A rovat kizárólagos támogatója

A Szent István Egyetem tradicionális rendezvényét, a Szent István Előadást idén dr. Csányi Sándor professzor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója tiszteletére rendezték meg ma Gödöllőn. Az Egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz.

Dr. Csányi Sándor a Vadgazdálkodási adatbázisok fejlesztésének nehézségei és a használat szépségei című előadásában kifejtette, hogy munkatársaival negyedszázaddal ezelőtt kezdték meg az Országos Vadgazdálkodási Adattár fejlesztését az akkori Földművelési Minisztérium megbízásából. Az elmúlt években többször átélték új hardverek és szoftverek megjelenését és kihalását, új vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölését, vadászterületek újrarajzolását, vadgazdálkodási tervek számos fajtájának kidolgozását és a megbízó nevének ismétlődő változását. A változások és kihívások közepette jött létre egy olyan adatbázis, ami korábban sosem volt hozzáférhető: 25 év számszerű adatai és térképi információi egy koherens rendszerben, ami más adatbázisokkal is összekapcsolható.

A Magyarországon előforduló 16 emlős ragadozó fajból 7 faj vadászható, 9 pedig törvényi védelmet élvez. Egyetlen vadászható faj esetében sem tapasztalható sem az állomány, sem az elterjedési terület csökkenése, ráadásul az állományváltozások az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján nyomon követhetőek. A védett fajok esetében ugyanakkor pont az adatok hiánya miatt rendszeresen kételyek merülnek fel a védelem hatékonyságával és okaival kapcsolatban. Ki akarna rosszat egy ragadozónak? Legyen minden ragadozó vadászható – számolt be a Szent István Előadás második korreferátumában a Vadgazdálkodási adatok felhasználása ragadozó fajok védelme érdekében címmel dr. Heltai Miklós, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megbízott dékánja, egyetemi tanár.

Az rendezvény harmadik előadásból megtudhattuk, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattárban több mint negyedszázada áll rendelkezésre a Magyarország teljes területét fedő, mintegy 1.500 db vadgazdálkodási egység határvonalait tartalmazó digitális térkép. A térinformatikai eszközök lehetővé teszik, hogy a vadászterületek jellemzőiről, a területváltozásokról, valamint a vadállományok térbeli alakulásáról is megbízható és naprakész információkat szolgáltassanak a szakemberek – mondta Schally Gergely okleveles vadgazda mérnök, predoktor, a Vadvilág Megőrzési Intézet tudományos segédmunkatársa Térinformatika a vadgazdálkodásban: „Semmi sem állandó, csak a változás maga” című előadásában.

Dr. Csányi Sándor  , a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója. Agrármérnöki diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte (1983). 33 éves szakmai pályafutása során vadgazdálkodási kutatás és felsőoktatás területén dolgozott, iskolateremtő oktató. Legjelentősebb szakmai eredményei a háromszintű vadgazdálkodási tervezési rendszer kidolgozásához, a vadgazdálkodási körzetek (1997), illetve a vadgazdálkodási tájegységek (2015-2016) kapcsolódnak. 2000 óta egyetemi tanár, szakmai munkásságát számos szakmai és állami kitüntetéssel ismerték el.

Kutatási témái:
Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) fejlesztése és működtetése;
Az őz terület-használata alföldi, mezőgazdasági élőhelyen;
A vízivad nehézfém szennyezettségének felmérése;
Vadgazdálkodás, vadászat szabályozása az EU-ban;
Gímszarvas és őz agancs-fejlődése különböző élőhelyeken;
Az éti csiga monitorozási rendszerének működtetése.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek