A rovat kizárólagos támogatója

Fával fűtünk, biomasszával működő erőművekben termelünk áramot – a jelenlegi európai szabályozás szerint ez megfelel a klímavédelmi céloknak. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC állásfoglalása szerint azonban tévútról van szó: különösen a fapellet égetésével egységnyi elektromos áram előállítása több szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha az erőmű szénnel működne.

„Hallgassatok a kutatókra!” – ez az egyik jelszava a „Fridays for Future” mozgalom Péntekek a jövőért” nemzetközi klímavédelmi sztrájkmozgalomnak, amely 2019 egyik legjelentősebb társadalmi eseményévé vált. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete szintén ezzel a mottóval figyelmeztet egy fontos eltérésre a kutatási eredmények, a tudományos tények és a környezetvédelmi, klímaügyi szakpolitikák között.

„A klímavédelem érdekében be kell fejeznünk a szén és más fosszilis energiahordozók felhasználását, más alternatívánk nincs. Viszont többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha a szenet nagy tételben az erdőkből kitermelt fára, biomasszára cseréljük, azzal az esetek többségében csak gyorsítjuk a klímaváltozást. Az okok egyszerűek. Amikor a faanyagot, a biomasszát elégetjük, a benne kötött szén COformájában nagyon hamar a légkörbe kerül, ám az újonnan ültetett fák csak évtizedek alatt nyelik vissza az üvegházhatású gázt” – mondja Michael Norton fizikai kémikus, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója az EASAC legutóbbi közleményében.

Az EASAC szerint az EU biomassza-szabályozása több kárt okoz, mint hasznot

Az üvegházgáz-kibocsátási kereskedelmi rendszer (ETS) az Európai Unió megújulóenergia-irányelvében meghatározott elvek szerint működik. Az európai akadémiákat tömörítő EASAC szerint az a probléma, hogy az ETS-ben a biomassza felhasználásával történő kibocsátást nullaként könyvelik el. „Annak az elgondolásnak, hogy az erdei biomassza használata karbonsemlegesnek számít, 2009-ben részben még volt létjogosultsága, mert a globális felmelegedés kezelése még nem számított annyira sürgősnek” – teszi hozzá Norton.

Mivel a biomassza megújuló energiahordozónak számít, több EU-tagállamban támogatás is jár a felhasználásáért. Számos hőerőműben így importfával váltják ki a szenet, a fát pedig többek között az Egyesült Államokból és Kanadából vásárolják. A fűrészpor, a faapríték és -forgács pellet formába préselése évi több millió tonnás volumenben zajlik. A folyamat szén-dioxid-kibocsátását tovább fokozza a több száz vagy ezer kilométerre történő szállítás.

A kulcskérdés az, hogy a fapellet égetésével kibocsátott CO2-t mennyi idő múlva tudják megkötni az erdők. Ez fafajtól függően 50-100 év. Az EASAC szakértői szerint a maximálisan megengedhető újramegkötési időszakot új szempontként be kellene sorolni a fenntarthatósági kritériumok közé, úgy, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodásban vállalt klímavédelmi céloknak.

Az ENSZ 25. Madridban tartott 2019. decemberi klímakonferenciáján sok ország igyekezett bemutatni a klímavédelemben elért sikereit. Azonban a félrevezető CO2-elszámolási szabályok lehetővé teszik, hogy egyes országok csak papíron csökkentsék a kibocsátást, mégpedig úgy, hogy a területükön működő hőerőművek szén helyett (amelynek felhasználásáról be kell számolni) nem elszámolandó importfát, biomasszát alkalmaznak. „Az energetikai célú biomassza-felhasználás afféle csodaszernek számít, amellyel egyszerre járnak jól a döntéshozók, az erdőgazdálkodók és az energiacégek. De az éghajlat szempontjából ezzel csak csöbörből vödörbe kerülünk” – idézi William Gillettet, az EASAC energiaprogramjának igazgatóját a szervezet közleménye.

Kapcsolódó EASAC-jelentések és tanulmányok

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek