A rovat kizárólagos támogatója

Debrecen polgármestere szerint jót fog tenni az országnak a decentralizáció, amelynek részeként több minisztériumot is vidékre költöztetnek a következő években. Kósa már most ráállít egy embert a debreceni Földművelésügyi Minisztériumra. Drága lenne és nehézkes

Kósa Lajost, a Fidesz ügyvezető alelnökét az MTI megfogalmazása szerint nem lepte meg a tegnapi bejelentés, hogy 2016-ig két minisztérium és egy államtitkárság vidékre költözhet, a földművelésügyi tárca például Debrecenbe.  "Az ország kilábalt abból a mély válságból, ahová 2010-re a szocialista kormányok taszították, így már meg lehet fontolni, hogy néhány főhatóság vidékre kerüljön" – mondta. Kósa Lajos ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a mostani bejelentés csak az út legeleje. Hozzátette, ő viszont már most kijelöl valakit a város vezetéséből, hogy működjön együtt a kormánnyal a helyszín kiválasztására, a logisztikai feladatok megoldására.  Ez a decentralizáció "jót fog tenni az országnak" – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Debrecen környékén vannak az ország legjobb termőföldjei, itt az agráregyetem, vagyis "Debrecen a magyar agrárium szíve, az ország második legnagyobb városa, ahol méltó helyen lesz az agrártárca".

A polgármester utalt arra is, hogy a Debrecen-Budapest távolság "táblától tábláig" közúton két óra, vonattal szintén, a 160 kilométer óránkénti sebességre képes vonatokkal pedig csak másfél óra lesz, tehát a távolság sem lehet akadály.  Kósa Lajos végezetül utalt arra, hogy a Debreceni Egyetemen agrár- és vidékfejlesztési kar is működik, vagyis "ütőképes fiatalok" állnak majd az agrártárca rendelkezésére.

A fideszes politikus 2010 januárjában már beszélt "az ország érdemi decentralizációjáról". Akkor – azzal kapcsolatban, hogy Budapesten gondot okoz a kormányzati negyed felépítése, illetve a kormányzati szervek nem megfelelő elhelyezése – kijelentette: van ebben az országban öt-hat olyan város, ahol el lehet helyezni a központi szervezeteket. (MTI)

Másik tegnap esti MTI hír:  A budai Várba költözik a miniszterelnök és hivatala, több tárca vidékre kerülhet

A budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök és hivatala legkésőbb 2016. március 15-ig, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet – közölte Kurucz Éva kormányszóvivő az új kabinet első, péntek délután tartott üléséről.  A kormány döntött arról, hogy nemzeti programot indít a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014-2024 közötti időszakra vonatkozóan. Ennek a felújítási programnak a keretében a miniszterelnök és hivatala 2016. március 15-ig a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik.
Kurucz Éva arról is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Hende Csaba honvédelmi minisztert, tekintse át annak lehetőségét, hogy a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költözzön legkésőbb 2016. március 15-ig.  Hozzá hasonlóan Fazekas Sándor földművelésügyi tárcavezetőnek a minisztériuma Debrecenbe költözését – szintén 2016. március 15-ig – kell megvizsgálnia.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek pedig a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága Kecskemétre költözését kell megvizsgálnia. Utóbbi azonban már hamarabb megtörténne, legkésőbb az idei év végéig.
Az új kormányszóvivő tájékoztatása szerint a miniszterelnök – lehetőség szerint – kedden kívánja felterjeszteni az összes államtitkár személyét Áder János köztársasági elnökhöz kinevezésre.

Drága lenne és nehézkes

És amíg a közigazgatási vízfej leeresztése valóban lehetne racionális cél, az nem feltétlenül látszik, mindez mennyire érné meg a minisztériumok esetében.  A költöztetés egyrészt megnehezíthetné a napi működést: a minisztereknek rendszeresen kell kormányülésen megjelenniük, államtitkáraikkal közösen pedig állandó résztvevői a parlamenti munkának is. Nehézkesebbé válhatnának a tárcák közötti együttműködések, az érintetett minisztériumok ráadásul messze kerülnének az országos sajtótól, ezzel pedig nehezebbé válna munkájuknak az ellenőrzése és nyomon követése is.

Ráadásul a lépés minden jel szerint komoly költségekkel is járna. A kinézett városokban nincsenek olyan üresen álló épületek, melyek komolyabb felújítás nélkül képesek lennének befogadni egy egész minisztériumi apparátust.  Másrészt nehéz elképzelni, hogy a képviselői juttatások elszámolásának meglehetősen nagyvonalú kultúrájában ne jelentene hatalmas költségvetési pluszterhet a hirtelen felmerülő rengeteg új utazási és lakhatási hozzájárulás.  Gondot jelenthetne az apparátus költöztetése is. Nem borítékolható, hogy a mostani stábokból sokan vágynak olyan köztisztviselői munkára, amit távol családjuktól és eddigi életüktől kell végezniük. És bár Kósa Lajos erre az ellenvetésre 2010-ben azt mondta, hogy  “Vidéken is élnek értelmes emberek. Aki nem akar ilyen feladat miatt elköltözni, ahelyett biztos lennének rátermett munkavállalók”,  egyáltalán nem biztos, hogy egy minisztérium működtetéséhez szükséges szaktudással valóban tömegesen állnának sorban munkáért Debrecenben vagy Kecskeméten emberek- vélte a 444.hu.

