A rovat kizárólagos támogatója

A szélenergia projektek, különösképpen a tengeri szélenergia farmok, önállóan is életképes vállalkozásokká nőtték ki magukat. Jól látszik ez Dánia esetében, ahol a szélerőművek megtérülési mutatói lassan az állami támogatások átcsoportosítását teszik indokolttá.

Mindezt a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott újabb jelentés támasztja alá, amely a szélenergia terén világelsőnek számító ország összteljesítményét részletezi.

Az általános felfogással ellentétben a szélenergia ma már teljes életciklusra vetítve – azaz a beruházástól, az üzemeltetésen át a leszerelésig – olcsóbb energiaforrást jelent, mint a gáz vagy a nukleáris energia – legalábbis ez olvasható ki abból a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésből, amely az ország szélturbináinak teljesítményét foglalja össze. Az összefoglalóban a tengeri és szárazföldi turbinák havi, valamint a tengeri szélenergia farmok óránkénti teljesítménymutatói olvashatóak, amelyeknek nyomán pontos költséghatékonysági elemzést is készítettek.

Dániában az Anholt elnevezésű szélenergia projekt 400 megawattos kapacitással működik, emellett a Horns Rev 3 további 400, a Saeby pedig 200 megawattal fog hozzájárulni az ország szélenergia termeléséhez. A teljesítményből és a költségekből kiderült, hogy az Anholt 40 százalékkal olcsóbban biztosít energiát, mint a nukleáris erőművek. A másik két projekt ezt az eredményt is messze túl fogja szárnyalni, mivel az előzetes becslések alapján a Horns 58, a Saeby pedig 60 százalékkal fog olcsóbban energiát termelni a nukleáris erőműveknél az összes költséget tekintetbe véve.

Ennek az erősödő fejlődési trendnek köszönhetően Dánia tavaly világrekordot állított föl azzal, hogy energiatermelésének 39 százalékát szélenergiából fedezte. A skandináv ország ezzel várhatóan képes lesz megvalósítani 2020-ra kitűzött célját, nevezetesen hogy energiatermelésének felét megújuló forrásokból állítsa elő. A dán kormány mintegy 96 millió amerikai dollárt különített el a további fejlesztések támogatására.

A szélenergia projektek befektetési költségei meglehetősen magasak, így az állami támogatások kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy ezek a kezdeményezések megvalósulhattak. Látva azonban, hogy a működési költségek és a megtérülési ráták alakulása milyen pozitív trendet mutat, a dán vezetés szerint ideje átgondolni az állami támogatások kiigazítását. Mivel a fenti szélenergia projektek már önerőből is működőképesek, számottevő állami forrás válik fölszabadíthatóvá, amelyek új projektek megvalósítását, illetve már folyamatban lévő munkálatok új fázisba emelését tehetik lehetővé – írta a chikansplanet.blog.hu

A világ szélenergia termelése tavaly 44 százalékkal nőtt, köszönhetően a 2014-ben kiépített 51,477 megawattnyi új kapacitásnak. Magyarországon évek óta "szélcsend" van, és a paksi bővítés le fogja rontani a megújulók lehetőségeit.

 

Immár nem pénzkérdés a megújuló energia

Immár nem pénzkérdés a megújuló energia

A folyamatos fejlesztések, az adókedvezmények és a befektetések dinamikus bővülése nyomán világszerte drasztikusan csökkennek a megújuló energiaforrásokra épülő infrastruktúra költségei. A fenti tendenciának köszönhetően a fejlődő országok mára utolérték a fejlett országokat a zöld energiaipari befektetések terén.

Mindez nem csak az olcsóbb és környezetbarátabb energiatermelés, hanem az ipari modernizáció szempontjából is óriási fegyvertényt jelenthet.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek