A rovat kizárólagos támogatója

„A gödi talajvízszennyezés kivizsgálásához szükséges adatokat tíz évre titkosítanák. Közegészséget érintő kérdésben történne efféle. Mindez a Samsung-per nyitányának tűnik nekem […] Jelenleg Európában talán csak Magyarországon szabad az út a környezetgyalázáshoz. Mindehhez – most úgy látszik – még titkosítás is társulhat.

Szerintem Göd háziorvosaira, szülész-nőgyászaira és neurológusaira tartozna a megszerzett környezetanalitikai tudásunk, mert ők találkoznak a betegekkel, akik esetében a tények segítenének.”
Ennyit idézhetek a cikkből, amit elsősorban Göd, Iváncsa, Komárom, Monor, Sóskút (Tárnok mellett) és Debrecen lakosságának figyelmébe ajánlok.
Göd esetében elsősorban az Átlátszó (Bodnár Zsuzsa) végzett feltáró munkát, mint lassan már megszokhattuk.
A lítium ritka fém, azok közé tartozik, ahol a forrás elégtelen a gyártás fenntarthatóságához és az akkumulátorok visszagyűjtésének alacsony hatékonysága miatt a körkörösséghez. Hazánk tehát miközben a Palkovics ’elrendező’ László segédletével a dél-koreai lítium-akkumulátorgyártás európai fellegvárává válik merészen elfeledkezik ezekről a tényekről. Mindez az elektromos autók és egyéb kütyük gyors lejárati idejét vetíti elénk, persze ha nem lesz új ötlet, ami az energiatárolás problémáját megoldja.

Szóval a lítium talajvízbe kerülésének aligha az az oka, hogy Göd ritka lítium-lelőhelyként kerül fel hamarosan a gazdasági térképekre.

Nem tudom feltűnt-e, hogy a nálunk virtuális környezetvédelem ügyei kettéhasadtak. Mondjuk eddig is Áder János az ország horgásza kommunikálta az elképzelt vízi valóságot, akinek talán ez a visszavonulás magányában is a feladata maradt. A gödi talajvízről még nem nyilatkozott, abban persze nincsen hal. A mezőgazdasági jellegű környezetvédelem maradt az ahhoz mit sem értő, odaadóan bukolikusan széplélek Nagy Putyinál (az idén már termett a balkonkörte), míg az utóbbi – az ipari környezetvédelem – Palkovics ’sempai’ Lászlónál van már, aki leamortizálta nálunk az MTA intézményét, Fidesz-KDNP vezetésű alapítványi egyetemeket formált a tömpe kis ujjaival (erről és az arcáról igazán nem tehet), és eredményes tárgyalásokat kezdett a Fudan nevű – egyesek szerint kommunisták által irányított – vállalkozással, ami majd igen jelentős árért a hazai egyetemek elől szívhatja el a kiváló tanárokat, pénzt és támogatást. Mindent Kínáért és Oroszországért! Kutatóhálózatot vissza nem veszünk! – forgatom meg EP legendás mondatát. (Bocsánat Péter, egykori hódmezővásárhelyi laktanyai bajtársam).

Tuzson Bence és Szijjártó Péter koccint Kim Vu Csannal a Samsung SDI Magyarország Zrt gyártóközpontjának vezetőjével Mónus Márton MTI

A ITM most TIM lett, ahogyan Kenesei István éppen a múlt héten írta le ezt a különleges metamorfózist. A cikk olvasásához saválló védőfelszerelés szükségeltetik, hiszen az írása is így történhetett. »Az ITM-ből tehát éppen Palkovics két kedvenc területe került át utódjához, Csák Jánoshoz, aki az unikális nevű Kulturális és Innovációs Minisztériumban (van-e még ilyen kerek e világon?) megkapta hozzájuk a kultúrát és a családpolitikát. « Palkovics hajdani szakértelme (felelősségillanás) tehát a legendásan hűséges Csák úrhoz került, aki aktuálisan a Köpcös intellektuális barátja. Palkovics és Csák tehát varázsütésre megújítják majd a hazai K+F+I-t, újra szervezik hazánk iparát (folytatják az összeszerelő, posztgyarmati Magyarország kiépítését), miközben a munkabéreket a béka segge alatt tartják, hogy jöjjön ide az ázsiai tőke és vele együtt a környezetszennyező gyártástechnológia. Kell nekünk az egyszer-használatos kínai cucc, ahhoz még Belgrád felé vasutat is építünk. Az Isten (és hazai helytartója SZs úrvadász) sem ment már meg bennünket attól, hogy az urán és lítium országa legyünk. Rákosi Mátyás elmehet a szénnel és az acéllal. Bár talán mégse, várjuk ki a végét.

Szóval az ipari környezetvédelemért (itt most kerítsünk sort a seiza gyakorlására) immáron felelős Palkovics úr szerint a lítium-akkumulátorgyárak nem környezetszennyezők, továbbá az elektromos autóké, így a lítium-akkumulátoroké a jövő. Uff, bár lehet, hogy ezt a karatéban másként mondják, pl. kiai.
Mostanában ez a titkosítás mintha a környezetvédelem területén újra divatba jött volna. Nem tartoznak a gazdaságba burkolt környezetvédelem ügyei a választókra. Minek nekik erről tudniuk? Mit kezdenének vele? Minisztereink (Nagy és Palkovics) helyt állnak a vártán. Az ellenzéki pártocskák visszafogottan heveskedő írásbeli kérdéseket tesznek fel. Kioktatjuk őket és leszavazzuk! Lúzerek.

Szóval kézi irányításban az ország (Orbán helytartói mindenütt, épül és gyarapodik Hatvanpuszta és mindaz, aminek jelképe), vétózgatunk, Orosz- és Kína-barát politikát folytatunk, kuruckodunk. Valójában púp vagyunk az Európai Unió hátán, amire elindulnak lassan a csontkovács gyakorlatok.

Mi fogjuk (értsd bennszülöttek) megérezni, ha a jelenlegi egypártrendszer fanjai az EU-ból való kiléptetés után (mikor leereszkedik újra a vasfüggöny) ezer irányban menekülnek majd, és mellesleg rájönnek arra, hogy mindig is liberálisok voltak, csak az istencsászár kente rájuk a keresztyén-konzervatív mázat. Akkor már talán családjával együtt helyet találnak neki Oroszországban. Kap egy jól védhető dácsát és egy hozzátartozó biokertet. Díszes könyvtár talán nem lesz, de hát oda úgyis csak Fidesz alapításának napján mentek volna az alapító tagok. Illetve, akik közülük megmaradtak: Kövér, Deutsch és talán a népszerű Bayer. Ők ott laknának a környéken, az Orbánisztán kerületben. Arrafelé, ahol Mátyásunk tyúkokat tartott. (Szerintem persze vihetnék magukkal a gyurcsányistákat is.)

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek