Dian Fossey amerikai etológus 18 éven keresztül tanulmányozta a gorillákat. Munkássága sokban hasonlít Jane Goodall csimpánzokkal kapcsolatos kutatásához. 2015 december 26-án lesz 30 éve, hogy faházában brutálisan meggyilkolták.
Erdős László ökológus arra mutat rá, hogy az amerikai etológus munkája eredményeként megmentett egy fajt a teljes kipusztulástól. A hegyi gorillák ma is veszélyeztetettek, de Dian Fosseynak köszönhető, hogy még ma is megtalálhatók élő példányok.
Az 1932-ben született Fossey szülei gyermekkorában elváltak, édesanyja ismét házasságot kötött. Fossey édesanyja új férjével sosem jött ki jól, ezért is költözött el Kaliforniából Louisville-be, ahol egy kórházban dolgozott. Ismerősei elmondásai alapján Fossey rendkívül jól bánt az állatokkal, különleges kapcsolatot alakított ki velük, valamint a gyermekekkel is azonnal megtalálta a közös hangot. A kutatónő nehéz személyiség volt, és rendkívül harcos természetű. Ez a harci szellem főleg akkor jött elő, amikor az elesettek pártjára állt. Máig vitatott, hogy a biológust mikor kezdték érdekelni a hegyi gorillák: egy könyv hatására, vagy az afrikai szafari útja során varázsolták el az állatok.
A szafari miatt hatalmas adósságot halmozott fel, anyagi gondjai miatt a helyi újságba írt cikkeket az afrikai útjáról és a gorillákról. 1966-ban Louis Leakey antropológus pont ekkor keresett egy alkalmas személyt a hegyi gorillák megfigyelésére. Érdekesség, hogy Jane Goodallt is Leakey indította el pályáján. Leakey előadását követően Fossey megmutatta a gorillákkal kapcsolatos írásait, majd a jelöltek közül végül őt választotta ki az antropológus. Miután összegyűlt a kutatásra szükséges pénz, akkor Kongóba utazott, így az első terepi megfigyeléseket ott végezte. Zavargások miatt 1967-ben el kellett menekülnie, így a megfigyeléseit Ruandában folytatta, ahol megalapította a Karisoke kutatóállomást.
Fosseyt elfogadták a gorillák, az állatok között végezte a megfigyeléseit. Elnevezte őket, mert mindegyiknek külön személyisége volt, valamint fontos kutatást végzett a betegségeikkel kapcsolatban is. Az etológusnak olyan nehézségekkel kellett szembenéznie, minthogy a nemzeti parkból lecsatolt területeket adtak át az embereknek, akik főleg az állatok legeltetésére használták. A legnagyobb problémát viszont a vadorzók és az orvvadászok jelentették, főleg, hogy a nemzeti park vezetője is ezt a tábort támogatta. Fossey helyi lakosokból verbuvált őrjáratokat tartott és vadorzókat is elfogott, valamint kihallgatta őket.
Napjainkban sokan valószínűsítik, hogy azért kellett meghalnia, mert olyan információk birtokába jutott a kihallgatások során, ami miatt fenyegetettséget jelentett bizonyos vezetői körökre nézve. Dian Fossey csak a gorillákat akarta megvédeni és egész életét a természetvédelemnek szentelte.
Nézzék meg december 9-én az Egyenlítő című műsort este 11 órakor az OzoneNetwork tévén, melyben az etológusnő életéről mesél Erdős László ökológus.
