A Fidesz választási propaganda kiadásait kompenzálandó közel 1000 milliárdos megszorítást jelentett be a héten az Orbán kormány. Miközben pl. a budapesti egészségügyet ígéretei ellenére megnyirbálja, a NER baráti kör nem szenved hiányt zsíros megbízásokból. Mészáros Lőrinc idén több mint 720 milliárd közpénzt nyert.
Nyerő lett a 2021 Orbán Viktornak Mészáros Lőrincnek: idén másfélszer annyi, több mint 720 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett befutó valamelyik cége, mint amennyi a milliárdos becsült vagyona, vagyis 455 milliárd forint. Az előbbi szám több is lehet, az mfor.hu ennyit számolt össze, a projektek túlnyomó részéről a privatbankar.hu is írt. Orbán Viktor kormányfő kedvence ezen felül bezsákolt még közel 20 milliárd forintnyi állami támogatást a közvetve tulajdonában lévő Hunguest Hotels több egységének a felújítására, illetve a járvány miatti kormányzati kompenzáció formájában. Ezeket a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül csatornázza be.
Kiválóan indult az év és a vége is csodás lett a főleg az építőiparban serénykedő Mészáros érdekeltségek számára, hiszen rögtön januárban elnyerte (a Market Zrt.-vel közösen) a Citadella 20 milliárdos felújítási tenderét, illetve Lentiben a gyógyfürdő fejlesztését 2,2 milliárd forintért. Tavasszal jött a Festetics-kastély, majd a közeli majorság, a Nagycenki kastély, az MLSZ új edzőközpontja és a kaposvári négycsillagos szálloda kivitelezése, utóbbi 13 milliárd forintot hoz majd a konyhára.
Ezeknél nagyobb falat volt a tatabányai multicsarnok 18,5 milliárd forintért (az Épkarral együtt), márciusban a Fóti filmstúdió, már megint a Markettel közösen 30 milliárd forintért, majd áprilisban a kőbányai multicsarnok és uszoda 47 milliárd forintért. Az idei abszolút rekordot azonban nem felépítményekkel, hanem egy gigantikus vasúti megrendeléssel állította be: szeptemberben derült ki, hogy a hozzá tartozó V-Híd építheti meg a budapesti Déli Körvasutat 338 milliárd forintért. Alvállalkozóként családi cégeket és még volt Simicska-érdekeltséget is bevon.
Feltűnően sok az alap infrastruktúrát javító vagy bővítő megbízása. Az ország keleti és nyugati pontjain is különféle vízi közművek felújítása vagy adott esetben teljes cseréje is szerepel az idén megszerzett munkák között. Ezekért több mint 100 milliárd forintot számlázhatnak a felügyelete alá tartozó cégek. Az egyik legnagyobb, mintegy 22 milliárd forintos szerződést a Lázár János ellenőrzésével Mezőhegyesen működő Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kötötte vele és méretes, összesen 48 milliárd forintos lesz a szintén víziközmű rendszereket érintő munka Komáromban és Gödön. Részletes mutyilista >>>
Közpénztüzelésre állítják át a Mátrai Erőművet
45 milliárd forintot ad a költségvetés a Mátrai Erőmű légszennyezési kvótájára – írta egy szerdán megjelent kormányrendelet alapján a Népszava, amely szerint az állam teljes üzemű működésre kötelezte a céget 2024-ig. A szénerőművet Mészáros Lőrinc érdekeltségétől tavaly vette meg az állam, kétszer annyiért, mint amennyit a felcsúti üzletember fizetett érte. Mészárosék a hitelből vett cégben a vásárlással közel azonos mennyiségű céltartalékokat is kiemelte a cégből, az amortizáció, a modernizáció és a fenntartási költségek így már az állam terhére valósíthatók meg.
Így vándorolt a közpénz Mészároshoz
- Mészáros Lőrinc jó üzletet csinált, anélkül, hogy saját forrást kellett volna ehhez bevetnie: hitelből vette meg a Mátrai Erőmű és a Geosol cégek többségét a Status Power Invest (SPI) Kft. nevében. Ennek első tulajdonosa a Status Energy Magántőkealap és a cseh EPH volt. A cseheket kivásárolták, ezután a tőzsdén jegyzett Opus Global vette meg az SPI 55 százalékát 9,89 milliárd forintért. A teljes vételár 10-12 milliárd forint körüli volt, de pontos értéket nem lehet tudni a több elemű tranzakcióról – írták még a korábbi Indexen.
- A vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosainak, az MVM-deal előtt Mészárosék a Mátraiból kivett osztalék rájuk eső részéből nagyrészt ki tudták fizetni az eredeti hiteleket.
Az erőmű közben, elsősorban a külső körülmények miatt, veszteségessé vált, alacsonyabb kapacitás-kihasználtsággal működött. - Végül Mészáros Lőrincék az értéktelenebbnek tűnő, eredménytartalékától nagyrészt megszabadított, immár veszteséges, hamarosan a szenes áramtermelését megszüntető céget az eredeti vételár közel kétszereséért megvette az állam.
A veszteségeket ezután realizálták, így vált világossá, hogy nem csak a vételár miatt járt nagyon jól Mészáros, de azért is, mert hatalmas költségektől szabadult meg. Az állam a vásárlás mellett azzal érvel, hogy az ország energiatermelésének 10-12 százalékát biztosítani képes erőművet energiastratégiai okokból fenn kell tartani. 2025-től gázalapúvá alakítanák át a sokkal szennyezőbb szénalapú áramtermelést, aminek szintén nagy költségei lesznek.
Az Orbán által tartott keddi kormányinfón „a kormányfő részint elismerte, hogy az erőmű évi több tízmilliárdos állami ”kompenzációt„ igényel, mert azt ”az Unió kvótákkal bünteti„. Másrészt az ETS nevű uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszert úgy mutatta be, mint ami az amúgy nyereséges szénerőműveket veszteségbe löki. Ezután bírálta az ETS uniós továbbfejlesztési tervét. (Megjegyzendő: a jelenlegi ETS lényegében a multik környezetszennyezési ”adója„, amit máskor a Fidesz is hangsúlyosan követel.)” – írta a Népszava.
