváltozás hatásait súlyosbító fegyveres konfliktusok következményeire hívta fel a figyelmet. Egyértelműen utalt a pénteken folytatódott gázai harcokra, és rámutatott, hogy “egy olyan térségben, amely már így is az éghajlatváltozás frontvonalában van”, a háború okozta hatalmas pusztítás még súlyosabbá teszi a vízhiányt és az élelmezésbiztonság környezeti veszélyeit.

++++++++++++++++

Miután több száz millió dolláros segélycsomagot jelentettek be a klímaváltozás által sújtott fejlődő országoknak a COP28 első napján, a dubaji klímacsúcs második napja sem telt eseménytelenül: hárommilliárd dolláros támogatást ajánlott fel ma a Zöld Klíma Alap számára az Egyesült Államok részéről Kamala Harris amerikai alelnök.  Az Egyesült Államok legutóbb 2014-ben, még Barack Obama elnöksége idején ajánlott fel szintén hárommilliárd dollárt a Zöld Klíma Alapba. Az újabb amerikai hozzájárulással, ha azt a washingtoni kongresszus is jóváhagyja, az Egyesült Államok lesz az első ország, amelynek a támogatása eléri a hatmilliárd dollárt. Ugyanakkor Nagy-Britannia (5,1 milliárd dollárral), Németország (4,9 milliárd dollárral) és Franciaország (4,6 milliárd dollárral) lakosságarányosan még így is magasabb összeggel járul hozzá a Zöld Klíma Alaphoz.

Emellett arról is született vállalás, hogy legalább 118 ország 2030-ra megháromszorozza a megújuló energiaforrások termelését annak érdekében, hogy visszaszorítsák a fosszilis üzemanyagok használatát,

ezzel legkésőbb 2050-re akár teljesen meg lehet szabadítani a globális energiarendszert a fosszilis tüzelőanyagoktól.

A vállalás emellett a még mindig gyakorta használt szénenergia visszaszorítására, valamint a széntüzelésű erőművek finanszírozásának megszüntetésére szólít fel.

A javaslatot támogatta többek közt Brazília, Nigéria, Ausztrália, Japán, Kanada, Chile és Barbados is. Ellenben olyan jelentős szén-dioxid-kibocsátású országok, mint Kína és India – bár korábban már jelezték támogatásukat a megújuló energiaforrások megháromszorozására és a 2030-as határidővel is egyetértettek – nem álltak a szombaton elfogadott vállalás mögé. Nem csatlakozott hozzá továbbá Kuvait, Irán, Venezuela, Szaúd-Arábia, Oroszország és Katar sem.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás