A rovat kizárólagos támogatója

Ma már tudjuk, hogy 1986. április 26-a a modernkori történelem egyik legszörnyűbb napja, hiszen ma 37 éve történt a csernobili atomerőmű-katasztrófa. Szeretnénk e napot a történelemkönyvek lapjaira száműzni, de nem lehet.

Egyrészt azért nem lehet, mert Ukrajnában épp gyilkos háború folyik, amelyben az orosz hadsereg Csernobilt is eszközként, harci terepként használta, nem kímélve saját katonáik egészségét sem, és úgy téve, mintha nem tudnák, hogy a megsérült atomerőmű fölé emelt betonszarkofág megsérülése újabb katasztrófához vezetne. A balesetben összeolvadt fűtőelemek, a reaktor, az épület romjai továbbra is és még sok tízezer évig sugározni fognak és súlyos veszélyt jelentenek.

Másrészt azért sem lehet, mert nem tanulva sem Csernobilból, sem Fukusimából, sem a számtalan kevésbé ismert üzemezavarból és balesetből, sokan továbbra is az elkerülhetetlen veszélyeket hordozó atomenergiában látják az energetika jövőjét. Pedig az atomenergia sokkal inkább a múlt, mint a jövő. Drágább, szennyezőbb és kockázatosabb, mint a megújuló energiaforrások. Az atomerőművek hűtővize a klímaváltozás miatt amúgy is súlyos környezeti stressznek kitett folyóinkat fűti túl. A kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése továbbra sem megoldott, pedig több tízezer évig kellene biztonságos, ellenőrzött körülmények között tárolnunk őket. Épp Csernobil (vagy a zaporizzsjai atomerőmű) példája mutatja meg: nemcsak a technológia fölötti uralmunk korlátozott, de már néhány évtizedes távlatban sem tudjuk a nukleáris létesítmények biztonságát garantálni, vagy akár csak azt elkerülni, hogy háborús konfliktusok középpontjába kerüljenek.

Ma már nem lehet az atomenergia megkerülhetetlen szükségességére hivatkozni. Épp ellenkezőleg.

Ma a biztonságos és környezetkímélő, megújuló zöldenergia virágkorát éljük. Olcsóbb, rugalmasabb, biztonságosabb, jobban ellenőrizhető – technológiailag és társadalmilag egyaránt. A helyi energiatermelés megerősíti a helyi közösségeket és az egyéneket, a nagy energiacégeknek vagy a politikai hatalomnak kiszolgáltatott fogyasztóból az energiarendszer aktív szereplőjévé téve őket. Ez az energiarendszereink jövője. És nem véletlen, hogy az autokráciáknak nem tetszik ez a jövő.

védőruha a kijevi Csernobil Múzeum tárlatán Fotó Andre Luis Alves / Anadolu Agency via AFP

Csernobil, ez a nehéz sorsú város az egész világ számára az atomenergia veszélyeinek jelképe. A 37 évvel ezelőtti baleset az atomtechnológia elkerülhetetlen veszélyeit mutatja meg, az erőmű maradványai fölött zajló háborús cselekmények pedig azt mutatták meg tavaly, mennyire naiv az az elképzelés, hogy nukleáris létesítményeink, hulladéklerakóink biztonságát évtízezredes távlatban garantálni tudjuk. Csernobil olyan tragikus jelkép, amelyből nekünk is tanulnunk kellene.

A Párbeszéd – ZÖLDEK szerint a paksi bővítést épp ezért egyszer s mindenkorra el kell felejteni. Magyarország tragédiája, hogy Orbán Viktor ismét fordítva ül a lovon, ismét csak Vlagyimir Putyin kegyeit keresi, amikor idehaza a zöldenergia fejlesztését tudatosan visszafogja, miközben egy, az unokáinkat is eladósító, méregdrága atomerőművet építene Pakson. Most van az a pillanat, amikor irányt lehet és irányt kell váltani. Magyarországnak olyan energiagazdálkodásra van szüksége, amely nem a kiszámíthatatlan és az országot kiszolgáltató atomenergiára, hanem a korszerű, az energiaszuverenitásunkat is garantáló, megújuló energiára épít.

Budapest, 2023. április 26.
Jávor Benedek,
a Párbeszéd – ZÖLDEK európai parlamenti listavezetője.

Nyitókép: csernobili áldozatok temetője Thomas Szlukovenyi / Reuters

Kapcsolódó anyagok:

Hatalmas terület lángol Csernobilnál – katasztrófától tartanak

Jobb, ha felkészülnek a sugárbetegség tüneteire a csernobili erdőt felásó orosz katonák

Leleplező film készült a csernobili katasztrófáról

Megint megszakadt a csernobili atomerőmű áramellátása

Oroszoktól lopott üzemanyagot a csernobili személyzet, hogy ne legyen atomkatasztrófa

Részlegesen lecserélték a csernobili személyzetet

Így élték túl a leveli békák a csernobili sugárzást

Összeomlás határán a csernobili dolgozók

A lakosok saját testükkel védték Európa legnagyobb atomerőművét

Az atomerőmű valójában olcsóbb, mint a megújulók

Bezár Németország három utolsó atomerőműve is

Egy friss kutatás szerint szükség van az atomenergiára a zöld átálláshoz

Magyarországot is elérné a sugárzás, ha valami történne a Zaporizzsja Atomerőművel

Milyen veszélyek fenyegetik az ukrán atomerőműveket a háború árnyékában?

Minket is elérhet Putyin ukrajnai háborújának környezetszennyezése

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek