Az Európai Unió nettó üvegházgáz-kibocsátása 8,3 százalékkal csökkent 2023-ban az előző évhez képest, mert jelentősen nőtt a megújuló energia használata. Ez derül ki az Európai Bizottság éghajlat-politikáról szóló éves jelentéséből.
Ez a csökkenés az eddigi legnagyobb éves visszaesés a 2020-os évet leszámítva, amikor a covid járvány miatt 9,8 százalékos csökkentést jegyeztek fel.
A nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás szintje jelenleg 37 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben volt, míg a GDP 68 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Ez a bizottság szerint azt mutatja, hogy a kibocsátáscsökkentés nem feltétlenül akasztja meg a gazdasági növekedést. Ha a folyamat folytatódik, az EU elérheti a kitűzött célt, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse a kibocsátásait.
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó villamosenergia- és ipari létesítmények kibocsátása 2023-ban 16,5 százalékkal, rekordmértékben csökkent. Az ágazat kibocsátása jelenleg 47,6 százalékkal marad el a 2005-ös szinttől, és jó úton halad a 2030-ra kitűzött cél felé, ami 62 százalékos csökkenést irányzott elő. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2023-ban 43,6 milliárd euró bevételt generált az éghajlat-politikai beruházások megvalósítására.
Az ETS lényege, hogy a kibocsátási egységek kereskedelme révén ösztönzi a vállalatokat a kibocsátások mérséklésére: meghatározzák az összes kibocsátható szén-dioxid mennyiségét, és akik többet bocsátanak ki, azoknak kvótákat kell vásárolniuk azoktól, akik kevesebbet, így anyagi ösztönzés jön létre a kibocsátások csökkentésére.
Ágazatok és kibocsátások
A villamosenergia-termelésből és a fűtésből származó kibocsátások 2022-höz képest 24 százalékkal csökkentek tavaly, ami a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia felhasználása növekedésének, valamint a szénről való átállásnak tudható be.
A légiközlekedésből származó kibocsátások azonban 9,5 százalékkal nőttek. Az épületekből, a mezőgazdaságból, a belföldi közlekedésből, a kisiparból és a hulladékból származó kibocsátások 2023-ban mintegy 2 százalékkal mérséklődtek. Ezt a csökkentést főként az építőipari ágazat kibocsátásának 5,5 százalékos visszaesése okozta. A mezőgazdaságból származó kibocsátások 2 százalékkal, a közlekedésből származó kibocsátások kevesebb mint 1 százalékkal csökkentek.
Az EU természetes szénelnyelő területei 2023-ban 8,5 százalékkal bővültek, ezzel megfordult a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazatban az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenő tendencia.
