Kisebb csapással is felér a magyar napelemes iparágnak a METÁR újabb elhalasztása a MANAP Iparági Egyesület szerint. Több milliárdnyi hazai befektetés, és több száz munkahely nem fog 2012-ben létrejönni a METÁR bevezetésének 2013. januárra történő elhalasztása miatt.
Emellett a mostani szabályozási tervezet szinte a teljes önkormányzati, intézményi és KKV szektort is kizárja azzal, hogy csak nagyobb rendszereket támogat – pedig éppen a kis rendszerek létesítése teremt számos munkahelyet.
A múlt héten napvilágot látott hír, miszerint a KÁT (Kötelező Átvétel) rendszerét felváltó METÁR (MEgújuló TÁmogatási Rendszer) bevezetése várhatóan 2013 január 1.-re tolódik, rendkívül kellemetlenül érinti megújuló energetikai iparágakon belül a jelenlegi támogatási rendszerből gyakorlatilag kizárt napelemes szektort. Az újabb fél éves csúszással a kormányváltást követően 2012 elejére tervezett bevezetéshez képest immár egy éves késés várható. Ez rendkívül megnehezíti az itthon még csak szárnyait bontogató iparág cégeinek a tervezést, hosszú távú stratégiák kialakítását. Mindemellett a szektorba beruházni kívánó energetikai cégek is kénytelenek előkészítés alatt lévő projektjeikbe fektetett munkájukat megszakítani, később újrakezdeni, mely nem utolsósorban jelentős többletkiadásokkal jár.
Az amúgy szórványosan, néha elfogadható, néha teljesíthetetlen feltételekkel, de rendkívül hosszadalmas ügyintézéssel elérhető EU-s és egyéb (pl. széndioxid kvóta) forrásokon alapuló beruházási támogatások nem szolgálják a szektor stabil fejlődését, mely a zöldgazdaság épülésének egyik fontos eleme lenne.
Az egyesület számításai szerint a csúszás a jövő évben 8-10 Megawattnyi kapacitás kiépítésének az elhalasztásával járhat. Összehasonlításképpen a tavalyi évben 1.1 Megawatt volt, idén várhatóan 2 Megawatt körül várható a kiépített új napelemes termelőkapacitás. A szektoron belül a már régóta üzemelő és a nemrégiben nem csekély hírverés közepette átadott gyárak kapacitáskihasználtságaira is rányomja bélyegét a csúszás. A forgalmazók és rendszerintegrátorok elmaradt forgalmát is beszámítva 7-8 milliárd forintnyi hazai forgalomtól esik el a szektor jövőre, éves viszonylatban 10-11 Gigawattóra zöldárammal leszünk szegényebbek, és kb. 9500 tonnával több széndioxidot fogunk kibocsátani, mint a csúszás nélkül. Ami azonban talán ennél is fontosabb, hogy a METÁR első évére várt, a napelemes szektoron belül kb. 500 fős munkahelyteremtő hatásnak a késlekedésével a szektorban 4-5 éves időtávon várható 4-5 ezer főnyi munkahely megteremtése is távolabb került.
A MANAP reményei szerint a jogszabályok megalapozására fordítható több idő meghozza gyümölcsét, így a már elfogadott Nemzeti Energiastratégiával és a Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervvel összhangban lévő szabályozás kialakítására kerülhet sor és hosszútávon kiszámítható és a nemzetközi tapasztalatokat is hasznosító támogatási rendszer jöhet létre. Az eddig ismert tervek szerint a kisméretű, tetőre telepíthető 50 kW alatti termelő kapacitások rendszerből való kihagyását a MANAP javasolja újragondolni, hiszen éppen a kisebb rendszerek kiépítése teremthet nagyszámú munkahelyet. Ez a méret jellemző az önkormányzati, intézményi, KKV és lakossági szektorban, emiatt a támogatási rendszerbe történő bevonásuk világszerte kiemelten fontos cél, ezzel is támogatva a környezet- és energiatudatos életmód terjedését.
Budapest, 2011-11-28.