Újabb hungarikum

Arra számos példa van, hogy a főváros egészét költözteti – általában etnikai vagy védelmi okokból – máshová egy állam: legutóbb, 2006-ban Palau helyezte át fővárosát Kororból Ngerolmudba, de a német szövetségi adminisztráció Berlinbe költözése óta 2005-ben Myanmar, 1997-ben Kazahsztán, 1996-ban Tanzánia és 1992-ben Nigéria is fővárost váltott. Jóval ritkábban, jellemzően szövetségi államoknál előfordul, hogy több főváros van, de a kormányzati székhely még itt is egységes: Hollandiában Hága, Chilében Santiago, Dél-Afrikában Pretoria, Boliviában La Paz az adminisztratív főváros.  Olyat azonban, amilyet mi kormányunk szeretne, azaz, hogy az egyes ágazatok stratégiai irányításáért felelős minisztériumok ne egy városban, hanem az országban szétszórva működjenek, még sehol sem valósítottak meg. Pedig nyilván vannak máshol is erős vidéki polgármesterek a kormánypártokban. Úgyhogy lehet, hogy a kormányzat központi igazgatásának decentralizálása már önmagában sem olyan nagyon jó, a hatékony működést elősegítő ötlet, mert akkor talán valaki már rájött volna előttünk, hogy ez így jobb. Még a magyar történelmi példa sem az igazi: az  1918-ig – érthető okból – Bécsben működött, a Király Személye Körüli Minisztérium volt az eddigi egyetlen, a fővároson kívüli minisztérium.

 

  vonattalközútonszirénával
Budapest-Debrecen       2:42       2:14      1:30
Budapest-Székesfehérvár       0:46       0:45      0:30
Budapest-Kecskemét       1:17

1:06

      0:45

Kecskemét-Debrecen

2:122:32

2:00

 Az viszont biztos, hogy a lehetőségek áttekintésének a fenti táblázattal kell indulnia. Az ugyanis egyértelmű, hogy már a mindennapi koordinációs feladatok normális működtetéséhez is napi átlagban kormánytisztviselők ás állami vezető tucatjainak kell majd ingáznia, ami viszont a tömegközlekedés mai állapotában a viszonylag kicsi távolságok ellenére sem egyszerű feladat. Kormányülések, államtitkári értekezletek, tárcaközi személyes egyeztetések, kötelező továbbképzések, szakmai vizsgák, parlamenti bizottsági ülések ugyanis továbbra is Budapesten lesznek.  Emellett hiába a lendületes politikai szándék a földművelésügy és a vidékfejlesztés elválasztására, de a két terület ezer szálon kötődik egymáshoz, így a Kecskemét-Debrecen viszonylatra is nagyobb kontingenssel kellene számolni. A legérdekesebb kérdés azonban az, hogy az agrártárca által irányított, a fővárosban maradó többi hatósággal szoros napi szintű együttműködésben dolgozó hatóságok központja megy-e Debrecenbe, és akkor a hatósági munka helyett lesz utazgatás, vagy marad Budapesten, ami  a politikai irányítást lehetetleníti el. Egy ilyen reform legnagyobb kérdése azonban nem is ez, hanem, hogy lehet-e például Debrecenből normálisan irányítani a dunántúli megyei földhivatalokat, miközben az ország egyetlen olyan pontja jelenleg, ahonnan bárhova el lehet jutni egy nap alatt aránytalan nehézség nélkül, az – tetszik, nem teszik – a főváros.  Kíváncsian várjuk a vizsgálatok eredményét. Az ellenkező bizonyításáig azonban fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy ez egy jelentős nagy baromság.

  Földművelődésügyi miniszter lesz Fazekas Sándor

Földművelődésügyi miniszter lesz Fazekas Sándor, ha lehet hinni az MTI ábrájának, ami az új minisztereket mutatja be. Fazekas Sándor az előző ciklusban is arról volt ismert, hogy amerre járt, mindig megtekintett valamit – a jelek szerint a következő négy évben a növényi kultúrákra szegezi tekintetét a tárcavezető.

A cink.hu-nak is felkeltette az érdeklődését  az új Orbán-kormány tablóképe, Fazekas Sándor előrelépett, és már földművelődésügyi miniszter a titulusa. Én voltam több sajtóeseményen is Fazekas Sándorral, és tanusíthatom, hogy a miniszter úgy tud haszonállatokat nézni, hogy azok majd megszólalnak. Ezt a képességét vehette észre Orbán Viktor, illetve hű hírügynöksége, a TASZSZ MTI is, amint az a fenti ábrán is látható. A disznók és a művelődés összevonása amúgy logikus + költséghatékony lépésnek tetszik, és a művelődni vágyók is jól járnak némi extra műtrágyával.

Tegnap este az MTVA kijavította hibáját, a tablón immár helyesen szerepel Fazekas Sándor titulusa: földművelésügyi miniszter.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek